Kukoricacső-törő adapterek

Kategória: Gépesítés | Szerző: Dr. Kelemen Zsolt műszaki szakértő – Gödöllő, 2015/03/10

A szemes kukorica betakarítását hazánkban is csőtörő adapterekkel felszerelt arató-cséplő gépekkel végzik.

A mai korszerű arató-cséplő gépek – szinte kivétel nélkül – univerzálisan alkalmasak a kukoricacső-törő adapterek üzemeltetésére. A kukorica betakarításhoz el vannak látva megfelelő átszerelőkészlettel, amely elsősorban a cséplődob kosarát, a rostákat tartalmazza. Ezen túl a kezelési utasításban a kukorica betakarítására vonatkozó beszabályozásokat – például a cséplődob fordulatszámának csökkentése, cséplőrés beállítása stb. – kell elvégezni. A csőtörő adapterek konstrukcióját a kukorica és az adapterekkel betakarítható egyéb széles sortávolságban termeszthető növények morfológiai adottságainak megfelelő termesztéstechnológiai jellemzők figyelembevételével alakították ki. A konstrukciós kialakítás során a kukoricaszár feldolgozási követelményeinek és a betakarításra használt arató-cséplő gépek műszaki paramétereinek összhangja is fontos szempont. A csőtörő adapter kiválasztásánál fontos szempont, hogy az a gazdaság ökológiai adottságainak, az üzemeltetett arató-cséplő gépek műszaki paramétereinek (áteresztőképesség, munkaszélesség, betakarítható sorok száma) is megfeleljen.

Az adapterek felépítése

A kukoricacső-törő adapterek soros kivitelben, az adott termeléstechnológiának megfelelő, különböző sortávolsággal vagy legújabban a sortávolságra kevésbé érzékeny kivitelben, családelven készülnek (1. ábra). Csatlakozó felületeiket és a hajtásátvitelt tekintve általában valamennyi arató-cséplő géphez alkalmas átszerelőkészlettel rendelkeznek. Az utóbbi időben az egyre szigorodó közlekedésrendészeti előírások, valamint az arató-cséplő gépek megnövekedett áteresztő-képességének a kihasználására épített nagyobb munkaszélességű változatok esetén gyakori az összecsukható gép is. A fix vázkeretű változatok az arató-cséplő géppel vagy traktorral vontatott szállítókocsival telepíthetők át az üzemelés során.

A kukoricacső-törő adapterek alapváltozatai a fix vázkeretű konstrukciók, amelyek gyorscsatlakozó kerettel, illesztőprizmákkal és -csapokkal kapcsolhatók az arató-cséplő gépek ferdefelhordójához. Az adapterek a munkaszélességnek megfelelő méretű zártszelvényből kialakított vázszerkezetre épülnek. A vázszerkezetet az oldalfalak, a hátfal és a fenéklemezek borítják. A két oldalfal tartóira szerelt csapágyházakban rögzítik a nagy menetemelkedésű terménytovábbító csiga golyóscsapágyait.

A vázkeret mellső tartóihoz csatlakoznak a törőhengereket és a hajtóműveiket tartó, zártszelvényű konzolok. A mellső konzolok egyben a behúzó fülesláncok lánckerekeinek hajtó- és láncfeszítői csapágyazásának is bázisfelületét képezik.

A behúzóláncok a törőhengerek elé nyúlnak, a kukoricaszárat a csővel együtt behúzzák a törőhengerek közé, a törőhengerek a kukoricacsövet a törőléc által határolt résen áthúzzák és letörik. A törőlécek távolsága az állomány szárvastagságának megfelelően állítható. Az állítás a korszerű kukoricacső-törő adaptereknél a vezetőfülkéből központilag elektromotorokkal állítható (2. ábra). Egyes típusokon – bizonyos menettartományban – a rugóterhelésű törőlécek távolsága automatikusan követi az állomány szárvastagságának méretváltozatait. A letört csövek az adapter anyagtovábbító csigájához, majd az arató-cséplő gép ferdefelhordójára jutnak. A behúzóláncok meghajtó lánckerekeinek csapágyháza csavarkötésekkel van rögzítve, míg a másik lánckerék csapágyháza általában csavarorsó segítségével elmozdítható, vagyis a láncok szükséges feszessége beállítható.

A csőtörő hengerek általában acélöntvény kialakításúak, és a behúzás hatékonyságának növelésére mellső részük nagy menetemelkedésű kúpos csavarmenet szerint van kialakítva. A további hengeres részen pedig a paláston alkotó irányú felöntések találhatók. A törőhengereknek ezen bordaszerű felöntései az aktívan működő részek, tehát ezek kopnak leginkább. A gyakori törőhengercserék csökkentésére és a szerelési munkák megkönnyítésére a mai típusoknál a bordákat szerelhető kivitelben készítik, ezeket csavarkötések rögzítik a hengerek palástján. A törőhengerek recés bordái alá – a szárzúzók aprítási munkájának fokozására vagy növelésére – alkotó mentén aprítókéseket szerelnek fel (3. ábra). Az így kialakított törőhengerek gyakran cserélhetők különleges kialakítású acélöntvény hengerekre (4. ábra). Egyes típusoknál a törőhengerek osztott kúpos kialakításúak, ennek megfelelően a törőbordák, illetve az aprítást végző kések is osztott kivitelűek. Az elkopott bordákat egyszerűen kicserélik. A törőhengerek alatt tisztítókéseket helyezhetnek el. A törőegységeket a betakarítandó soroknak megfelelő osztásban helyezik el. A kukoricacsöveket tehát a fülesláncok a törőhengerek mögött elhelyezett középrehordó csigához szállítják, melynek dobólapjai juttatják az anyagot a ferdefelhordóra.

Meghajtás

A csőtörő adapterek hajtásukat az arató-cséplő gép ferdefelhordójáról kapják. A kisebb munkaszélességű, 4-soros változatok egyoldalról, míg a 6-soros változatok többsége és a nagyobb munkaszélességű, 8–10–12-soros változatok két oldalról kapják a hajtásukat kardántengelyen keresztül.

Az adapterek működő részei a kardántengellyel meghajtott hajtóműről lánckerék áttéten, homlokfogaskerék hajtáson, az újabb korszerű típusokon pedig kardántengelyen keresztül történik. A törőhengereket és a fülesláncokat a bejövő tengelycsonkról, illetve az átmenő tengelyről külön-külön egy-egy kúpkerekes hajtómű működteti. A hajtóműveket biztonsági, többnyire láncos tengelykapcsoló köti össze. A csiga hajtása láncáttételen és súrlódó tengelykapcsolón keresztül történik (5. ábra).

Szárzúzás

A csőtörő adapterek kiegészítői a szárzúzó berendezések. A kukoricaszár betakarítás utáni kezelése, illetve talajba dolgozásának technológiai igénye szerint többféle, eltérő konstrukciójú szárzúzó berendezés került kialakításra. A jelenleg alkalmazott szárzúzó berendezések a csőtörő adapterekkel egybe vannak építve. A függőleges tengelyű, lengőkéses berendezések forgó részei soronként kerültek elhelyezésre, általában a kúpkerekes hajtóművekkel vannak egybeépítve, hajtásukat is onnan kapják. A forgórészek általában 2 db lengőkéssel vannak felszerelve, de egyes típusoknál 3–3 db lengőkést alkalmaznak (6. ábra). Egyes változatoknál a zúzás hatékonyságának fokozására vagy javítására a kukoricaszárat a vágás pillanatában egy álló kés támasztja meg. Az aprítás hatékonyságát – a már említett – törőhengerre szerelt kések is növelik. A függőleges tengelyű szárzúzók előnye, hogy hajtásuk kikapcsolható.

A száraprítás hatékonyságának növelésére a törőhengerek mellső, kúpos részén túl aprítókéseket helyeznek el. Ilyen kialakítású szárzúzós adaptert gyárt a GERINGHOFF cég. Az ilyen rendszerű kukoricacső-törő adapternél a szár lehúzását a törőlécek között soronként egy-egy szárlehúzó, -aprító henger végzi (7. ábra). A hengeren műanyag távtartó tárcsák között kis osztástávolságra aprítókéseket helyeztek el. A hengerrel, illetve az aprítókésekkel szemben, az osztásnak megfelelően helyezkednek el az ellenkések. A kukoricaszár alsó részét a forgó-aprító henger a szemben lévő lemeznek nekiszorítja, a forgó kések pedig az álló késekkel szemben felaprítják azt. Az aprítóhenger a szárat tovább húzza lefelé és aprítja, miközben a törőlécek a csövet leválasztják. A csőtörés biztonságának fokozása, a zúzóhatás további növelése céljából alkalmazzák az ismertetett csőtörő, -zúzó berendezés két zúzóhengeres változatát. A törőhengereken elhelyezett kések a kukoricaszárat hosszirányban is sértik, javítva vagy gyorsítva a kukoricaszár egyébként kedvezőtlen lassú vízleadását, vagyis gyorsabb a száradás.

Kapacitás, teljesítmény

A betakarítás biztonságának növelésére vagy javítására az arató-cséplő gépek áteresztőképessége és a beépített motorok teljesítménye is folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. A nagyobb kombájnkapacitást és motorteljesítményt csak nagyobb munkaszélességű adapterekkel lehet kihasználni. A munkaszélesség, vagyis a betakarítható sorok számának emelkedése, az adapterek geometriai méreteinek növekedése, valamint a közlekedésrendészeti előírások szigorodása következtében egyre inkább terjednek már a 6-soros változatok esetében is az összecsukható változatok.

Összecsukható kivitel

Az összecsukható csőtörő adapterek működő szerkezetének kivitelei, konstrukciós megoldásai az eddig ismertetettekkel megegyezőek, eltérés a vázszerkezet, az anyagtovábbító csiga és a hajtásátvitel kialakításában van (8. ábra).

Általában a 4 középső csőtörő egységet tartó vázkerethez csuklók körül felhajtható tartókkal csatlakoznak a szélső törőegységek. A felhajtható törőegységeket – szállítási helyzetben – csapok rögzítik mechanikusan. Munkahelyzetben a pontos illesztést helyező csapok és prizmák biztosítják, a működő szerkezeti részek hajtása pedig oldható körmös tengelykapcsolókon keresztül történik (9. ábra). A kiemelő mechanizmust az arató-cséplő gép hidraulikus rendszeréhez kapcsolt kettős működésű hidraulikus munkahengerekkel lehet működésbe hozni.

Kisebb termőterületeken a napraforgó betakarítására napraforgó betakarítókészlettel kiegészített kukoricacső-törő adaptereket is lehet használni. Ez esetben a csőtörő adapterek kihasználása javul, a napraforgó betakarítására pedig nem kell többlet beruházni, gépvásárlási költséget biztosítani. A betakarítás során azonban magasabb betakarítási veszteséggel kell számolni. A napraforgó-betakarító szettek egyszerű kiegészítői a csőtörő adaptereknek, betétlemezekből és a napraforgótányért levágó forgókésből állnak (10. ábra).

A kukoricacső-törő adapterek kiválasztásánál az üzem adottságait is figyelembe kell venni. A kisebb, tagoltabb táblák, dombos területek esetén a kisebb munkaszélességű, 6–8 soros adapterekkel könnyebb manőverezni. A nagyobb, síkfekvésű táblákon a 8–12–16–soros adapterek használata a gazdaságosabb (11. ábra). Ma már egyre több helyen a talajművelési technológia is megköveteli a kukoricabetakarítással egy menetben történő szárzúzást.

A kukoricaszár felhasználása

A kukoricaszár iránti takarmányozási és almozási igények országszerte megemelkednek, ezért növekvő felhasználással kell számolni. Erre az utóbbi időben mind a kisebb, mind a nagyobb vállalkozások részéről egyre nagyobb felhasználói igény jelentkezik. Ugyanígy a kukoricaszár mint áru iránt is egyre nő a felhasználói igény. Ilyen célra a kukoricaszár bálázásos betakarítása jelent üzemi szinten megfelelő megoldást. A technológia kialakításához a csőtörő adapterek rendrakós változatai ismét a fejlesztés középpontjába kerültek. A rendrakó berendezések az adapter munkaszélességében két oldalról középrehordó csigákból állnak. A szárzúzott és aprított anyag biztonságos szállítása érdekében a zúzóberendezések késeit hajlított füllel alakították ki. A hajlított füllel szerelt kések által keltett légáram a csigákra juttatja az anyagot, ahonnan az adapter behordócsigája továbbítja azt a ferdefelhordóra. A nagyobb légáram biztosítására a kések egymás fölött duplán helyezkednek el (12. ábra).

A kukoricacső-törő adapterek megválasztásánál fő szempont kell legyen, hogy az üzemeltető arató-cséplő gép nagyságrendjéhez, kihasználásához az adapter munkaszélessége, anyagátadó képessége igazodjon, tehát a gépterhelést az adott munkaszélesség és hozam, ne pedig a sebesség növelése biztosítsa, mert az utóbbi nagy hajtóanyag-felhasználás növekedést eredményez.

1. ábra. A KEMPER Corn Star 208 forgó anyagtovábbítású,
8-soros adapter a sortávolságra kevésbé érzékeny

2. ábra. A törőlécek távolsága általában központilag,
a vezetőfülkéből elektromosan állítható

3. ábra. Az OROS adapterek törőhengerei és
függőleges tengelyű szárzúzó berendezése

4. ábra. A CAPELLO Diamant törőhenger

5. ábra. Az újabb fejlesztésű OROS Cornado törőegysége és hajtása

6. ábra. 3 db lengőkéssel szerelt, függőleges tengelyű szárzúzó

7. ábra. A GERINGHOFF Horizon Star csőtörőjének tárcsás
és lengőkéses szárzúzó kombinációja

8. ábra. Hazai gyártású, OPTI-CORN 876CS összecsukható vázkeretű csőtörő

9. ábra. Összecsukható csőtörők körmös kapcsolója

10. ábra. Napraforgó szettel szerelt törőegység

11. ábra. 16-soros, fix vázkeretű adapter nagyteljesítményű aratócséplő gépen

12. ábra. Rendrakó berendezéssel felszerelt hazai gyártású csőtörő

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai