Véget vet a visszaéléseknek a termékpiaci törvény módosítása

Kategória: Agrárgazdaság, Kamara | Forrás: NAK Sajtó, 2025/09/09

Közeledik a kukorica betakarításának időszaka, a múlt évi aratás azonban komoly tanulságot hozott a termény piacán. A 2024-es évben heves viták övezték a kukorica toxintartalmát. Akár megalapozott, akár túlzó kifogásokról volt szó, az mindenképp nyilvánvalóvá vált, hogy nagy szükség van a korábbinál sokkal átláthatóbb és egységesebb mérési módszerekre, aminek köszönhetően elkerülhetőek a viták a felvásárlók és a termelők között. A probléma ráadásul nem csak a kukorica esetében mutatkozott meg, más mezőgazdasági termékeknél is gyakran előfordult, hogy a felvásárlók az áru átvétele után – sokszor indokolatlanul – minőségi kifogásokat emeltek.

A tiszta, mindenki számára világos és elfogadható piaci viszonyok érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) közösen törvénymódosítást kezdeményeztek. Ennek nyomán az Agrárminisztérium elkészítette a vonatkozó jogszabálytervezetet, amelyet az Országgyűlés elfogadott. Így a termékpiaci törvény a nyár folyamán lépett hatályba. A jogszabály-módosítás kifejezetten a piaci visszaéléseket hivatott megelőzni. A módosítás értelmében a termelő által a feldolgozónak, felvásárlónak vagy forgalmazónak értékesített mezőgazdasági termékek esetében a termék átadását követően kizárólag akkor emelhető minőségi kifogás, ha azt az írásos szerződés kifejezetten rögzíti.

Amennyiben a termék átvételére és az ellenérték meghatározására a felek közötti írásbeli szerződésben rögzített minőségi paraméterek alapján kerül sor, a szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell: a minőség meghatározásának módját, a teljesítés és a minőségi viták kezelésének szabályait - az ellenminta készítésére, annak felhasználásának időkeretére, a minőségellenőr szerepére, a független és akkreditált harmadik félként bevont laboratórium megnevezésére és annak igénybevételének részletes szabályozására vonatkozóan.

A fenti kötelezettségek betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. Amennyiben a hatóság mulasztást tapasztal, ágazatfelügyeleti bírságot szab ki, melynek összege legalább 10 ezer, de akár 50 millió forint is lehet. Ez a módosítás egyértelműen a termelők védelmét szolgálja, ugyanakkor minden fél számára kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá teszi az adásvételi folyamatot. A szerződéses fegyelem megerősítése és a független vizsgálatok beépítése hosszú távon is stabilabbá teheti a mezőgazdasági piacot.

Ajánlott kiadványokKelemen Zsolt:
Szállítási és rakodási technológiák az agrárgazdaságbanTakácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlataDr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Kajdi Ferenc, Dr. Megyeri Mária, Dr. Mikó Péter, Dr. Murányi István :
Pelyvás kalászos ősgabonák (tönköly, tönke, alakor) termesztéseDr. Kelemen Zsolt:
Szenázs/szilázs készítési technológiák és műszaki eszközeikR. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsmentDr. Nagy János:
A kukorica szárítása, tárolása, minősége és a kukorica-bioetanol előállítása - Kukorica. A nemzet aranya VII.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai