Békés vármegye kamarai szervezete részévé vált a gazdálkodók mindennapjainak

Kategória: Kamara | 2025/09/24

Elnök úr, Önnek milyen kötődése van az agráriumhoz?

Engem minden ide, Békés vármegyéhez köt, hiszen Kondoroson születtem, s itt is élek a családommal. Kora gyerekkorom óta kötődtem a mezőgazdasághoz, már ötéves koromban felültem a szüleim traktorjára. Agrármérnöki és növényvédelmi szakmérnöki végzettséggel rendelkezem. Több mint harminc éve a családtagjaimmal vezetem a mezőgazdasági vállalkozásaimat, amelyekben főként növénytermesztéssel, konvencionális gazdálkodással foglalkozunk. Nős vagyok, két gyermek édesapja. Szakmai és közéleti szerepvállalásaimról szólva el kell mondanom, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Vármegyei elnöke vagyok, e mellett a Békés Vármegyei Gazdakörök Szövetségének elnöki tisztségét is ellátom. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyetteseként is képviselem a vármegyét, valamint Kondoros város alpolgármesterének is megválasztottak. Munkám során a helyi gazdák érdekképviseletét, a fenntartható mezőgazdaságot és a vidéki közösségek megerősítését tekintem a legfontosabb feladatomnak.

Milyen mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik a vármegye?

Békés vármegye területének döntő hányadát, mintegy 426,9 ezer hektár szántóterület alkotja, ami az összes mezőgazdasági terület 86 százalékát jelenti. Ez egyértelműen mutatja, hogy a megye gazdasági életében a szántóföldi növénytermesztés kiemelkedő szerepet játszik. Az itt található földek országos szinten is a legjobb minőségű termőtalajok közé tartoznak, amelyek kiváló feltételeket biztosítanak a nagy hozamú, intenzív növénytermesztéshez.

A gyepterületek (rét és legelő együtt) nagysága 38,3 ezer hektár (7,8 százalék), míg az erdőterületek 28,1 ezer hektárt tesznek ki, ami 5,7 százalékos arányt jelent. Bár az erdősültség a megye területének viszonylag kis részét fedi, az utóbbi években folyamatos növekedés tapasztalható, ami hozzájárul a táji sokszínűséghez és az ökológiai egyensúlyhoz.

Külön említést érdemelnek a halastavak 1,9 ezer hektáros kiterjedése. Békésben, Biharugrán található az ország második legnagyobb mesterséges tórendszere, amely nemcsak a halgazdálkodás szempontjából jelentős, hanem fontos ökológiai és turisztikai szerepet is betölt. A gyümölcsösök aránya mindössze 0,2 százalék (1,2 ezer hektár), így a megye mezőgazdasági szerkezetében inkább kiegészítő jellegűek.

Milyen kihívások elé állítja a klímaváltozás a vármegye gazdálkodóit?

Az adottságokból jól látható, hogy Békés vármegye mezőgazdaságának húzó ágazata a szántóföldi növénytermesztés, amelyen belül kiemelkedő jelentőségű az őszi búza, a napraforgó és a kukorica termesztése. A 2022-es történelmi aszályt követően a kukorica vetésterülete a korábbiakhoz képest mintegy kétharmadára zsugorodott, és az idei kedvezőtlen időjárási körülmények várhatóan további csökkenést okoznak. Ezzel szemben növekedett az őszi gabonák és a cirok vetésterülete. Békés vármegyében az öntözött területek aránya meghaladja az országos átlagot, mintegy 30.000 hektáron folyik öntözéses gazdálkodás. A szántóföldi zöldségfélék az utóbbi aszályos időszakban gyakorlatilag kizárólag ilyen technológia alkalmazásával termeszthetők. Kiemelendő Medgyesegyháza és térsége, ahol az ország egyik legnagyobb összefüggő területén kiváló minőségű görögdinnye termesztés folyik.

A kedvezőtlen időjárás, mint a hosszan tartó aszályok és a szélsőséges hőmérsékletek, valamint a környezettudatos gazdálkodást ösztönző pályázatok (például Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program és az Ökológiai gazdálkodási (ÖKO) támogatások hatására egyre több gazdálkodó a fenntarthatóbb és kevésbé kockázatos termelési formák felé fordul. Az extenzív gazdálkodás jellemzője, hogy a ráfordítások (pl. műtrágya, növényvédő szerek, öntözés) alacsonyabbak, ami csökkenti a termelési költségeket és a környezeti terhelést. Ez a módszer főleg a kevésbé termékeny talajokon lehet gazdaságos és észszerű alternatíva. A gazdálkodók emiatt átrendezik a vetésszerkezetet, és csökkentik az intenzív kultúrákat. A magas ráfordítást igénylő növények (pl. a kukorica, repce, vagy napraforgó) termesztése kockázatossá válik, mivel egy aszályos évben a nagy befektetés nem térül meg.

A vármegye gazdálkodói növelik az alacsonyabb ráfordítású növényfajok termesztését: a régiek helyett azokat a növényeket részesítik előnyben, amelyek jobban tolerálják a szárazságot és kevesebb beavatkozást igényelnek. Ilyenek például a szálas takarmánynövények (lucerna, herefélék), amelyek nemcsak kevesebb ráfordítással termeszthetők, de a talaj szerkezetét is javítják és nitrogént kötnek meg.

Milyen technológiai változtatásokat kell a gazdáknak megvalósítaniuk?

Elnökségem alatt a munkatársaimmal folyamatosan szervezünk olyan szakmai előadássorozatokat, amelyekben neves előadók bevonásával a mezőgazdaság előtt álló, rendkívül szükséges technológiai változásokra hívjuk fel a figyelmet. Vármegye-szerte nagy érdeklődés övezi ezeket az új, példamutató ismeretterjesztő rendezvényeket. Falugazdász szaktanácsadó-hálózatunk segítségével vármegyénk gazdálkodóinak többségét el tudjuk érni, ezáltal hatékonyan közvetíthetjük azokat a tudásanyagokat, amelyek a jövőben meghatározzák az agrárium fejlődését.

Az elmúlt időszakban a vízügyi hatósággal közösen elkészítettük „Békés vármegye öntözési terve” című dokumentumot, amelyet eljuttattunk a döntéshozókhoz. Bízunk benne, hogy a közeljövőben prioritást élvez majd a legjobb termőképességű adottságokkal rendelkező területeink öntözhetőségének biztosítása, hiszen ez kulcsfontosságú a versenyképes, fenntartható termelés szempontjából.

Békés vármegyében a vízmegtartáshoz kapcsolódó mintaprojekt indult a vízügyi hatóság együttműködésével. A gazdálkodók időszakos elárasztásra területeket ajánlhattak fel, amelyek közül a vízügyi hatóság választotta ki a legalkalmasabbakat. Jelenleg is zajlanak a vízzel való feltöltések. Személyesen ellenőriztem ezen munkálatokat, és meggyőződtem az így kialakult vizes élőhelyek rendkívül pozitív ökológiai - és minden bizonnyal az emelkedő talajvízszint miatti – ökonómiai hatásaira.

Bizonyára Önöknél is nagy igény mutatkozik az uniós és hazai támogatási forrásokra. Mely pályázatok a legnépszerűbbek?

A klímaváltozás következményeként egyre népszerűbbek azok a pályázati lehetőségek, amelyek a káros hatások mérséklését szolgálják vagy alkalmazkodnak hozzá. A múlt évben kiemelkedő jelentőséggel bírt az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program, valamint az Ökológiai gazdálkodási (ÖKO) támogatás, amelyek iránt fokozott érdeklődés mutatkozott, és egyre több gazdálkodó csatlakozott. Az AKG-s terület 90.000 hektár, az ÖKO-s terület 23.700 hektár a vármegyében. Az előző ciklushoz képest az AKG-s területek 43 százalékkal, míg az ÖKO-s területek 59 százalékkal emelkedtek.

Megemlíteném még az öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító pályázatokat, melyekre szintén nagy az érdeklődés. Számos pályázati lehetőség van az erdőgazdálkodóknak is, amelyekre a mi gazdálkodóink is sikeresen pályáznak.

Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a generációváltást ösztönző agrártámogatás több pályázatban is elérhető. A gazdaságátadás pályázat alapvető célja a gazdaságátadás ösztönzése, a sikeres utódlási szakaszokon alapuló családi gazdaságok társadalmi és gazdasági fenntarthatóságának elősegítése. A generációváltást elősegíti, ha a nyugdíjkorhatárhoz közel álló, vagy azt már elérő gazdálkodók mezőgazdasági üzemeit fiatalabb gazdálkodók veszik át. A felhívás ezt az együttműködést kívánja ösztönözni. A fiatal gazdák támogatása lehetőséget biztosít a 40 év alatti mezőgazdasági termelők számára, hogy nagyobb méretű gazdaságokat vegyenek át, ami az ágazati beruházásokhoz és az innovációhoz is hozzájárulnak.

A kisebb őstermelők sem maradnak pályázati lehetőség nélkül, hiszen a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása akár 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást is biztosít, elsősorban a kis üzemmérettel rendelkező őstermelőknek és egyéni vállalkozóknak.

A LEADER program keretében jelenleg még számos nyitott pályázat elérhető a vidéki vállalkozások és önkormányzatok részére helyi fejlesztési célokra.

Szép számban élnek állattenyészőket érintő pályázatok is…

Az állattartó telepek fejlesztéséhez jelentős keretösszeg áll rendelkezésre, amelynek keretében a telepek modernizálását, például járványvédelmi rendszerek, illetve takarmányozási és trágyakezelési technológiák fejlesztését valósíthatják meg.

A különböző állatjóléti pályázatok érintik a sertés és baromfi, a juh és kecsketartást, valamint a szarvasmarhatartást is. Ezeknek a fejlesztéseknek, beruházásoknak révén az állattartó telepek korszerűsítése, modernizálása valósul meg.

És ne feledkezzünk meg az élelmiszerelőállítókról sem, akik az élelmiszeripari és feldolgozó üzemek fejlesztési támogatására úgy pályázhatnak, hogy a kis és a nagyüzemnek nem kell egymással versenyezniük.

Milyen vármegyére jellemző, speciális termékkel rendelkeznek?

Békés vármegyére jellemző speciális termékek közé sorolható, tájegységhez kötődő termékek: a medgyesegyházi dinnye, a biharugrai szikiponty, Szarvason a szilvafeldolgozás termékei a lekvár, és a pálinka, valamint az afrikai harcsa termékek.

Élelmiszeriparunk speciális termékei ezen vállalkozásokhoz kötődnek: Szarvasi Gallicoop Zrt. pulykafeldolgozási termékei, Szarvas-Fish Kft., Biharugrai Halgazdaság, Szarvasi mozzarella, Valoryz, Oryza Kft. rizsfeldolgozó termékei, Csabai kolbász, Gyulahús Kft. termékei, melyből kiemelkedik a hungarikum Gyulai kolbász. Híres a békésszentandrási kézműves sör is.

Békés vármegyében számos hagyományos turisztikai, gasztronómiai események zajlanak, így az Orosházi Hagyományok, Ízek versenye, a Gyulai Pálinkafesztivál, a Szarvas-Ezüstszőlőn megrendezésre kerülő Aratónap, a Kondorosi Betyárnapok, a Szarvasi Szilvanapok, a Csabai Kolbászfesztivál.

Szóljunk a vármegyei kamaráról. Hány tagjuk van? Milyen a tagság megoszlása?

Békés vármegye kamarai taglétszáma 24.927 fő, akik közül 20.821 fő az őstermelő, amelyből az őstermelők családi gazdasága (ŐCSG) 10.342 fő, mely 3.685 működő családi gazdaságot jelent.

Elnök úr, kérem, mutassa be a falugazdász hálózatukat is.

A 2024. évben a Békés vármegyei falugazdász-hálózat jelentős bővítésen ment keresztül: 15 új kolléga felvételével a hálózat létszáma 49 főre nőtt. Az új KAP előírások új feladatokat hoztak a gazdálkodók számára, ezért a falugazdászok kiemelt tanácsadói tevékenységet is végeznek, amelyhez a gazdálkodókkal történő szerződéskötés is szükségessé vált. A hálózat 6 körzetben, 15 állandó irodában (beleértve az igazgatóságot is) végzi munkáját, továbbá 61 településen kihelyezett ügyfélszolgálat áll a gazdálkodók rendelkezésére. Az egyéni tanácsadás mellett 115 csoportos tájékoztató előadást tartottak a gazdálkodóknak.

Hogyan segítik a falugazdászok a gazdálkodókat?

A 2024-es év során az ingyenes tanácsadást 8090 fő vette igénybe, összesen 36 720 órában. A falugazdászok 2025-ben 7610 darab kérelmet nyújtottak be összesen 158 591 hektár területre. Az elmúlt évekhez képest a területnagyság 6,27 százalékkal nőtt, ami a megyei rangsorban a legjobb eredményt jelenti. Területnagyság tekintetében Békés vármegye országos szinten vezető helyen, darabszámban (155 db/falugazdász) a második helyen áll. Az összes területe 84 százalékra igényeltek AÖP jogcímet, ami a falugazdászok munkáját is dicséri.

Jelenleg a legnagyobb feladatunk az aszálykárok kezelése: a rendkívüli időjárás miatt a gazdák 95 százaléka érintett, ami számunkra mintegy 6–7 ezer ügyintézést jelent. Az idei évben ingyenes pályázat írással is segítjük tagjainkat, így a kollégák az idén adtak be kisüzemi, fiatalgazda pályázatokat és jelenleg a gazdaságátadás pályázatok beadása folyik. A falugazdászok munkája tehát a kérelmek beadásától a kárbejelentésekig, a pályázatokig és az elektronikus napló vezetéséig terjed, ami folyamatos monitoringot és jelentős adminisztrációs munkát igényel.

Mi az erősségük? Mely területen kell fejlődni?

Fejlődni mindig kell, mégpedig a múlt erősségeire építkezve. A vármegyében a hagyomány és a szakértelem, a generációkon átívelő gazdálkodási kultúra az, amelyben a családi gazdaságok és a nagyobb termelők is stabil alapot jelentenek. Erős közösségi összefogás jellemzi vármegyénket: a gazdák nyitottak a közös érdekképviseletre és szakmai rendezvényekre.

A fejlesztendő területek közül kiemelkedik az öntözés és vízgazdálkodás. A Körösök közelsége ellenére a vízmegtartás és öntözőrendszerek fejlesztése elengedhetetlen az aszályos évek miatt. A fiatal gazdák megtartására is nagy hangsúlyt helyezünk a generációváltás biztosítása érdekében, ezért vonzóbbá kell tenni az agráriumot a fiatalok számára. A feldolgozóipar tevékenységét is bővíteni szükséges, ugyanis itt helyben több hozzáadott értéket kell előállítani annak érdekében, hogy ne csak alapanyagként hagyja el a termény a vármegyét. A digitalizáció, a precíziós gazdálkodás keretében a korszerű technológiák és tudás átadása létfontosságú, mert a gazdák csak így tudnak versenyképesen gazdálkodni. A piacépítés és helyi termékek népszerűsítése már csak azért is elsődleges feladat, mert a számos békési különlegességeket jobban meg kell ismertetni a hazai és nemzetközi piacokon.

Milyen hátteret biztosít a vármegyei kamara a gazdálkodók számára?

Úgy gondolom, hogy a vármegye kamarai szervezete részévé vált a gazdálkodók mindennapjainak. Erős a helyi jelenlétünk. A vármegyei szervezet és a falugazdász szaktanácsadói hálózat együtt biztosítja, hogy a gazdákhoz közel, személyre szabottan elérhetők legyenek a szolgáltatások. A falugazdászok a szakmai tudásukkal közvetlen segítséget nyújtanak, miközben a vármegyei szervezet biztosítja az intézményi hátteret és az érdekképviseletet. A szervezetek összehangolt munkájának köszönhetően a gazdálkodók gyorsan értesülnek a legfontosabb változásokról, a pályázati lehetőségekről és a támogatásokról. A közös rendezvények, szakmai fórumok és képzések erősítik a helyi agrárközösséget, amely biztonságot és előre lépési lehetőséget jelent a gazdák számára. Érdekképviseleti munkánk meghatározó része, hogy a gazdák hangját eljuttassuk az országos döntéshozókhoz. És el ne felejtsük, hogy az innováció támogatása is ösztönzi az új módszerek, a digitális megoldások bevezetését.

Végezetül: milyen feladatokat kell az idén megoldaniuk?

Az idén is folytatjuk a már megszokott munkát, és biztosítjuk a szolgáltatásainkat. Felsorolásképpen elmondanám, hogy feladatunk a támogatások és pályázatok beadásának segítése – a gazdák tájékoztatása az új KAP-támogatásokról, vidékfejlesztési és beruházási lehetőségekről. Az egységes kérelmek benyújtásának támogatása – a falugazdász-hálózaton keresztül, személyre szabott segítséggel, mely az év első felében lezajlott, jelenleg az Irányító Hatóság által elvárt korrekciók, finomítások történnek. Termelési kockázatok kezelése – időjárási károk, aszály vagy egyéb természeti hatások miatti ügyintézés támogatása. Szakmai rendezvények és képzések szervezése – új technológiák, precíziós gazdálkodás, környezetkímélő megoldások bemutatása. Gazdák érdekképviselete – a békési gazdák szempontjainak továbbítása az országos döntéshozatal felé. Pályaorientáció és utánpótlás segítése – középiskolás és fiatal gazdák bevonása, agrárpályák népszerűsítése. Közösségépítés – gazdafórumok, szakmai napok, kiállítások, ahol a gazdák tapasztalatot cserélhetnek és kapcsolatokat építhetnek.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai