Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar, Fenntartható gazdálkodás | 2025/09/13
A világon megtermelt élelmiszer harmada, egyes becslések szerint 44 százaléka kárba vész. Ennek okai közé sorolhatjuk a rossz betakarítási gyakorlatot, a helytelen szállítást, tárolást, a sokszor feleslegesen szigorított eladási határidőket, a piacokon keletkező hulladékokat, és természetesen a vásárlói pazarlásokat. A világ népessége 2050-re megközelíti a 10 milliárd főt, ami 25 százalékos bővülést jelent. Az étrendek változásával, a magas hozzáadott-értékű élelmiszerek fogyasztásának növekedésével, ez értékben 60 százalékkal növeli az élelmiszer-igényt.

Különösen igaz ez a hús és tejtermékekre. Egyre többen engedhetik meg maguknak a magas hozzáadott-értékű élelmiszerek fogyasztását. A húsfogyasztás például kétszer olyan gyorsan nő, mint a népesség száma. Az Egyesült Nemzetek Szervezete az élelmiszer-termelés növelése helyett a pazarlás visszafogását, a melléktermékek újra hasznosítását, új technológiák kifejlesztését javasolja. Számításaik szerint, ha 2050-ig a pazarlást felére lehetne csökkenteni, akkor az előre jelzett népesség ellátásához csak 25 százalékkal kellene növelni az élelmiszer-termelést.
A hazai gyakorlat követi a nemzetközi trendeket, egyebek között azzal is, hogy az agrárgazdasági vállalkozásoknak be kell számolniuk a hulladékokkal való gazdálkodásukról. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra figyelmezteti tagjait, hogy a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabály szerint regisztrálni és kötelezően kell adatot szolgáltatni a hatóságoknak a hulladékgazdálkodásról. Aki ezt nem teszi meg, arra bírságot szabhat ki a hatóság. A részleteket a nak.hu honlapon találhatják meg az érintettek. Nem kivételek azok a kistermelők és az őstermelők sem, akik az éves minimálbér ötszörösét meghaladó éves árbevételt érnek el. Nekik annyi kedvezmény jár, hogy az egyszerűsített adminisztrációs szabályokat választhatják.
Ajánlott kiadványok
Dr. Pupos Tibor:
Fenntarthatóság és versenyképesség a mezőgazdaságban
Dr. Oláh Judit:
A körforgásos bioökonómia hatása az élelmezés-, energia- és környezetbiztonság alakulására a 2050-ig szóló EU Stratégia tükrében
Simon László (szerk.):
Élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok
Oláh Judit és Popp József:
A fenntartható fejlődés záloga a körforgásos bioökonómia
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza