Barbara, Borbála
Kéknyelvbetegség: a kérődzőket fertőzi, emberre nem veszélyes
Kategória: Állattenyésztés, Kamara | 2025/10/08
Négy év szünet után itthon is újra megjelent a kéknyelv betegség, amely a kérődző állatokat támadja meg. A betegség a nevét onnan kapta, hogy a megfertőződött állatoknál vénás, pangásos, kékes színű, duzzadt nyelv alakul ki. Ezt először szeptember elején két Somogy vármegyei, nagy létszámú szarvasmarha-állományban mutatták ki, majd egy Fejér vármegyei borjútelepen is észlelték.
A kórokozókat kizárólag a törpeszúnyogok terjesztik. Azok a vírust hordozó állat vérével táplálkoznak, és a bennük szaporodó kórokozót tovább oltják a kérődzőkbe.
Az év első felében pusztító száj-és körömfájáshoz képest lényegesen kisebb károkat okoz a kéknyelvbetegség. Az állatok ugyanis nem fertőzik meg egymást, csak a törpeszúnyogok viszik tovább a fertőzést. Enyhíti a kór hatását, hogy szezonális betegség, a meleg, nedvesebb időszakokban a gyakoribb, az első fagy és a tartós hideg megállítja a terjedését. A betegség ellen lehet védekezni, megfelelő hatású vakcina áll az állattartók rendelkezésére. Az emberekre semmilyen veszélyt nem jelent a betegség, sőt, a fertőzött állatok húsából származó készítmények sem kockázatosak.
Mindez nem jelenti azt, hogy a kérődzőket tartó gazdák ne figyeljék folyamatosan állományukat. Különösen a juhokat veszélyezteti a fertőzés, melynek klinikai tünetei között ismert a magas láz, a duzzadt nyelv, a sántaság, a bágyadtság, a vemhes állatok vetélése. A szarvasmarhák kevésbé érzékenyek, az elhullási arány is alacsony, de a betegség szövődményekkel és a termelési mutatók romlásával jár.
A védekezés módszerei a nak.hu és nebih.hu oldalakon tanulmányozhatók.
Ajánlott kiadványok
Dr. Böő István :
Juhegészségügy gazdáknak
Dr. Böő István:
A szarvasmarhatartás gyakorlata II.
Dr. Böő István:
A szarvasmarhatartás gyakorlata I.
Dr. Böő István:
Önök kérdezték... Szarvasmarha
Dr. Tóth László:
Információtechnika (IT) a korszerű szarvasmarhatartásban
Dr. Böő István:
Juhok és kecskék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei IV.
Jávor András:
Juhtenyésztés haladóknak - Az extenzívtől a precíziósig
Dr. Holló István:
A sikeres borjúnevelés gyakorlata
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
A betiltott műhúsNincs akkora képzelő erőm, hogy a Márton-napi libasült helyett műhúst falatozzak egy pohár friss bor mellett – foglalja össze barátom a kétkedését, amikor a jövendő gasztrokultúráról beszélgetünk. Közvetlen veszély nincs is arra, hogy a mesterséges húsok sorakozzanak a boltok polcain. Kiváltképpen most, amikor már törvény tiltja Magyarországon a szintetikus műhúsok gyártását és forgalmazását.Állatállomány: Európában hanyatlik a száma
Az egykor csordát fenntartó bakonyi kis falu állatorvosa meséli, hogy az 580 lelkes községben mindössze 4 tehén van. Évtizedek óta nincs csarnok, ahol a kifejt tejet átvennék, így a gazdák kénytelenek voltak felszámolni állatállományukat. Az egyetlen, a négy tehenet gondozó gazda sajtot készít, s azt igyekszik eladni a szomszédos falvak kicsi piacain.Szarvasbőgés: a legszebb vadászat
Már hallható az őszi erdők hangja, a gímszarvas násztáncával elkezdődött az idei szarvasbőgés – fogalmaz lírai szöveggel Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, és rögtön figyelmezteti is az autósokat: vigyázzunk magunkra és a vadakra. Ebben a hangulatban fogalmaz Náhlik András professzor is a Vadászati ismertek című könyvében.A BHNP Zrt. hosszú távon, fenntartható módon gazdálkodik - Közérdek a balatoni horgászturizmus fejlesztése
Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNP Zrt.) 2009. augusztus 25-én alakult meg, jogelődje 1899 óta tevékenykedik a Balatonon. A cég 100 százalékban magyar állam tulajdonában van, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. A cég fő feladata a Balaton ökoszisztémájának fenntartása és a halállomány kezelése, hogy optimális horgászati lehetőségeket biztosítson a kedvelt halfajok esetében, valamint a tógazdasági haltermelésével fenntartsa a halfajok sokféleségét. A BHNP Zrt. aktívan részt vesz a halvédelmi tevékenységekben is. Szári Zsolt vezérigazgatóval arról beszélgettünk, hogy a társaság aktívan dolgozik a Balaton ökoszisztémájának védelmében és fenntartásában, egyben a horgászati lehetőségek biztosításában.Nyílik az agrárolló, a tejtermelők kitartanak
Magyarország kicsi játékos az európai tejpiacon, az uniós termelésnek csupán egy-másfél százalékát adja. Ha nem csak az összehasonlítható nemzetközi arányokra figyelünk, megállapíthatjuk, hogy a hazai tejtermelők a világ élvonalához tartoznak. Az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladja a 6300 kilogrammot, ami a világon a 16. helyezést jelenti. A dánok, a kanadaiak és az USA-beli termelők járnak messze előttünk. A magyarok az egy főre jutó tejfogyasztásban is az élen járnak, évente 182 kilogramm tejet – literre átszámítva 177 – eresztünk le a torkunkon. Ez napi fél litert jelent itthon, miközben a világ átlaga ennek a fele.Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza