2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Rekordtermés után áresés

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: KT, 2015/03/10

Stagnálás után jöhet csak komolyabb (és lassú) áremelkedés mind a hazai, mind a nemzetközi gabonapiacokon.

A 2014/15-ös gazdasági évet a tavaly hazánkban rekordhozamokat produkáló termények drasztikus áresése jellemezte. A tavalyi évben a magyar gabonák átlagára mintegy 19 százalékkal csökkent az azt megelőzőhöz képest – közölte az Agráriummal a magro.hu. Kivétel nélkül minden gabonafajtának zuhant az ára, de legnagyobb mértékben a kukoricáé, nem maradt el messze ettől az áreséstől az árpa sem, azonban a búza átlagára mindössze 0,5 százalékot esett. A tavalyi év kezdetén a kukorica ára először némileg megugrott, viszont a második félévben igen nagy mértékű zuhanást mutatott.

Ez a kilengő ármozgás végül mégis oda vezetett, hogy átlagosan nagy áresés következhetett be. Talán az is befolyásolhatta a kukorica árának drasztikus csökkenését, hogy a 2014-es esztendőben kiugróan jó volt a termés világszerte, csak hazánkban mintegy 9,2 millió tonna kukorica termett.

A folyamat jelentős szerepet játszott az infláció megfékezésében is – ennek persze a termelők nem feltétlenül örülnek.

Történelmi rekord

Mindez azonban nem garancia arra, hogy ebben az évben tovább csökkenne vagy stagnálhatna a gabonaár, sőt már most, az év első pár hetében láthatóan megkezdődött egy áremelkedési tendencia. Ezt prognosztizálják elég egyöntetűen a szakértők is, ha nem is hirtelen ugrásszerűen, de biztosra veszik, hogy a gabonák ára emelkedni fog. Ennek alapján az előzetes számításokból arra lehet következtetni, hogy a takarmánybúza 2015. első félévének végére elérheti a 48 ezer forint/tonna árat, a malmi búza pedig az 54 ezret is. Nem marad ki a körből a kukorica sem, aminek a jóslatok szerint tonnánkénti ára a fél év végén 45 ezer forint környékén fog majd mozogni.

2016. évben a gabonaárak ára várhatóan stagnálni fog, esetleg emelkedik, de ezen a tételen még változtathat az oroszországi piac újbóli megnyitása, amely a gabona termékek árcsökkenését eredményezné a túl nagy kínálat miatt.

Tavaly egész évben 19 százalékot zuhantak a gabonaárak Magyarországon. Leginkább a kukorica és az árpa ára esett. Idén lassú drágulás jöhet.

A magyar gabonafélék együttes ármozgását kifejező Magro Gabonaindex (MGX) egy év alatt 19 százalékot, 10 059 pontról 8190 pontra esett. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 19 százalékkal lettek olcsóbbak a gabonafélék 2013 decembere és 2014 decembere között a Magro.hu mezőgazdasági piactéren.

A nagy zuhanásban mindegyik gabonaféle érintett volt, de leginkább a kukorica ára esett, összesen 21 százalékot. Decemberben átlagosan 38 706 forinton forgott tonnája.

A másik, árában nagyot eső növény az árpa volt, ami mintegy 16 százalékkal lett olcsóbb egy év alatt. A tavaly az utolsó hónapban 39 693 forint volt a termelői átlagára.

A búzapiac sokkal kisebb ármozgásokkal vészelte át az elmúlt évet és mindössze 0,5 százalékkal lett olcsóbb. Ez azt eredményezte, hogy a malmi búzáért átlagosan 49 050 forintot, a takarmánybúzáért 43 600 forintot adtak tonnánként decemberben.

A kukorica ára ugyan 2014 első negyedében növekvő pályára állt, de júniustól drasztikusan csökkent, ahogy egyre biztosabban megbecsülhető lett a várható termés mennyisége. Mint ismert, nagyon sok kukorica termett Magyarországon és globálisan is 2014-ben. Az időjárás szinte a vegetációs időszak teljes hosszában nagyon kedvezően alakult az országban. Nyáron sem volt nagy a hőség, ráadásul sok csapadék hullott. Az áresés így az erős kínálati piacnak volt a következménye. A legutolsó adatok szerint csaknem 9,2 millió tonna termett hazánkban, ami történelmi rekord. Eddig csak 2005-ben takarítottak be ezt megközelítő mennyiséget.

Csökkenést jósló becslések

Az amerikai Informa Economics előrejelzése szerint a 2015/2016-os gazdasági évben (április– március) világszerte 720,3 millió tonna búza teremhet. Ez az előző becslésben szereplő 718,2 millió tonnánál 0,3 százalékkal több, de ugyanennyivel elmarad a most folyó szezonban betakarított 722,5 millió tonnától. Az USDA legfrissebb becslése szerint a 2014/2015- ös gazdasági évben a búza világpiaci kereskedelme 159,2 millió tonna lehet. Ez 4 százalékkal elmarad az egy évvel korábban regisztrált 165,8 millió tonnától

Lassú drágulás jöhet

Búzából, ezzel szemben, csak jó átlagos eredmény született, mert ami optimális a kukoricának, nem feltétlenül előnyös a búzának. A betakarított 5,2 millió tonna nagy része pont a sok nyári csapadéknak köszönhetően csak gyenge, takarmány minőségű lett. A búza ára tavaly az aratásig erősödött, majd jelentősen csökkent, és most az új évben indult el egy drágulási folyamat.

A továbbiakban a viszonylag alacsony árak miatt mindegyik gabonaféle esetében lassú drágulási folyamatra van a legnagyobb esély. Az első félév végére a malmi búza 54 ezer forint, a takarmánybúza pedig 48 ezer forint lehet. A kukorica ára ugyanakkor elérheti a 45 ezer forintot is a mostani piaci várakozások alapján – írta a Magro.hu.

Inflációcsökkentő hatás

Tavaly kismértékben csökkent a mezőgazdaság jövedelmezősége, amit elsősorban a gabonafélék jelentős áresése okozott. Mivel decemberre ez már a takarmányárakban is érződött, az állati termékek is olcsóbbak lettek 2013 decemberéhez képest. 2014 folyamán a termelői árak összességében 6,1, a mezőgazdasági termelés ráfordítási árszintje pedig 3,1 százalékkal elmaradt a 2013. évihez képest.

Decemberben 6,6 százalékkal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak az előző év azonos időszakához képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb gyorsjelentéséből. A növényi termékek és az élő állatok, valamint állati termékek ára közel azonos mértékben mérséklődött, előbbi 6,9, utóbbiaké 6,2 százalékkal. Az év utolsó hónapjában a globálisan is kiemelkedő terméseredmények miatt az áresést leginkább meghatározó gabonafélék hazai ára ennél nagyobb, 8,9 százalékos visszaesést mutatott 2013. decemberéhez viszonyítva. A búza ára megegyezett az egy évvel korábbi árral, a kukoricáé viszont 11 százalékkal alacsonyabb lett. Az ipari növényeké 2,1, ezen belül az olajos növényeké 2,8 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.

Beleszólt a világpiac

Alapvetően a világpiaci árak alakulása húzták le az árakat, és emiatt az élelmiszerek sem kerültek igazán többe. Tavaly lényegében a bioüzemanyag előállítás felfutása, és a világ szegényebb régióinak az élelmiszerek iránti keresletnövekedése által korábban szinte irreálisan felhajtott árak kismértékű korrekciója zajlott – mondta az mti.hu-nak Némethné Pál Katalin, a GKI kutatásvezetője. A december–januári kisebb gabonaár-emelkedés azonban nem ellensúlyozta a korábbi visszaesést. Szerinte az egyelőre még kérdéses, hogy a termelői árak ingadozása abbamarad-e a következő hónapokban.

A decemberre már a takarmányok árában is érezhető gabonaár csökkenés hatása az állati termékek árában is éreztette a hatását. Az élőállatok termelői árszintje 7,1 százalékkal volt kisebb a 2013 decemberéhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben, 12,4 százalékkal a vágósertés ára mérséklődött az embargó miatti európai túlkínálat hatására. Ugyanakkor ebben a kínálatbővülésben már a sertésáfa gazdaságfehérítő hatása is tetten érhető – mondta Némethné Pál Katalin. A sertés felvásárlási ára 2014. július óta folyamatosan csökkent, decemberben 339 forint volt kilogrammonként, ami 2011. szeptember óta a legalacsonyabb ár. A vágómarha és a vágóbaromfi ára 6,1, illetve 3,9 százalékkal mérséklődött. Az állati termékek ára 4,2 százalékkal kisebb lett az előző év azonos időszakinál. A tojásárak 3,5 százalékos emelkedése főként az év végi madárinfluenza miatti kényszervágások hatása. A takarmánypiacon szintén meghatározó állati termék, a tej termelői árának 6,4 százalékos visszaesésében pedig részben az embargó, részben az idei kvótaeltörlésre készülő országok termelésbővülése játszott szerepet. A tej felvásárlási ára október óta stagnál.

Éves szinten, 2014. január–decemberben a mezőgazdasági termelői árak 6,1 százalékkal csökkentek 2013 azonos időszakához viszonyítva, ezen belül a növényi termékek ára 9,2, az élőállatok és állati termékeké 1,1 százalékkal. A gabonafélék ára 8,9, az ipari növényeké 7,6, a burgonyáé 23 százalékkal mérséklődött. A zöldségfélék ára 2,3, a gyümölcsféléké 18 százalékkal, utóbbiaknál az őszibarack kivételével minden jelentősebb termék esetében az egy évvel korábbi alatt maradtak az árak.

A mezőgazdasági termelés ráfordítási árai 2013-hoz viszonyítva 3,1 százalékkal mérséklődtek, ami a folyó termelői felhasználás árszínvonalának 3,9 százalékos csökkenéséből és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 2,1 százalékos emelkedéséből tevődött össze. A folyó termelői felhasználáson belül a takarmányárak csökkentek a legnagyobb mértékben: 10,6 százalékkal. A műtrágya és az energia ára kisebb mértékben, de szintén mérséklődött: 3,9, illetve 3,7 százalékkal.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza