Sikeres évet zárt a magyar agrárium 2014-ben

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Valkó Béla, 2015/03/10

Az egyes területeken mutatkozó piaci gondok ellenére a magyar mezőgazdaság teljesítménye 2014-ben várhatóan felülmúlja majd a tavalyi rekordév teljesítményét. Az előzetes adatok ugyanis azt mutatják, hogy a teljes mezőgazdasági kibocsátás elérheti vagy jó esetben némileg meg is haladhatja a múlt évi 2300 milliárd forintos szintet. Az ágazat exportteljesítménye pedig a tavalyihoz hasonlóan 8 milliárd euró körül mozoghat. Így a mezőgazdaság 2014-ben a tervezett 3 százalék feletti GDP-növekedéshez 0,4–0,5 százalékponttal járulhat hozzá.

A magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozóknak 2014-ben meg kellett küzdeniük mind az időjárás okozta nehézségekkel, mind a piaci gondokkal, főként az orosz embargó okozta nehézségekkel, valamint az ágazat strukturális átszervezéséből adódó gondokkal.

A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy az általa irányított minisztérium egyik legfontosabb célkitűzése, hogy átlátható, tiszta, egyszerű és világos gazdasági viszonyokat teremtsen az ágazatban. Ezzel segítve a termelők áruinak versenyképességének javítását és piacra juttatását.

Ezt a célt szolgálta egyebek mellett, hogy az év elején az élő és félsertés általános forgalmi adója 5 százalékra csökkent a korábbi 27 százalékról. De ezt szolgálták azok a piaci promóciós intézkedések is, amelyek például a többlet dinnye-, illetve almatermés értékesítésében kívántak segíteni a gazdálkodóknak. Emellett a gazdapiacok hálózatának kiépítése, valamint a helyi termékek helyben történő egyre nagyobb mértékű felhasználásának ösztönzése szintén azt a célt szolgálta, hogy a gazdálkodók termékei minél szélesebb fogyasztói körhöz jussanak el. Emellett a keleti piacnyitás ugyancsak azt hivatott elősegíteni, hogy a magyar élelmiszerek – az orosz embargós intézkedések ellenére is – újabb országok piacain jelenjenek meg. A magyar áruk keresettségének bel- és külföldi fenntartásában jelentős szerepe van az ország deklarált GMO-mentességének.

A miniszter szerint az elmúlt időszakban érezhetően – 70-ről 75 százalékra – nőtt a Magyarországon előállított élelmiszerek fogyasztása belföldön. Többek között ezért, valamint a kivitel növelése érdekében is kiemelten fontos terület a kormány számára a magyar élelmiszer-feldolgozás segítése. Emiatt a kormány az élelmiszeripart stratégiai ágazattá nyilvánította. A kormányzati célok megvalósítása érdekében pedig a miniszter elengedhetetlennek nevezte a jól működő, versenyképes magyar élelmiszeripari vállalkozások piaci jelenlétét. Így a kormányzat az élelmiszeripar fejlesztésére mintegy 300 milliárd forintnyi forrást biztosít 2020-ig.

Annak érdekében, hogy az élelmiszeripar megfelelő minőségű magyar alapanyagot dolgozzon fel és az mind bel-, mind pedig külföldön jól értékesíthető legyen, a szaktárca kiemelten támogatja például a sertéslétszám – a jelenlegi 3-ról – 6 millióra történő növelését; továbbá a kertészeti termékek eddiginél is nagyobb mennyiségben történő termelését; valamint számos hungarikum – például a pálinka, a bor, illetve az akácméz – előállításának növelését. Így e területek fejlesztése érdekében stratégiai megállapodásokat kötött a szakmai szervezetekkel. A miniszter megjegyezte: komplex módon csak így biztosítható az átfogó információcsere a szakmai és civil szervezetek, valamint a Földművelésügy Minisztérium (FM) között.

A Fazekas Sándor által irányított tárca egyik legfontosabb feladatának tartja az új kormányzati ciklusban, hogy a magyar mezőgazdaság ismét elérje az 1990-es termelési szintjét. A bővülő termeléssel növelhető a foglalkoztatás, és erősíthető a családi gazdaságokra épülő agrárközéposztály is. Egy sikeres jövő évhez kellő alapokkal rendelkezünk, hiszen megfelelő anyagi hátteret biztosít az a 2015-től induló támogatási rendszer, amely 2020-ig összesen mintegy 2500 milliárd forintnyi forrást biztosít a magyar mezőgazdaság számára.

– A Földművelésügyi Minisztérium vezetői decemberben közreadott tájékoztatójukban megfogalmazták ugyan a legfontosabb eredményeket, de lapunk olvasói nyilván kíváncsiak arra, hogy a bő termés és az alacsony árak milyen jövedelmezőségi problémát okoztak főként a gabonatermelőknek – tettük fel a kérdést az FM illetékeseinek.

– Számításaink szerint a 2014-es gabonatermés esetében az alacsonyabb piaci árak ellenére az egy hektárra eső árbevétel 2013-hoz képest szinte minden növényfajnál növekedést mutatott. Étkezési búzánál közel 10%, repcénél mintegy 4,5%, kukoricánál pedig 22% körül lehetett átlagosan a bevételnövekedés. A takarmányminőségű búza és a napraforgó esetében a 2014-es termelői árbevételek nagyjából megegyeznek a 2013-as értékkel. A 2014-es hozamok – különösen kukoricánál – a 2013-as értékeket jelentősen felülmúlják. Ez a hozamemelkedés – és a növekvő mértékű területalapú támogatás – okozza azt, hogy a piaci árcsökkenés ellenére is növekedni tudott az egy hektárra eső termelői árbevétel. A kukoricánál a 22%-os bevételnövekedés vélhetően a termelők többségénél az idei csapadékos időjárás miatti plusz szárítási költségeket is kompenzálni tudta. Fontos megemlíteni, hogy a fenti számítások csak tájékoztatásra szolgálnak, és országos, illetve megyei átlagértékeken alapulnak, a helyi árak és hozamok jelentősen szóródhatnak az egyes régiók között, így az egyes termelők helyzete is komoly eltéréseket mutathat.

1. táblázat. Az őszi betakarítási munkák állása (2014. 12. 15.)
Forrás: NAK Mezőgazdasági Igazgatósága,
a NAK megyei Igazgatóságainak adatai alapján

– Melyek a kukorica, napraforgó „legfrissebb” terméseredményei. Mekkora a betakarítatlan kukoricaterület?

– A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2014. december 15-i és 2015. január 15-i jelentései alapján azt mondhatjuk, hogy a kukoricánál az 1 millió 224 ezer hektáros összes terület 97%-áról történt meg a betakarítás. Ez azt jelenti, hogy – a január 15-i jelentés szerint – mintegy 40 ezer hektáron maradt kint a kukorica. Ennek a területnek döntő része átnedvesedett vagy belvízzel borított terület.

A terméseredményekkel kapcsolatban elmondható, hogy kukoricából 1,184 millió hektárról 7,86 t/ha-os országos termésátlaggal összesen mintegy 9,3 millió tonna termés kerülhetett a raktárakba, míg napraforgó esetében a 610 ezer hektáros betakarított területről 2,65 t/ha-os országos termésátlag mellett 1,6 millió tonnás termés került betakarításra. Az említett adatok a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérésein alapulnak (1. táblázat).

– Milyen az őszi vetések állapota nőtt-e a területük?

– Az őszi vetések állapota a 2015. január 15-i jelentés szerint kissé elmarad a 2013-as, rekordnak számító értékektől, de az átlagosnál jobbnak mondható. Az őszi vetések 54–58%-a „jó”, 25–32%-a „közepes”, 14–21%-a pedig „gyenge” minősítést kapott. A főbb növényfajok megyei adatait a 2. táblázat tartalmazza.

– Van-e mérhető előrelépés a borexportunkban?

– Jelenleg a 2014-es évre a külkereskedelmi adatok az első 10 hónapra (január-október) állnak rendelkezésre. 2014 első 10 hónapjának adatait 2012 és 2013 azonos időszakaival összevetve ugyanakkor az export növekedése tapasztalható mind mennyiségben (2013-hoz képest +4,7%), mind értékben (euróban számolva 2013-hoz képest +9,8%). Egyaránt növekedés figyelhető meg a palackos borok és a lédig borok kivitelében is. Legjelentősebb célpiacaink továbbra is Németország, az Egyesült Királyság, Csehország és Szlovákia. E négy ország közül az Egyesült Királyságba irányuló exportunk mennyiségben 46,6%-kal, értékben 58,2%-kal bővült 2014 első 10 hónapjában 2013 azonos időszakához képest.

2. táblázat. Az őszi káposztarepce, árpa, búza vetésterülete (2014. 12. 05.)
Forrás: NAK Mezőgazdasági Igazgatósága,
a NAK megyei Igazgatóságainak adatai alapján

– Tavaly komoly értékesítési gondok voltak az alma- és meggyágazatban. Előfordulhat az idén is hasonló helyzet?

– A gyümölcságazatban az értékesítési lehetőségek alakulását az adott szezonbeli piaci kereslet és kínálat viszonya határozza meg.

Tekintettel arra, hogy a piaci kereslet az egyes évek között kis mértékben ingadozik, a gyümölcs árát első helyen a kínálat, tehát az adott évben termelt mennyiség és az előző évekről készleten maradt mennyiség határozza meg. A kínálat alakulása az ágazatok strukturális adottságain felül az adott évi időjárás függvénye, ami nagymértékben befolyásolja a termékek mennyiségét és minőségét. Az adott évi kínálat jellemzőit közvetlenül a termékek betakarítását megelőzően érdemes megbecsülni.

A gyümölcs termékpálya tekintetében a piaci árak alakulását leginkább a nagyobb gazdasági erővel rendelkező piaci szereplők határozzák meg (elsősorban kiskereskedelmi áruházláncok, másodsorban feldolgozóipar), a köztes szereplők (közvetítő kereskedők, termelők által létrehozott termelői szervezetek, bizonyos tekintetben a feldolgozóipar) gyengébb pozícióval rendelkeznek. A termelő vállalkozások döntően árelfogadó magatartást tanúsítanak. A hazai piaci viszonyok mellett az értékesítési lehetőségeket nagymértékben determinálják a külpiaci tendenciák (például az orosz embargó hatásai, a versenytársként fellépő országok termékeinek árleszorító hatása).

Az étkezési alma piacán is a fent leírt kereslet-kínálati mechanizmus alakítja ki azt az értékesítési ársávot, amelyben az adott évben vagy időszakban az árak mozogni fognak. Az Európai Unió belső piaca egy évben hozzávetőlegesen 8 millió tonna étkezési almát képes felvenni. Amennyiben az almatermés ennél jelentősen magasabb (és az előző évről áthúzódó készletek is nyomják a piacot), akkor alacsonyan fog mozogni az étkezési alma ára, ellenkező esetben pedig a magasabb ársáv alakul ki. Ezen ársávon belül a végleges piaci ár kialakulását jellemzően a piaci szereplők erőviszonya a határozza meg. Legerősebb pozíciója a kiskereskedelmi áruházláncoknak van, amelyek az étkezési alma 50–60%-át forgalmazzák. A léalma árának kialakításában a legnagyobb szerepe az almalé sűrítmény világpiaci árának és a feldolgozóüzemeknek van. Az almalé sűrítmény világpiaci árát a fogyasztási trendek és a konkurens narancslé sűrítmény kínálata befolyásolja elsősorban.

A meggy tekintetében Magyarországon szintén az ipari felhasználás jellemző. A feldolgozott meggy legfontosabb külpiaca Németország. A meggybefőtt piaci árának kialakításában ezért a német kiskereskedőnek van a legjelentősebb szerepe. Az étkezési meggy exportjának jelentős része közvetítőkön keresztül Oroszországba irányul, amelyre jelentős hatással lehet a jelenleg érvényben lévő embargó.

– Hogyan alakult a főbb állatfajták létszámgyarapodása.

– A Kormány agrárpolitikájában központi szerepet kapott az állattenyésztés fejlesztése. Az elmúlt évek célzott intézkedései egyre inkább kifejtik kedvező hatásukat. A KSH 2014. június 1-jei állapotot tükröző adatai szerint minden fontosabb állatfaj esetében kedvező folyamatok figyelhetők meg, nőtt a szarvasmarha-, sertés-, juh- és tyúkállomány is (3. táblázat). Különösen pozitív tény, hogy a sertésállomány évtizedes hanyatlását sikerült megfordítani. Ugyanakkor az ágazat sajátosságai miatt az eredmények nagy része hosszabb időtávon jelentkezik, ezért a jövőben az állomány további növekedése várható. A tendenciák azonban rendkívül érzékenyek a piaci helyzet és a támogatások jövőbeli alakulására.

A szarvasmarhák számának 2011-ben kezdődött növekedése tovább folytatódott, a 789 ezres állomány egy év alatt 25 ezerrel gyarapodott. A tehénállomány 356 ezer volt, egy év alatt 20 ezerrel nőtt. Ennek hátterében elsősorban a 2011-ben indult kérődző szerkezetátalakítási program áll. A tehénállomány növekedésének nagy részét továbbra is a húshasznú tehenek adják, de nőtt a tej- és kettős hasznú tehenek száma is. A húshasznú tehenek száma 102 ezer, a tejhasznú teheneké 208 ezer, míg a kettős hasznú tehenek száma 47 ezer volt.

A kérődző szerkezetátalakítási program által érintett másik állatfaj, a juhok száma is tovább növekedett. A juhállomány 1,271 millió volt 2014. júniusban, az egy évvel ezelőttinél 63 ezerrel több. Az anyajuhok száma 881 ezerre nőtt (egy év alatt +39 ezer).

Szintén rendkívül pozitív tény, hogy a sertésstratégiával összhangban a sertésállomány tavaly decemberben kezdődött gyarapodása folytatódott, illetve 2006 óta először növekedett éves alapon, ennek köszönhetően ismét meghaladta a 3 milliót. A sertések száma 3,095 millió volt idén júniusban, a fél évvel ezelőttinél 82 ezerrel, a 2013. júniusinál pedig 204 ezerrel több. Az anyakoca-állomány 200 ezer volt, amely a fél évvel ezelőttit 9 ezerrel haladja meg.

A tyúkállomány csökkenése is megfordult: 36,5 millió volt 2014. júniusban, amely 2,7 millióval haladja meg az egy évvel korábbit. Ebből 11,3 millió a tojótyúk, számuk 96 ezerrel nőtt egy év alatt. A ludak száma 3,9 millió alá csökkent (–286 ezer), a kacsaállomány 766 ezerrel bővült, így megközelítette az 5,5 milliót. A pulykaállomány pedig 2,6 millióra nőtt.

3. táblázat. Állatállomány változása (ezer darab)
Forrás: KSH

– Az idén megszűnik a tejkvóta az EU-ban, milyen következményekkel kell szembenézni a hazai tehenészetnek?

– 2015. április 1-jétől megszűnik a termelést korlátozó tejkvóta rendszer, amely fokozott versenyhelyzetet teremt az európai piacon, egyben azonban lehetőségeket is jelent a magyar tejágazat számára. A tagállamok többségében a kvóta már évek óta nem játszik termeléskorlátozó szerepet. Magyarország jellemzően 20–25%-kal maradt el a kvótájától. Magyar szempontból kiemelt feladat volt az ágazati szereplők felkészítése a kvótaszabályozás megszűnése utáni időszakra és piaci helyzetre. Fontos kiemelni, hogy az ágazat számára rendelkezésre álló támogatási konstrukciók tekintetében a kvótarendszer megszűnése nem hoz változást. A 2015–2020-as támogatási időszakban az ágazat támogatási szintje növekszik. 2015-ben az ágazat teljes támogatása a 2014-es 28,93 Mrd Ft-ról 49,85 Mrd Ft-ra emelkedik.

A kvótarendszer kivezetésével az európai tejpiaci verseny erősödni fog, amelyben azonban szükséges a hazai ágazat versenyképességének növelése. Szükség van egy egészségesebb termelési-értékesítési struktúra kialakítására, ahol a Magyarországon belül megtermelt nyerstej idehaza kerül feldolgozásra. Ehhez szükséges a feldolgozó kapacitások bővítése, modernizálása

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai