2026. 09. 10., csütörtök
Nikolett, Hunor
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Kéknyelvbetegség: a kérődzőket fertőzi, emberre nem veszélyes

Kategória: Állattenyésztés, Kamara | 2025/10/08

Négy év szünet után itthon is újra megjelent a kéknyelv betegség, amely a kérődző állatokat támadja meg. A betegség a nevét onnan kapta, hogy a megfertőződött állatoknál vénás, pangásos, kékes színű, duzzadt nyelv alakul ki. Ezt először szeptember elején két Somogy vármegyei, nagy létszámú szarvasmarha-állományban mutatták ki, majd egy Fejér vármegyei borjútelepen is észlelték.

A kórokozókat kizárólag a törpeszúnyogok terjesztik. Azok a vírust hordozó állat vérével táplálkoznak, és a bennük szaporodó kórokozót tovább oltják a kérődzőkbe.

Az év első felében pusztító száj-és körömfájáshoz képest lényegesen kisebb károkat okoz a kéknyelvbetegség. Az állatok ugyanis nem fertőzik meg egymást, csak a törpeszúnyogok viszik tovább a fertőzést. Enyhíti a kór hatását, hogy szezonális betegség, a meleg, nedvesebb időszakokban a gyakoribb, az első fagy és a tartós hideg megállítja a terjedését. A betegség ellen lehet védekezni, megfelelő hatású vakcina áll az állattartók rendelkezésére. Az emberekre semmilyen veszélyt nem jelent a betegség, sőt, a fertőzött állatok húsából származó készítmények sem kockázatosak.

Mindez nem jelenti azt, hogy a kérődzőket tartó gazdák ne figyeljék folyamatosan állományukat. Különösen a juhokat veszélyezteti a fertőzés, melynek klinikai tünetei között ismert a magas láz, a duzzadt nyelv, a sántaság, a bágyadtság, a vemhes állatok vetélése. A szarvasmarhák kevésbé érzékenyek, az elhullási arány is alacsony, de a betegség szövődményekkel és a termelési mutatók romlásával jár.

A védekezés módszerei a nak.hu és nebih.hu oldalakon tanulmányozhatók.

Ajánlott kiadványokDr. Böő István:
Önök kérdezték... Szarvasmarha
Dr. Böő István:
Juhok és kecskék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei IV.
Jávor András:
Juhtenyésztés haladóknak - Az extenzívtől a precíziósig
Dr. Böő István :
Juhegészségügy gazdáknak
Dr. Böő István:
A szarvasmarhatartás gyakorlata I.
Dr. Holló István:
A sikeres borjúnevelés gyakorlata
Dr. Tóth László:
Információtechnika (IT) a korszerű szarvasmarhatartásban
Dr. Böő István:
A szarvasmarhatartás gyakorlata II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
Hőstressz és takarmányhiány
Egész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.
Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
A Mesterséges Intelligencia és a baromfiágazat
A Nemzetközi Baromfitanács (International Poultry Council - IPC) idén januárban Atlantában (Egyesült Államok) rendezte meg éves konferenciáját, amelyen Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is jelen volt. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok olyan kérdések, amelyeket értelmezni kell, ezért elengedhetetlen az információcsere. Az IPC tanácskozásán széles körű szakmai párbeszéd alakult ki, így a valós információcsere is megvalósult. Csorbai Attilával beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza