2026. 06. 29., hétfő
Péter, Pál
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A magyar erdők jövőjének kulcsa a fenntartható fejlődés

Kategória: Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés | Forrás: AM Sajtó, 2025/09/12

Az erdészeti agrártámogatások célja, hogy több és jobb erdeink legyenek, amelyeket versenyképes vállalkozások kezelnek – mondta Mocz András, erdőkért felelős helyettes államtitkár a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Cserépfalun rendezett ágazati szakmai napon.

Mocz András „A magyar erdészeti támogatáspolitika aktualitásai” címen tartott előadásában a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének erdészeti pályázati felhívásait ismertette. Kiemelte, erdőtelepítésre és ápolásra, ipari célú alapanyag biztosítására szolgáló faültevény telepítésére támogatást igényelhettek és igényelhetnek a pályázók.

A kérelmek benyújtására 2026-ban is két szakaszban lesz lehetőség.

Számos felhívás jelent meg a meglévő erdőállományok minőségi megújítására, fenntartására vonatkozóan. Példaként említette az erdőterületeknek nyújtott Natura 2000 kompenzációs kifizetéseket, az erdőpotenciált veszélyeztető biotikus és abiotikus károk megelőzésére és a károkozást követő helyreállításra igényelhető KAP forrásokat, vagy az erdészeti génmegőrzés támogatását.

Előadásában felhívta a figyelmet arra is, hogy szeptember 22-ig még benyújthatók a kérelmek a „Fiatal erdők állománynevelésének támogatása" című felhívásra, melynek keretösszege 3,9 milliárd forint.

Mocz András hangsúlyozta, a versenyképes erdőgazdálkodást támogató beruházásokra erdészeti szaporítóanyag-előállítással vagy szolgáltatással foglalkozó vállalkozások, faipari vállalkozások továbbá erdőgazdálkodók és szakirányítók is pályázhatnak. A támogatási kérelmek benyújtására várhatóan 2025. november 1-től lesz lehetőség, a tervek szerint még további három szakaszban. A rendelkezésre álló keretösszeg összesen 29 milliárd forint.

A pályázatban elszámolható többek közt telephely és technológia-fejlesztés, illetve a korszerű erdőgazdálkodás hatékonyságának javításához szükséges digitalizációs fejlesztések is – tette hozzá. A felhívás gondoskodik az elsődleges faipari vállalkozások felzárkóztatásáról is.

Kiemelte, idén még három pályázati felhívás megjelenése várható, ezek az „Erdő-környezetvédelmi többéves kötelezettségvállalások”, az „Erdőtűz megelőzés együttműködésben” című felhívás, valamint a fiatal erdőgazdálkodók támogatása, amelyek egyben az összes erdészeti felhívás megjelenését jelentik.

Az agrártárca elkötelezett abban, hogy a jelenlegi 25,4 százalékról 27 százalékra emelkedjen az ország fás növényzettel borított területeinek aránya. A KAP keretében a korábbi költségvetési időszakhoz képest közel háromszor annyi, összesen mintegy 310 milliárd forintnyi forrást fordítanak a magyar erdők megőrzésére, területük növelésére és minőségük javítására – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

Ajánlott kiadványokDr. Horváth Béla:
Gépek az erdőfelújításhoz
Dr. Horváth Béla – Dr. Vágvölgyi Andrea:
Gépek az energetikai faültetvényekhez
Dr. Horváth Béla – Dr. Vágvölgyi Andrea:
Energetikai faültetvények termesztés-technológiája
Dr. Horváth Béla:
Gépek a szabadföldi erdészeti csemetetermesztéshez
Dr. Horváth Béla:
Gépek az intenzív erdészeti csemetetermesztéshez
Kristó LÁszló:
Erdészeti szaporítóanyag-termelés
Dr. Horváth Béla:
Gépek az erdőtelepítéshez

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Helyspecifikus gazdálkodás: hiányzó gyakorlat
Helyspecifikus gazdálkodás lehet az egyik módja a költségek optimalizálásának – javasolják íróasztal mögül a gazdáknak. Ennek van egy anekdotába illő valóságos tapasztalata. Egy bakonyalji faluban, homokos dűlőben – ahogy a nagykönyvben írva van – dohány zöldellt. A palántákat nem a dombra, hanem a lap aljára, fagyzugos területre ültették. Ez még a gyakornok gyereknek is föltűnt, és szóvá is tette az akkori termelőszövetkezet főagronómusának, hogy a késői fagyok miatt elfagyhatnak a palánták.
Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.
Innováció: a gazda agya
Ha öreg parasztemberek föltámadhatnának örök álmukból, meglepetésükben kérdezgetnék, mi az a kék virágú ismeretlen növény a falu határában. Tanult gazdászok rávágnák, hogy facélia, magyarán mézontófű; a bakonyalji falukban fóciának emlegetik. A facélia a zord fekvésű tájakat kivéve az egész ország területén termeszthető.
A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza