Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar, Fenntartható gazdálkodás | 2025/09/13
A világon megtermelt élelmiszer harmada, egyes becslések szerint 44 százaléka kárba vész. Ennek okai közé sorolhatjuk a rossz betakarítási gyakorlatot, a helytelen szállítást, tárolást, a sokszor feleslegesen szigorított eladási határidőket, a piacokon keletkező hulladékokat, és természetesen a vásárlói pazarlásokat. A világ népessége 2050-re megközelíti a 10 milliárd főt, ami 25 százalékos bővülést jelent. Az étrendek változásával, a magas hozzáadott-értékű élelmiszerek fogyasztásának növekedésével, ez értékben 60 százalékkal növeli az élelmiszer-igényt.

Különösen igaz ez a hús és tejtermékekre. Egyre többen engedhetik meg maguknak a magas hozzáadott-értékű élelmiszerek fogyasztását. A húsfogyasztás például kétszer olyan gyorsan nő, mint a népesség száma. Az Egyesült Nemzetek Szervezete az élelmiszer-termelés növelése helyett a pazarlás visszafogását, a melléktermékek újra hasznosítását, új technológiák kifejlesztését javasolja. Számításaik szerint, ha 2050-ig a pazarlást felére lehetne csökkenteni, akkor az előre jelzett népesség ellátásához csak 25 százalékkal kellene növelni az élelmiszer-termelést.
A hazai gyakorlat követi a nemzetközi trendeket, egyebek között azzal is, hogy az agrárgazdasági vállalkozásoknak be kell számolniuk a hulladékokkal való gazdálkodásukról. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra figyelmezteti tagjait, hogy a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabály szerint regisztrálni és kötelezően kell adatot szolgáltatni a hatóságoknak a hulladékgazdálkodásról. Aki ezt nem teszi meg, arra bírságot szabhat ki a hatóság. A részleteket a nak.hu honlapon találhatják meg az érintettek. Nem kivételek azok a kistermelők és az őstermelők sem, akik az éves minimálbér ötszörösét meghaladó éves árbevételt érnek el. Nekik annyi kedvezmény jár, hogy az egyszerűsített adminisztrációs szabályokat választhatják.
Ajánlott kiadványok
Oláh Judit és Popp József:
A fenntartható fejlődés záloga a körforgásos bioökonómia
Simon László (szerk.):
Élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok
Dr. Oláh Judit:
A körforgásos bioökonómia hatása az élelmezés-, energia- és környezetbiztonság alakulására a 2050-ig szóló EU Stratégia tükrében
Dr. Pupos Tibor:
Fenntarthatóság és versenyképesség a mezőgazdaságban
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza