Fenntarthatóság és elhivatottság a hús mögött

Kategória: Állattenyésztés, Élelmiszeripar | 2025/09/08

Nézzük a tévhiteket. A vörös húsok és feldolgozott hústermékek fogyasztása rákot okoz, holott valójában a kutatások szerint a hús önmagában nem rákkeltő. A kutatások szerint a bélrendszeri daganatok főként nagy mennyiségű és feldolgozott húsok esetén mutathatók ki, de ezek sem jelentik azt, hogy a hús fogyasztása automatikusan daganatot okoz. A fehér hús egészségesebb, mint a vörös hús. Ez sem teljesen igaz, mert bár a fehér hús könnyebben emészthető és általában kevesebb zsírt tartalmaz, a vörös hús több vasat és vitaminokat is szállít, így mindkettőnek vannak előnyei.

A húsfogyasztás feltétlenül növeli a koszorúér-betegségek vagy más krónikus betegségek kockázatát. A bizonyítékok azt mutatják, hogy mérsékelt fogyasztás (napi 20-75 gramm) biztonságos, és a rákok, szívbetegségek, diabétesz stb. kockázatának növekedése alacsony vagy bizonytalan. A hús jobban és hosszabb ideig eltelít, mint más fehérjeforrások. Ez igaz általánosságban a fehérjére, de nem kizárólag a húsra, hiszen szója, hüvelyesek is hasonló hatást fejtenek ki. A grillezett húsok egészségtelenek vagy rákkeltőek. Ez csak akkor igaz, ha a hús készítése során a zsír és pác a parázsra cseppen, és így káros anyagok keletkeznek, ez azonban elkerülhető megfelelő grillezési módszerekkel. Az emberek az alacsony húsfogyasztás miatt híznak el és romlik a sejtjeik állapota. Ez gyakori tévhit, amely szerint az alacsony húsfogyasztás egészségkárosító hatású, holott a helytelen étrendi választások (pl. sok szénhidrát) az elhízás igazi okai.

A húsfogyasztással kapcsolatban a legfontosabb, hogy mérsékelten és változatos módon fogyasszuk, figyelembe véve az elkészítési eljárásokat, nem szabad túlzó ijesztgetéseknek bedőlni, hanem a tudományos bizonyítékokra kell alapozni az étrendi döntéseket.

A húspótló élelmiszerekről

A húst számos növényi eredetű élelmiszerrel is ki lehet váltani úgy, hogy a táplálkozási értékek is megfelelőek maradjanak, és a változatos étrend részeként használhatók ezek az alternatívák. De a húsnak több előnye van a húspótlókkal szemben, különösen táplálkozási szempontból. A hús teljes értékű fehérjét biztosít, azaz tartalmazza az összes esszenciális aminosavat, amelyek szükségesek a szervezet működéséhez, különösen az izomépítéshez és regenerációhoz. Ez a növényi alapú pótlók esetében gyakran kombinációt igényel, hogy mindez biztosítva legyen.

A hús jelentős forrása a könnyen felszívódó hem-vasnak, amely hatékonyabb vasfelszívódást biztosít, mint a növényi eredetű nem-hem vas. A vas fontos a vérképzéshez és az energia-anyagcseréhez. A hús gazdag B-vitaminokban (például B12-vitamin, ami kizárólag állati eredetű élelmiszerekben található meg), továbbá niacinban, riboflavinban, B6-vitaminban, amelyek az agyi működéshez, idegrendszerhez és anyagcseréhez elengedhetetlenek. A növényi alternatívákban ezeket pótolni vagy külön szedni kell. A hús egészséges zsírokat is tartalmaz, amelyek energiát adnak és a sejtek működését támogatják. Emellett a hús ásványi anyagokban is gazdag (például cink, szelén), amelyek támogatják az immunrendszert és az egészséget.

A hús táplálkozási előnye tehát, hogy komplex tápanyagforrás, amelyet könnyen hasznosít a szervezet, míg a húspótlók általában többféle élelmiszer kombinációját igénylik a teljes tápérték biztosításához.

Szükség van az állattenyésztésre

Az állattartásnak a mai mezőgazdaságban és társadalomban több fontos szerepe van, így nem lehet állattenyésztés nélkül egészséges élelmezést kialakítani. Az állattartás az élelmiszerellátás kulcsfontosságú ágazata, amely jelentős fehérje-, vitamin- és ásványianyag-forrást biztosít az emberek számára, különösen az állati eredetű élelmiszerek révén, amelyek nélkül nehezebb lenne a kiegyensúlyozott táplálkozás. Az állatok olyan szerves anyagokat tudnak felhasználni, amelyeket az emberek nem tudnak elfogyasztani, és legeltetésük révén a növénytermesztésre alkalmatlan területek is hasznosíthatók, ami a vidék gazdasági életben tartását segíti.

Az állattenyésztéshez kapcsolódó tevékenységek munkahelyeket teremtenek, különösen vidéki és hegyvidéki területeken, és segítenek a vidék elnéptelenedése ellen, valamint hozzájárulnak a genetikai sokféleség és kulturális hagyományok megőrzéséhez. Az állati trágyából származó szerves anyag fontos a talaj termékenységének fenntartásában, ami közvetetten támogatja a fenntartható növénytermesztést. Az állattenyésztés fenntartható fejlesztése jelentős környezeti előnyökkel is jár, például csökkenti a kibocsátásokat és segíti az ökológiai sokféleséget.

Az állattenyésztés az egyik legnagyobb árbevételű szektor Magyarország mezőgazdaságán belül, jelentős szerepet játszik a hazai élelmiszerellátásban és gazdasági teljesítményben. Magyarországon az állattenyésztés 2024-ben az agrárágazatban mintegy 1625 milliárd forint árbevételt biztosított, és ez az érték meghaladta az előző évit. Az ágazat jelentős bevételt termel főleg a hús- és tejtermékek előállítása révén, valamint jelentős szerepe van az exportban is. A legjelentősebb állattenyésztési szektorok közé tartozik a sertés-, a baromfi- és a szarvasmarhaágazat, ahol a termelői árak többnyire stabilak vagy emelkedő tendenciát mutatnak.

A vidéki munkahelyek megtartása létkérdés

Az állattartás segíti a vidék népességmegtartó képességének növelését Magyarországon. A vidéki térségek gazdasági és társadalmi stabilitásának javításában alapvető szerepet játszik az, hogy helyben biztosítottak legyenek a megélhetési lehetőségek, ami az állattartás révén hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a helyi gazdaság élénkítéséhez.

Az állattartás fenntartása és fejlesztése támogatja a helyi közösségek életminőségének javítását, elősegíti a fiatalok vidéken maradását vagy visszaköltözését, és a helyi kulturális hagyományok megőrzését is szolgálja. A kormányzati kezdeményezések kiemelten támogatják az 5000 fő alatti településeket a közszolgáltatások fejlesztésével, munkahelyteremtéssel, infrastruktúra fejlesztésével, ami mind hozzájárul a vidéki népesség megtartásához. Az állattartás nemcsak mezőgazdasági tevékenység, hanem fontos társadalmi és gazdasági tényező is a vidék népességmegtartó erejének növelésében.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) idén júniusban indította el „Tények ízekre szedve” című szemléletformáló kampányát. A kezdeményezés célja, hogy nyitott és hiteles módon mutassa be az állati eredetű termékek jelentőségét, cáfolja a velük kapcsolatos tévhiteket. A kampány a hús, a tejtermékek és a tojás egészséges táplálkozásban betöltött szerepét, valamint a felelős állattartás fenntartható gyakorlatait helyezi középpontba, miközben rávilágít a mezőgazdaság társadalmi és gazdasági jelentőségére. E kampány keretében került sor szeptember elején egy szervezett látogatásra, a Heves vármegyei Remény Farmon, ahol a házigazda Anna és Dávid mutatta be a gazdaságot, és velük közösen saját alapanyagokat sütögettek a részt vevő újságírók.



– Az elmúlt években sok tévhit, félinformáció és szélsőséges vélemény került felszínre az állattenyésztéssel, húsfogyasztással, a tejtermékek szerepével kapcsolatban. Ezek nemcsak a fogyasztókat bizonytalanítják el, hanem a mezőgazdaságban dolgozók munkáját is hiteltelenítik, méltatlanul – hangsúlyozta az eseményen Süle Katalin, a NAK általános agrárgazdasági ügyekért felelős alelnöke. Ezért döntöttünk úgy, hogy bemutatjuk a tényeket. Az elmúlt hónapokban rengeteg megerősítést kaptunk, hogy jó úton járunk. A különböző edukációs videós anyagok megtekintése 2 millió felett jár, közösségimédia- és weboldalainkra több százezren kattintottak. Már most látszik, hogy a visszajelzések alapján a kampány sokak számára valódi szemet felnyitó élményt jelent. Sok üzenetet kaptunk, melyek azt tükrözik, hogy valódi változást indítottunk el.” 

A kampány arca Szécsi Zoltán háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, aki saját sportolói és családi tapasztalatait is megosztja a közönséggel. Mint fogalmazott: „Fontos, hogy a fogyasztók tudományos tényekre támaszkodva alkossanak véleményt, és ne a közösségi médiában terjedő, félrevezető vélekedések határozzák meg az élelmiszerekhez fűződő viszonyukat. Célunk bemutatni – ahogy ez most a Remény Farmon is történt –, hogy a hazai állattenyésztés egyre korszerűbb, egyre fenntarthatóbb. Hogy a hazai hús, tejtermék, tojás mögött valódi emberek, gazdák állnak: szakértelemmel, felelősséggel, tisztességgel.” 



A kampány öt hónapon keresztül, júniustól novemberig tart, és különösen nagy hangsúlyt fektet az edukációra. Az ismeretterjesztő tartalmak között szerepelnek videósorozatok, riportok, szakértői interjúk és cikkek, amelyek szakmailag megalapozott információkkal segítik a közönséget eligazodni a táplálkozással, az állattenyésztéssel és a húsfogyasztással kapcsolatos kérdésekben. A kezdeményezés külön figyelmet fordít arra, hogy bemutassa a hazai állattenyésztés és húsipar valós működését. A kampány során a közönség betekintést nyerhet a fenntartható gazdálkodások mindennapjaiba, a korszerű tartástechnológiák világába és a húsfeldolgozás ellenőrzött, magas színvonalú folyamataiba. A riportok azt is érzékeltetik, hogy a felelős állattartók és feldolgozók milyen komoly szakértelemmel, elkötelezettséggel és tisztességgel végzik munkájukat nap mint nap azért, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszer kerüljön a magyar családok asztalára. 

A kampány lényege nem pusztán az adatok bemutatása. Azzal, hogy a fogyasztók tisztábban látnak, tudatosabb döntéseket hozhatnak a mindennapi étkezéseikben, választásaikban. Ez idáig elsősorban az ismeretterjesztésre helyeztük a hangsúlyt. Bemutattunk húsokkal kapcsolatos népszerű tévhiteket, azt, hogy hogyan gondolkodnak egyesek a húsról. Vizsgáltuk a húsok körül keringő rákkeltő hatás „tévképzetet”, megnéztük a telített zsírokat és azt, hogy valójában mennyit tartalmaznak a húsok a hiedelmekkel ellentétben, de például a sokak által rettegett antibiotikum-maradványok nyomába is eredtünk. Megvizsgáltuk a sertés, marha és szárnyas húsok tápanyag-tartalmait, azt, hogy milyen vitaminok rejlenek a különböző húsrészekben, valamint a belsőségekben rejlő tápanyagkincseket is körbejártuk. De szó volt a tojásról, az ideális tápanyagbevitelről (okostányér), az állattartással és a környezetre gyakorolt hatással kapcsolatos tévhitekről is. 

A következő hónapokban még több élményt szeretnénk nyújtani: folytatjuk videós edukációs sorozatunkat, melyben szó lesz például a tejtermékekről, a fenntartható halgazdálkodásról és a halakban rejlő tápanyagokról, bemutatunk gazdálkodókat, valamint interaktív eseményekkel, kóstolókkal, játékos kvízekkel szolgálunk. Célunk, hogy a Tények ízekre szedve ne csupán egy kampány legyen, hanem egy olyan szemléletformáló mozgalom, amely hosszú távon is meghatározza, hogyan tekintünk az ételeinkre. Azt szeretnénk elérni, hogy a fogyasztók természetes igényévé váljon a tudatosság: hogy ne csak megszokásból válasszunk ételeket, hanem valódi tudással a háttérben. 

További információ: www.tenyekizekreszedve.hu 

Ajánlott kiadványokDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaNovotniné Dr. Dankó Gabriella szerk.:
SertéstenyésztésDr. Csapó János - Dr. Albert Csilla:
Táplálkozás, túlsúly, elhízásDr. Márton István szerk.:
Versenyképes húsmarhatartásDr. Csapó János:
Funkcionális élelmiszerekBárány lászló - Pupos Tibor - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes brojlerhizlalás

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai