2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Tápláló Európa: a hús funkcionális élelmiszer

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés, Élelmiszeripar, Kamara | 2025/09/30

Tudományosan megalapozott élelmiszerstratégia kialakítására van szükség – hangsúlyozzák annak a 125 hasonló gondolkodású európai szervezetnek a tagjai – köztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – amelyek az állattenyésztésben és a feldolgozásban érdekeltek. Kiegyensúlyozott, egészséges étrendet akarnak a lakosság számára összeállítani, amelynek része az állati eredetű fehérjék fogyasztása.

Tudományosan igazolt tény, hogy a hús funkcionális élelmiszer. Napi 50 gramm elfogyasztása fedezi a teljes esszenciális aminosav szükségletet és a fehérjének is 20 százalékát. Növényi fehérjékből másfél-kétszer annyit kell fogyasztani a rosszabb hasznosítás miatt, mint a húsfélékből, hogy a napi szükségletet kielégítsük.

Az állati eredetű élelmiszerek a teljes értékű fehérjeforráson kívül gazdagok mikrótápanyagokban, B és D vitaminokban, vasban, cinkben. Támogatják az izomtömeg megtartását, különösen a növekedési szakaszokban, idősebb korban és betegségek után segítik az immunrendszer fenntartását.

A Tápláló Európa program – melyhez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is csatlakozott, a nak.hu oldalon tanulmányozhatók a részletek – célja elősegíteni a tudatos fehérjebevitelt, támogatni a fenntartható és termelékeny állattartási és feldolgozási rendszereket, amelyek csökkentik az ökológiai lábnyomot is.

Magyarország az egy főre jutó 80 kilogramm körüli húsfogyasztással a legtöbb húst fogyasztó nemzetek felső negyedében van. A legtöbb húst Hongkongban, az USA-ban és Mongóliában eszik, a legkevesebbet Nigériában, Indiában és Madagaszkáron. Itthon az elmúlt tíz évben 15 kilogrammal nőtt a húsfogyasztás, ezen belül a baromfi húsé 53 százalékkal. A feldolgozó üzemek hatékonysága a korábbi fejlesztések elmaradása miatt alacsony, a technológia korszerűtlen. Az élelmiszer-ipari vállalatok 90 százaléka kis- és mikróvállalkozás, de a termelési érték 90 százalékát a közepes és a nagyvállalatok adják.

Ajánlott kiadványokBárány lászló - Pupos Tibor - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes brojlerhizlalás
Dr. Holló István:
A sikeres borjúnevelés gyakorlata
Dr. Csapó János:
Funkcionális élelmiszerek
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Jávor András:
Juhtenyésztés haladóknak - Az extenzívtől a precíziósig
Balogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes kocatartás és malacnevelés

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza