Konrád
Állatállomány: Európában hanyatlik a száma
Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | 2025/09/23
Az egykor csordát fenntartó bakonyi kis falu állatorvosa meséli, hogy az 580 lelkes községben mindössze 4 tehén van. Évtizedek óta nincs csarnok, ahol a kifejt tejet átvennék, így a gazdák kénytelenek voltak felszámolni állatállományukat. Az egyetlen, a négy tehenet gondozó gazda sajtot készít, s azt igyekszik eladni a szomszédos falvak kicsi piacain.
Ennyire nem drámai a helyzet Európában, de amint azt az Eurostat frissen közzétett jelentése megállapítja, az Európai Unióban továbbra is csökken a haszonállatok létszáma. Tíz év alatt – 2014-2024 között – a sertések száma 8.1, a szarvasmarháké 8.7, a juhoké 9.4 százalékkal csökkent, a kecskeállománynál még ennél is szembe tűnőbb az arány, 16.3 százalék. Ez azt is jelenti, hogy Európában több millió állattal kevesebb él, mint tíz évvel ezelőtt. Az állatállomány csökkenésének egyik oka, hogy a gazdaságok száma is jelentősen mérséklődött: tizenöt év alatt 14 millióról 9.1 millióra.
A gazdaságok számának alakulása Magyarországon is hasonló, 100 ezer gazda itthon is föladta a termelést. Az állatállomány azonban nem változott ilyen látványosan, a kevesebb gazda javította a termelés hatékonyságát és kitartott az állattartás mellett. A tehénállomány tavaly növekedett valamelyest úgy, hogy a szarvasmarhatartók száma 2 százalékkal csökkent. A sertések száma ebben az időben 7.5 százalékkal gyarapodott, de 17 százalékkal kevesebben vannak a sertéstartók. Ellentétes a tendencia a szárnyasoknál, a kacsa állomány 57, a ludak száma 34 százalékkal csökkent. A juhászok egy kis része is föladta a birkatartást, az anyajuhok száma 2.9 százalékkal mérséklődött.
Az előrejelzések szerint a húsfogyasztás kétszer olyan gyorsan növekszik, mint a népesség száma, így az európai állatállomány csökkenése számos kockázatot is hordoz. Az állati eredetű élelmiszerek iránti kereslet nem csökken, emiatt Európa olyan országokból is kénytelen lesz importálni, ahol az állategészségügyi és a környezetvédelmi előírások kevésbé szigorúak.
A szakmai részletek a nak.hu és a szaktudas.hu oldalakon olvashatók.
Ajánlott kiadványok
Dr. Holló István:
A sikeres borjúnevelés gyakorlata
Bárány lászló - Pupos Tibor - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes brojlerhizlalás
Balogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes sertéshizlalás
Balogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes kocatartás és malacnevelés
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Pupos Tibor - Sütő Zoltán - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes tojástermelés
Jávor András:
Juhtenyésztés haladóknak - Az extenzívtől a precíziósig
Novotniné Dr. Dankó Gabriella szerk.:
Sertéstenyésztés
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Szójatermelés: az import csökkentése a célA szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza