Mi a probléma az EU-Mercosur megállapodással?

Kategória: Agrárgazdaság, Európai Unió | 2025/09/15

A hivatalos álláspont szerint a megállapodás gazdasági előnyökkel jár mindkét fél számára, mert például az EU cégei évente 4 milliárd eurónyi exportvámot takaríthatnak meg. Hátránya lehet az uniós mezőgazdasági termelőknek, különösen a baromfi- és a marhahústermelőknek, mivel a dél-amerikai olcsóbb baromfi- és marhahús előnytelen árversenyt generálhat az uniós piacon. Az EU a megállapodásban biztosítja az európai egészségügyi és élelmiszeripari normák betartását, valamint több mint 350 földrajzi árujelző védelmét az uniós termékek számára. A megállapodás tehát az ipari termékek piacán való bővülést és az agrárkereskedelem liberalizálását célozza, miközben megpróbálja egyensúlyba hozni a két fél érdekeit.

Magyarország ellenzi a megállapodás megkötését

Az EU-Mercosur megállapodás legfontosabb magyarországi gazdasági hatásai közé tartozik, hogy a vámok széles körű eltörlése megnyitja a dél-amerikai piacokat az uniós – így a magyar – export előtt, különösen az autók és gépek terén. Az autókra jelenleg 35 százalékos vám vonatkozik, amely 15 év alatt fokozatosan megszűnik, ami javíthatja a magyar autóipari export lehetőségeit. Ez azonban a mezőgazdasági termékek esetében komoly kihívás, hiszen a Mercosur országok többek között húst, mézet, cukrot, szóját exportálhatnak vámmentesen a megszabott kvótákon belül. Az EU emellett védőkvótákat biztosít baromfi, sertéshús, cukor, etanol, rizs, méz, kukorica, és csemegekukorica behozatalára is, valamint 30 ezer tonnás vámmentes sajtkvótát ad a Mercosur-országoknak. Ezek a kvóták és védőmechanizmusok hivatottak mérsékelni a magyar és általánosságban az uniós agráriumra gyakorolt nyomást.

Viszont környezeti aggályok is érintik az egyezményt, mivel környezetvédelmi szervezetek és mezőgazdasági érdekképviseletek arra figyelmeztetnek, hogy a Mercosur-országokban a mezőgazdasági termelés kevésbé szabályozott, mint az Európai Unióban, ami erdőirtáshoz, különösen az Amazonas térségében, és egyéb káros környezeti hatásokhoz vezethet. Továbbá gyakran emelik ki a fenntarthatósági és klímavédelmi normák betartásának bizonytalanságát is, valamint az uniós normáknál enyhébb dél-amerikai szabályozásból adódó versenyhátrányt a magyar agrárium számára.

A megállapodás magyarországi jóváhagyásához szükséges még a megállapodás jogi felülvizsgálata után az Európai Bizottság előterjesztése, majd a magyar kormány és az Európai Parlament – illetve az összes uniós tagállam – jóváhagyása. Magyarország jelenleg ellenzi egyes magyar gazdasági szervezetekkel együtt az EU-Mercosur megállapodást a fent említett gazdasági és környezeti okok miatt, ezért a magyar ratifikáció további egyeztetéseket és politikai döntéseket igényel.

Nehezíti a mezőgazdasági exportot

A Mercosur megállapodás mezőgazdasági kvótái termékcsoportonként a következők:

• Marhahús: Évi 99 000 tonna vámkedvezménnyel (7,5 százalékos vám, jelenleg 200 000 tonna importált mennyiség);
• Baromfihús: Évi 180 000 tonna vámmentes import fokozatosan, 5 év alatt;
• Cukor: Évi 180 000 tonna finomítandó cukor vámmentesen¿
• Etanol: 450 000 tonna vámmentes kvóta vegyipari felhasználásra, plusz 200 000 tonna egyéb felhasználók számára, ahol a vám a harmadára csökken;
• Méz: Évi 45 000 tonna vámmentes import;
• Tejtermékek: Évi 30 000 tonna sajt, és 10 000 tonna tejpor vámmentesen, 10 év alatt fokozatosan bevezetve.

Az uniós élelmiszer-biztonsági előírások változatlanok maradnak, a behozott termékeknek meg kell felelniük az uniós szabványoknak. Kérdés azonban, hogyan, milyen módon ellenőrzik az import termékeket.

Kompenzációs intézkedésként az egyezmény tartalmaz egy évi 6,3 milliárd eurós válságalapot, amely piaci zavarra adott reakcióként támogatást nyújt a gazdáknak. Emellett egy ún. riasztási mechanizmus is működik, ami akkor aktiválódik, ha a Mercosur-országokból érkező import adott tagállamban több mint 10 százalékkal nő vagy az árak több mint 10 százalékkal csökkennek, és a kedvezményes vámok felfüggesztésére ad lehetőséget.

A megállapodás hozzájárulhat a magyar exportpiacok diverzifikációjához, mivel az autóiparban és más iparágakban kedvezőbb hozzáférést biztosít a Mercosur országok piacaihoz, csökkentve a jelenlegi kínai nyersanyagoktól és amerikai vámoktól való függőséget, miközben a mezőgazdasági export nehézségekkel szembesülhet a megnövekedett dél-amerikai versennyel.

Mercosur versenyelőnyök

Milyen versenyelőnyt élveznek a Mercosur országok agrártermékei az uniós termékekkel szemben? A Mercosur országok agrártermékei több versenyelőnyt élveznek az uniós termékekkel szemben. Az olcsóbb előállítási költségek révén a Mercosur-országok mezőgazdasága alacsonyabb termelési és munkaerőköltségekkel működik, ami csökkenti a termékek árát az EU piacon. Az alacsonyabb vámok révén a Mercosur országokból érkező agrártermékek (például marhahús, baromfihús, cukor) kvótákon belül jelentős részben vámmentesen vagy kedvezményes vámokkal importálhatók az EU-ba. A megállapodás kvótái alatt vámmentesen behozható olcsó dél-amerikai mezőgazdasági termékek versenyt generálnak az EU-s termelők között, különösen veszélyeztetve, hátrányos helyzetbe hozva a mezőgazdasági ágazat kistermelőit.

Ezek az előnyök megnehezítik az uniós, így a magyar mezőgazdasági termelők versenyképességét az EU piacon, hiszen az olcsóbb Mercosur termékek komoly árnyomást helyeznek rájuk, miközben az uniós normák, költségek nem engedik meg az árverseny ilyen típusú alakulását. Ugyanakkor az EU szigorú élelmiszer-biztonsági és minőségi előírásokat tart fenn, amelyek mellett csak ezeknek megfelelő termékek juthatnak be, és a megállapodás e normák megőrzését garantálja. A Mercosur agrártermékek versenyelőnye elsősorban az alacsonyabb előállítási költségekben, a liberalizált vámkezelésben és a termékdömping hatásában rejlik az uniós piacon, amely kihívás elé állítja az Európai Unió, így a magyar agráriumot is.

Elfogadhatatlan Brüsszel nyomásgyakorlása az EU-Mercosur megállapodás kapcsán

Sürgős gyorsasággal fogadtatná el a Mercosur szabadkereskedelmi egyezményt az Európai Bizottság. A dél-amerikai országokkal kötendő kereskedelmi megállapodás vámmentessé tenné például a brazil marhahús, a cukor vagy éppen a méz behozatalát, súlyos piaci és élelmiszerbiztonsági kockázatot hordozva magában. Az uniós gazdaszervezetek szerint a megállapodás már önmagában is súlyos károkat okozna az európai termelőknek és a fogyasztóknak, ami tovább fokozna az Ukrajnából érkező dömping negatív hatásait. Az Európai Bizottság javaslata ellen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége is tiltakozik.

Újabb, az európai gazdák életét megnehezítő döntést hozott az Európai Bizottság. Brüsszel szeptember 3-án javaslatot tett az EU-Mercosur-megállapodás sürgős elfogadására. Az Európai Bizottság célja, hogy a Mercosur-megállapodás még ez év végéig tető alá kerüljön.

A szabadkereskedelmi egyezmény súlyos károkat okozna a magyar mezőgazdaság és az Európai Unió egészének agrár-élelmiszeripara számára. A Mercosur országcsoporttal (többek között Brazíliával, Argentínával és Uruguay-jal) kötendő megállapodás kapcsán az európai gazdaszervezeteket összefogó szövetség, a Copa-Cogeca állásfoglalása szerint a megállapodás továbbra is komoly fenyegetést jelent az EU mezőgazdaságára nézve. A szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatos legfőbb aggályok a termelési normák, a különböző élelmiszerlánc-biztonsági szabályok és a fenntarthatóság köré összpontosulnak.

Miközben az EU folyamatosan szigorítja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésre vonatkozó elvásárokat a saját termelőivel szemben – az élelmiszerlánc-biztonság, az állategészségügy mellett a fenntarthatóság, a környezetvédelem területén – a szabadkereskedelmi egyezmény utat nyitna az uniós normáknál jóval enyhébb szabályozás mellett előállított, s így jóval versenyképesebb dél-amerikai import előtt. Ez a kettős mérce komoly érvágást jelentene az így is komoly kihívásokkal küzdő szektornak, ami végső soron az európai polgárok egészséges élelmiszerekhez való jogát is veszélybe sodorhatja. Az egyezmény megkötésére ráadásul épp abban az időszakban kerül sor, amikor az európai agrárium jövőjét meghatározó Közös Agrárpolitikát nagyfokú bizonytalanság övezi, ráadásul Ukrajnával is egy határozatlan idejű szabadkereskedelmi megállapodás körvonalazódik. 

A megállapodás ellen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ is tiltakozik, a két szervezet álláspontja szerint csak olyan egyezmény fogadható el, amely a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplők, illetve kiemelten a fogyasztók érdekeit is tiszteletben tartja.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai