2025. 09. 30., kedd
Jeromos
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Átadták a 2025. év szaktanácsadója díjakat

Kategória: Kamara | Forrás: NAK Sajtó, 2025/09/24

Kihirdették a „2025 Év Szaktanácsadója” díj nyerteseit. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium által immár hatodik alkalommal meghirdetett pályázat célja az agrárágazatban tevékenykedők érdekeit szolgáló, kiemelkedő szaktanácsadói munka elismerése.

„Az Év Szaktanácsadója” díj a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrárminisztérium közös szakmai elismerése. A pályázatot beküldő jelöltek közül az első körben szakmai szempontok alapján kiválasztott, legtöbb pontot elérő szaktanácsadót hallgatta meg a minisztérium, a NAK és a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság (NATaB) képviselőiből álló szakmai grémium. A meghallgatáson a szakemberek személyesen is bemutatták szakmai életútjukat, szaktanácsadói tevékenységüket és meggyőzték a bizottságot arról, hogy miért ők a legalkalmasabbak az elismerésre. A pontozás és a személyes bemutatkozás alapján a bizottság kiválasztotta azokat a szakembereket, akik végül átvehették az ezért járó díjat.

A díjátadásra 2025. szeptember 18-án került sor, az OMÉK ünnepélyes megnyitóján. A díjakat Nagy István agrárminiszter, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a NATaB-elnöke és Papp Zsolt, a NAK elnöke adta át.

A „2025. év Szaktanácsadója” díjat a XXI. század agrártechnológiáját kiemelkedő színvonalon alkalmazó dr. Riczu Péter vehette át.

Az egész életen át tartó tanulás és a regeneratív mezőgazdaság elkötelezettje, dr. Paszternák Ferenc a „2025. év Szaktanácsadója Életműdíjat” kapta.

„A 2025 Év Erdőgazdálkodási Szaktanácsadója” különdíjat a fenntartható erdőgazdálkodás iránti elkötelezettségéért és kiemelkedő szakmai munkájáért László Péter vehette át.

A tudásátadásban végzett kiemelkedő szaktanácsadói munkájáért Kaponyás Ilona az Agrárminisztérium különdíját kapta.

Gratulálunk a díjazottaknak!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Hubai Imre Csaba: a mindig újrakezdő gazda
Hubai Imre Csaba legalább tíz évet letagadhatna életkorából, ha nem lehetne tudni, hogy 1968-ban végzett Keszthelyen a növényvédelmi felsőfokú technikumban. Nem hagyta abba a tanulást, különbözeti vizsgával folytatta Keszthelyen a főiskolán. Azután levelezőn koptatta a padokat Debrecenben és Gödöllőn is, vállalatgazdasági szakmérnöki oklevelet és mérlegképes könyvelői papírt is szerzett.
Békés vármegye kamarai szervezete részévé vált a gazdálkodók mindennapjainak
Békés vármegye mezőgazdasága kiemelkedő és meghatározó szerepet játszik a vármegye gazdaságában. A vármegye területének több mint 77 százaléka mezőgazdasági hasznosítás alatt áll, és ebből mintegy 430 ezer hektárt szántóként művelik, ami az ország legmagasabb szántóterület arányát jelenti. Kozsuch Kornéllal, a NAK vármegyei elnökével beszélgettünk.
Diótermesztés: stabil piac, kedvező ár
A dió siker növénye a gyümölcstermelésnek. Beltartalmi értékei kiválóak, a reform étkezésbe is beilleszthető. Stabil a piaci helyzete, értékesítési ára kedvező a termelőknek. A dió árugyümölcs termő területe megduplázódott, meghaladja hétezer hektárt. Az alma és a meggy után a harmadik legnagyobb területen termelik. Az ültetvények legnagyobb része Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található, de Somogyban is jelentős területen termelik.
Komárom-Esztergom az ország egyik legdinamikusabban növekvő vármegyéje
A NAK Komárom-Esztergom vármegye tatai irodájában Dr. Balogh Zoltán elnökkel és Németh András igazgatóval ültünk le beszélgetni a vármegye agrárgazdaságának helyzetéről. Bár az ország legkisebb területű vármegyéjéről van szó, volt miről szót váltani, csak abbahagyni tudtuk a beszélgetést, és jó néhány témakört csupán érintőlegesen említettünk. Mindez jelzi, hogy igen pezsgő kamarai és agrárgazdasági élet zajlik a vármegyében, mégpedig az összefogás jegyében.
Szójatermelés: a bátrak sikeresek voltak
A szója a XX. század karrier növénye a világban. Magyarországon ingadozott a termőterülete, az utóbbi években 50-60 ezer hektár átlagában stabilizálódott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői szerint a cél a 100 ezer hektáros termelés, így a jelenlegi import fele kiváltható lenne. A termőterülete növekszik is az utóbbi években, a gazdák alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, s ennek egyik lehetősége a szójatermelés.
Kedvetlenek a szilva és a dinnye termelők
Aktualitását veszítheti a régi anekdota. Édesapám minek szedjük ezt a sok szilvát? - kérdezi az ifjú legény az apjától. Hát fiam, ha anyád meggyógyul, lekvár lesz belőle, ha nem, akkor pálinka. Hamarosan szilva sem lesz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a szilva termőterülete folyamatosan csökken, jelenleg már csak hatezer hektáron termelnek szilvát.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza