Imre
300 milliárd forintos fejlesztési programmal segíti a kormány a magyar élelmiszergyártókat
Kategória: Élelmiszeripar | 2025/09/12
A Coop cégfilozófiájában az élelmiszerek magas minősége mellett mindig kiemelt helyet kap a társadalmi felelősségvállalás és a közösség iránti elkötelezettség. Ennek szellemében immár 19. alkalommal rendezik meg a magyar termékeket népszerűsítő Coop Rallyt, amelyhez idén 71 vállalkozás csatlakozott. „A program nemcsak a hazai termékek népszerűsítését szolgálja, hanem a magyar gazdák és családok megélhetéséhez is hozzájárul” –jelentette ki Tállai András, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Coop Rally idei beharangozó sajtótájékoztatóján.
A miniszterhelyettes kiemelte: a fogyasztók szeretik és keresik a magyar termékeket, ami nemcsak a minőség elismerése, hanem az élelmiszerlánc szereplőinek versenyképességét is erősíti. Az Agrárminisztérium célja, hogy a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar a legbiztonságosabb és legmagasabb színvonalon szolgálja a magyar családokat. A „láncszemléleten” alapuló stratégia – összhangban az uniós „Farm to Fork” koncepcióval – egyaránt összekapcsolja a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart és a kereskedelmet, előtérbe helyezve a hazai termelőket és a fogyasztókkal való közvetlen kapcsolatot.
Az élelmiszeripar teljesítménye folyamatosan erősödik: az utolsó lezárt év árbevétele közel 7 ezer milliárd forintot tett ki, ami 6,5 százalékos növekedést jelentett az előző időszakhoz képest. A belföldi értékesítés 7 százalékkal, az export százalékkal bővült. „A tendencia biztató, hiszen a minőségi magyar termékek aránya növekszik, és mind a hazai, mind a külpiaci keresletben egyre hangsúlyosabban jelenik meg” – tette hozzá Tállai András.
Az élelmiszeripar fejlesztéséhez jelentős támogatások járultak hozzá: a Vidékfejlesztési Program keretében több mint 1300 élelmiszeripari feldolgozó üzem részesült több mint 300 milliárd forintból. 2025. augusztus 31-ig az úgynevezett évi felhívásokra 741 kérelem érkezett és már több mint 275 milliárd forint összegben született pozitív döntés a fejlesztéseket illetően. Ezek a fejlesztések hozzájárulnak a magyar élelmiszer-önellátás erősítéséhez, a hazai gazdaság versenyképességének növeléséhez, valamint ahhoz, hogy a fogyasztók asztalára biztonságos, jó minőségű magyar élelmiszerek kerüljenek.
Ajánlott kiadványok
Véha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozás
Dr. Takács József:
A mezőgazdaság és élelmiszeripar üzemi szerkezete
Bujna Ferenc:
Liofilizálás, a fagyasztva szárítás technológiája
Dr. Magda Sándor - Dr. Marselek Sándor:
Élelmiszeripar
Bereczkiné Kardeván Kinga - Kovács Gáborné:
Kistermelői élelmiszer-előállítás
Szabó Sándorné:
Gyümölcspálinka-főzés
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Vadgasztronómia: egészséges a vadhús, de nem fogyA vadhús vegyszer- és hormonmentes, be lehetne és kellene vonni a mindennapi étkezésekbe - buzdította a potenciális vásárlókat Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a vadgasztronómiai fesztiválon. A statisztika őt igazolja, az egy főre jutó fogyasztás 10-30 dekagramm között ingadozik évente.Tornai Pincészet: a kiváló fehérborok szentélye
A Somlói borvidék Magyarország legkisebb területű történelmi borvidéke. A 450 hektárnyi szőlőterületet a Bakony nyugati lábánál, három vulkanikus eredetű tanúhegyen (Somló, Kissomlyó, Ság-hegy) évszázadok óta művelik a gazdák. Az elmúlt három és fél évtizedben sok szép emlék köt ehhez a szemet gyönyörködtető természeti tájhoz, többek között a Tornai Endre által 1946-ban alapított borászathoz is. Legfrissebb élményem a 44. Országos Borverseny eredményhirdetése, amelyen ünnepélyes díjátadó gálán hirdették ki a kategóriagyőzteseket, a nagyarany, az arany és az ezüstérmes borokat. Tornai Tamást, a Tornai Pincészet tulajdonosát, a Kft. ügyvezető igazgatóját négy alkalommal szólították a szervezők, hogy vegye át az aranyérmekről, és a különdíjról szóló oklevelet. Tornai Tamással beszélgettünk.Hulladékgazdálkodás: a termelés növelése helyett visszafogott pazarlást
A világon megtermelt élelmiszer harmada, egyes becslések szerint 44 százaléka kárba vész. Ennek okai közé sorolhatjuk a rossz betakarítási gyakorlatot, a helytelen szállítást, tárolást, a sokszor feleslegesen szigorított eladási határidőket, a piacokon keletkező hulladékokat, és természetesen a vásárlói pazarlásokat. A világ népessége 2050-re megközelíti a 10 milliárd főt, ami 25 százalékos bővülést jelent. Az étrendek változásával, a magas hozzáadott-értékű élelmiszerek fogyasztásának növekedésével, ez értékben 60 százalékkal növeli az élelmiszer-igényt. Eszünk és repülünk: mi a károsabb?
A világon a húsfogyasztás kétszer olyan gyorsan nő, mint a népesség száma. A szakirodalom szerint egy kilogramm marhahús elfogyasztásakor 27 kilogramm széndioxid egyenérték keletkezik, egy kilogramm csirkehúsnál 6-7 kilogramm; de a Budapest – London repülőúton már 300-400 kilogramm. Azért az tény, hogy az emberek gyakrabban esznek, mint repülnek. Nyílik az agrárolló, a tejtermelők kitartanak
Magyarország kicsi játékos az európai tejpiacon, az uniós termelésnek csupán egy-másfél százalékát adja. Ha nem csak az összehasonlítható nemzetközi arányokra figyelünk, megállapíthatjuk, hogy a hazai tejtermelők a világ élvonalához tartoznak. Az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladja a 6300 kilogrammot, ami a világon a 16. helyezést jelenti. A dánok, a kanadaiak és az USA-beli termelők járnak messze előttünk. A magyarok az egy főre jutó tejfogyasztásban is az élen járnak, évente 182 kilogramm tejet – literre átszámítva 177 – eresztünk le a torkunkon. Ez napi fél litert jelent itthon, miközben a világ átlaga ennek a fele.Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza