2025. 11. 05., szerda
Imre
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Nemzetközi hírek, elemzések

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: K.B.Forrás: WATTAgNet Poultry News, 2014/03/10
Címkék: baromfi, baromfihús, csirke, csirkehús, tojás, takarmányozás

Új-Zéland: A tört kukorica hatása a súlygyarapodásra

Kísérletet végeztek brojlertápokkal, amelynek keretében a kontroll tápban 60% hagyományos kalapácsos darálóval gyártott kukoricadarát, míg a kísérleti tápokban ezt módosítva a teljes 60%-ban, illetve még 15, 30 és 45%- ban hengeres darálóval tört kukoricát alkalmaztak.

A kísérleti időszak a 11-től a 35. napos korig tartott.

A tört kukoricás csoportokban a súlygyarapodás nagyobb volt, mint a kontroll csoportban. A 15%-os tört aránynál a takarmányfelvétel nőtt, a 45%-osnál azonos volt, a 60%-osnál pedig szintén nőtt. Érdekes, hogy a 30%-os tört aránynál kezdetben nőtt a fajlagos takarmányfogyasztás, majd később csökkent. A 30%-os tört arányig a kísérleti tápok nem befolyásolták a metabolizálható energiatartalmat és a teljes szárazanyagvisszatartást, sőt az emészthetőséget sem. Bár a mellhúskihozatal némileg csökkent, az abdominális zsír pedig növekedett, ez mégsem befolyásolta a „carcass” (vágási) kihozatalt és minőséget.

A kísérletből végül azt a következtetést vonták le, hogy a tört kukorica jó hatással van a súlygyarapodásra és előnyösen befolyásolja az emésztőtraktus mikroflórájának összetételét.

(A WATTAgNet Poultry 2014/2 nyomán K. B.)

Ausztrália: Gondok a szabadtartásban

Az 2013-as alacsony patogenitású vírus (LPAI) okozta madárinfluenza-kitörést követően az ausztrál tojástermelő farmerek fokozottan aggódnak, mert féltik állományaikat és termelésüket. Mindenekelőtt azért nyugtalankodnak, mert a szabadtartásos tevékenység irányában megvalósított beruházásaik kerülnek veszélybe. Van is ijesztő példa, ugyanis a Langfield Pastoral Company, amely a „Top 10”-ben van, 400 000-es állományát számolta fel.

A szupermarket értékesítési lánc a ketrecesről a szabadtartásos tojásra már 37%-ban állt át, de bizonyos források szerint ez az értékesítési lánc ez évben a teljes átállást tervezi.

Ausztráliában már szinte nemzeti mozgalommá alakult a szabadtartásos tojástermelés, ugyanakkor most azzal kell szembenézni, hogy azok az állományok, melyeket kiengednek a szabadba, erősen sebezhetőek egy széles körű erozív betegségcsoporttal és egy katasztrofális betegséggel szemben. A sajtóközlemények szerint a termelők törölték terveikből azt a dinamikus változtatást, hogy kihajtják állataikat a legelőre. Van ugyan olyan vélemény, miszerint az AI-gyel való közvetlen találkozásnak csak mintegy 1%-os a valószínűsége, mégis legtöbben úgy döntenek, hogy a jövőben nem favorizálják a kereskedelmi állományok szabadba telepítését.

A CEVA kampánya: „Szeretem az egészséges csirkét”

A Ceva Animal Health az egész baromfiipar tekintetében indított kampányt az állat-egészségügyi generális helyzet javítására, és meg van győződve arról, hogy ez a törekvés találkozik a világban jelenlévő éhezés megszüntetése, ezzel együtt egy növekvő, gigantikus élelmiszer kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtése gondolatával.

Mintegy 1 milliárd ember éhezik a világban naponta. Az élelmiszer-biztonság hiánya komoly gond mind a fejlődő, mind a fejlett országokban. De ha nem tudjuk a mai 7 milliárd embert megfelelően etetni, akkor hogyan fogjuk 2050-ben a 9 milliárdot? (Lásd. táblázatunk!)

A világ népességének változása (millió fő) Forrás: FAO, 2011

Az Elly Lilly cég leányvállalata, az Elanco megvásárolta a németországi (Cuxhaven) Lohmann Animal Health vakcinagyártó és -forgalmazó céget, melynek Budapesten is van szakmai képviselete. A tranzakció áprilisban, a teljes átvétel a II. negyedév végéig várható.

A fogyasztás rohamosan növekszik, ezért 2050-ig megkétszereződik a globális kereslet. Ennek kielégítésében a baromfinak óriási szerepe van és lesz, hiszen az ma a legkönnyebben elérhető fehérjeforrás, elfogadható árviszonyokkal, mentes a vallási étkezési tabuktól, minimális, ún. „zöldházi” gázkibocsátás mellett hatékonyan termelhető.

Gary Baxter, a Ceva Animal Health elnökhelyettese mondja, hogy mivel a termelési költségek folyamatosan növekednek, a betegségek megelőzése, a prevenció lehet a legbiztosabb út a termelők számára a termelékenység és a rentabilitás irányába.

A fentiek értelében a baromfi mai korszakában a vakcinázásoknak rendkívül nagy jelentősége van. A Ceva vakcinák minden irányban fejlesztés alatt állnak – 2011 óta 35 millió dollárt fektettek be K+F alapokra e célból –, a világ több régiójában, így például az USA baromfiiparában piacvezetők. Európában leginkább elérhető Ceva leányvállalat például Angliában van, de ezek a világ számos más pontján is találhatók.

A CEVA Animal Health alapelve, hogy az állatok jóléte és az ember életminősége elválaszthatatlan egymástól, ezeket együtt kell értelmezni és kezelni.

(WATTAgNet Poultry News 2014. 02. 10-24. közlései nyomán K.B.)

Ajánlott kiadványokFári Miklós Gábor, Popp József szerkeszetők:
Biotechnológia - Anno 1920-1938 és ma Ereky Károly programja a fehérjeprobléma megoldásáról és napjaink feladatai
Dr. Tóth László:
Szálastakarmányok betakarítása, tárolása és etetése
Dr. Böő István:
Baromfifélék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei III.
Herdovics Mihály – Komka Gyula – Tóth László:
A sertéstartás és -takarmányozás gépesítése

Ez is érdekelhetiÚj beruházási pályázatokDecember közepétől beadható a sertés állatjóléti kérelemÚj támogatás érhető el a baromfi- és sertéságazatban

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Kéknyelvbetegség: a kérődzőket fertőzi, emberre nem veszélyes
Négy év szünet után itthon is újra megjelent a kéknyelv betegség, amely a kérődző állatokat támadja meg. A betegség a nevét onnan kapta, hogy a megfertőződött állatoknál vénás, pangásos, kékes színű, duzzadt nyelv alakul ki. Ezt először szeptember elején két Somogy vármegyei, nagy létszámú szarvasmarha-állományban mutatták ki, majd egy Fejér vármegyei borjútelepen is észlelték.
Állatállomány: Európában hanyatlik a száma
Az egykor csordát fenntartó bakonyi kis falu állatorvosa meséli, hogy az 580 lelkes községben mindössze 4 tehén van. Évtizedek óta nincs csarnok, ahol a kifejt tejet átvennék, így a gazdák kénytelenek voltak felszámolni állatállományukat. Az egyetlen, a négy tehenet gondozó gazda sajtot készít, s azt igyekszik eladni a szomszédos falvak kicsi piacain.
Szarvasbőgés: a legszebb vadászat
Már hallható az őszi erdők hangja, a gímszarvas násztáncával elkezdődött az idei szarvasbőgés – fogalmaz lírai szöveggel Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, és rögtön figyelmezteti is az autósokat: vigyázzunk magunkra és a vadakra. Ebben a hangulatban fogalmaz Náhlik András professzor is a Vadászati ismertek című könyvében.
A BHNP Zrt. hosszú távon, fenntartható módon gazdálkodik - Közérdek a balatoni horgászturizmus fejlesztése
Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNP Zrt.) 2009. augusztus 25-én alakult meg, jogelődje 1899 óta tevékenykedik a Balatonon. A cég 100 százalékban magyar állam tulajdonában van, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. A cég fő feladata a Balaton ökoszisztémájának fenntartása és a halállomány kezelése, hogy optimális horgászati lehetőségeket biztosítson a kedvelt halfajok esetében, valamint a tógazdasági haltermelésével fenntartsa a halfajok sokféleségét. A BHNP Zrt. aktívan részt vesz a halvédelmi tevékenységekben is. Szári Zsolt vezérigazgatóval arról beszélgettünk, hogy a társaság aktívan dolgozik a Balaton ökoszisztémájának védelmében és fenntartásában, egyben a horgászati lehetőségek biztosításában.
Nyílik az agrárolló, a tejtermelők kitartanak
Magyarország kicsi játékos az európai tejpiacon, az uniós termelésnek csupán egy-másfél százalékát adja. Ha nem csak az összehasonlítható nemzetközi arányokra figyelünk, megállapíthatjuk, hogy a hazai tejtermelők a világ élvonalához tartoznak. Az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladja a 6300 kilogrammot, ami a világon a 16. helyezést jelenti. A dánok, a kanadaiak és az USA-beli termelők járnak messze előttünk. A magyarok az egy főre jutó tejfogyasztásban is az élen járnak, évente 182 kilogramm tejet – literre átszámítva 177 – eresztünk le a torkunkon. Ez napi fél litert jelent itthon, miközben a világ átlaga ennek a fele.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza