Rozália
A magyar erdők jövőjének kulcsa a fenntartható fejlődés
Kategória: Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés | Forrás: AM Sajtó, 2025/09/12
Az erdészeti agrártámogatások célja, hogy több és jobb erdeink legyenek, amelyeket versenyképes vállalkozások kezelnek – mondta Mocz András, erdőkért felelős helyettes államtitkár a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Cserépfalun rendezett ágazati szakmai napon.
Mocz András „A magyar erdészeti támogatáspolitika aktualitásai” címen tartott előadásában a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének erdészeti pályázati felhívásait ismertette. Kiemelte, erdőtelepítésre és ápolásra, ipari célú alapanyag biztosítására szolgáló faültevény telepítésére támogatást igényelhettek és igényelhetnek a pályázók.
A kérelmek benyújtására 2026-ban is két szakaszban lesz lehetőség.
Számos felhívás jelent meg a meglévő erdőállományok minőségi megújítására, fenntartására vonatkozóan. Példaként említette az erdőterületeknek nyújtott Natura 2000 kompenzációs kifizetéseket, az erdőpotenciált veszélyeztető biotikus és abiotikus károk megelőzésére és a károkozást követő helyreállításra igényelhető KAP forrásokat, vagy az erdészeti génmegőrzés támogatását.
Előadásában felhívta a figyelmet arra is, hogy szeptember 22-ig még benyújthatók a kérelmek a „Fiatal erdők állománynevelésének támogatása" című felhívásra, melynek keretösszege 3,9 milliárd forint.
Mocz András hangsúlyozta, a versenyképes erdőgazdálkodást támogató beruházásokra erdészeti szaporítóanyag-előállítással vagy szolgáltatással foglalkozó vállalkozások, faipari vállalkozások továbbá erdőgazdálkodók és szakirányítók is pályázhatnak. A támogatási kérelmek benyújtására várhatóan 2025. november 1-től lesz lehetőség, a tervek szerint még további három szakaszban. A rendelkezésre álló keretösszeg összesen 29 milliárd forint.
A pályázatban elszámolható többek közt telephely és technológia-fejlesztés, illetve a korszerű erdőgazdálkodás hatékonyságának javításához szükséges digitalizációs fejlesztések is – tette hozzá. A felhívás gondoskodik az elsődleges faipari vállalkozások felzárkóztatásáról is.
Kiemelte, idén még három pályázati felhívás megjelenése várható, ezek az „Erdő-környezetvédelmi többéves kötelezettségvállalások”, az „Erdőtűz megelőzés együttműködésben” című felhívás, valamint a fiatal erdőgazdálkodók támogatása, amelyek egyben az összes erdészeti felhívás megjelenését jelentik.
Az agrártárca elkötelezett abban, hogy a jelenlegi 25,4 százalékról 27 százalékra emelkedjen az ország fás növényzettel borított területeinek aránya. A KAP keretében a korábbi költségvetési időszakhoz képest közel háromszor annyi, összesen mintegy 310 milliárd forintnyi forrást fordítanak a magyar erdők megőrzésére, területük növelésére és minőségük javítására – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
Ajánlott kiadványok
Dr. Horváth Béla:
Gépek az erdőfelújításhoz
Kristó LÁszló:
Erdészeti szaporítóanyag-termelés
Dr. Horváth Béla:
Gépek az erdőtelepítéshez
Dr. Horváth Béla – Dr. Vágvölgyi Andrea:
Gépek az energetikai faültetvényekhez
Dr. Horváth Béla:
Gépek a szabadföldi erdészeti csemetetermesztéshez
Dr. Horváth Béla – Dr. Vágvölgyi Andrea:
Energetikai faültetvények termesztés-technológiája
Dr. Horváth Béla:
Gépek az intenzív erdészeti csemetetermesztéshez
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
A GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és őszi káposztarepce kísérletek eredményeiA szélsőséges időjárás az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményeiben is megmutatkozott: jelentős különbségek alakultak ki az egyes országrészek között. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.Talajművelés: követhető hagyományok
Az idei aszály a gazdák harmadának sorsát megpecsételheti. A károsult gazdák nagy része a négy évvel ezelőtti szárazsághoz képest is rosszabb helyzetre számít. Egy Debrecen környéki termelő szerint a szemes kukorica az aszály miatt már silónak sem alkalmas. Sok száz milliárdos a becsült kár, a mezőgazdaság az ország nemzeti össztermékét is fél-egy százalékkal ronthatja az idén.Hőstressz és takarmányhiány
Egész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.Helyspecifikus gazdálkodás: hiányzó gyakorlat
Helyspecifikus gazdálkodás lehet az egyik módja a költségek optimalizálásának – javasolják íróasztal mögül a gazdáknak. Ennek van egy anekdotába illő valóságos tapasztalata. Egy bakonyalji faluban, homokos dűlőben – ahogy a nagykönyvben írva van – dohány zöldellt. A palántákat nem a dombra, hanem a lap aljára, fagyzugos területre ültették. Ez még a gyakornok gyereknek is föltűnt, és szóvá is tette az akkori termelőszövetkezet főagronómusának, hogy a késői fagyok miatt elfagyhatnak a palánták.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza