2026. 02. 01., vasárnap
Ignác
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Kéknyelvbetegség: a kérődzőket fertőzi, emberre nem veszélyes

Kategória: Állattenyésztés, Kamara | 2025/10/08

Négy év szünet után itthon is újra megjelent a kéknyelv betegség, amely a kérődző állatokat támadja meg. A betegség a nevét onnan kapta, hogy a megfertőződött állatoknál vénás, pangásos, kékes színű, duzzadt nyelv alakul ki. Ezt először szeptember elején két Somogy vármegyei, nagy létszámú szarvasmarha-állományban mutatták ki, majd egy Fejér vármegyei borjútelepen is észlelték.

A kórokozókat kizárólag a törpeszúnyogok terjesztik. Azok a vírust hordozó állat vérével táplálkoznak, és a bennük szaporodó kórokozót tovább oltják a kérődzőkbe.

Az év első felében pusztító száj-és körömfájáshoz képest lényegesen kisebb károkat okoz a kéknyelvbetegség. Az állatok ugyanis nem fertőzik meg egymást, csak a törpeszúnyogok viszik tovább a fertőzést. Enyhíti a kór hatását, hogy szezonális betegség, a meleg, nedvesebb időszakokban a gyakoribb, az első fagy és a tartós hideg megállítja a terjedését. A betegség ellen lehet védekezni, megfelelő hatású vakcina áll az állattartók rendelkezésére. Az emberekre semmilyen veszélyt nem jelent a betegség, sőt, a fertőzött állatok húsából származó készítmények sem kockázatosak.

Mindez nem jelenti azt, hogy a kérődzőket tartó gazdák ne figyeljék folyamatosan állományukat. Különösen a juhokat veszélyezteti a fertőzés, melynek klinikai tünetei között ismert a magas láz, a duzzadt nyelv, a sántaság, a bágyadtság, a vemhes állatok vetélése. A szarvasmarhák kevésbé érzékenyek, az elhullási arány is alacsony, de a betegség szövődményekkel és a termelési mutatók romlásával jár.

A védekezés módszerei a nak.hu és nebih.hu oldalakon tanulmányozhatók.

Ajánlott kiadványokDr. Holló István:
A sikeres borjúnevelés gyakorlata
Dr. Böő István:
Juhok és kecskék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei IV.
Dr. Tóth László:
Információtechnika (IT) a korszerű szarvasmarhatartásban
Dr. Böő István:
Önök kérdezték... Szarvasmarha
Dr. Böő István:
A szarvasmarhatartás gyakorlata II.
Jávor András:
Juhtenyésztés haladóknak - Az extenzívtől a precíziósig
Dr. Böő István :
Juhegészségügy gazdáknak
Dr. Böő István:
A szarvasmarhatartás gyakorlata I.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Kiemelkedő kutatási teljesítmények az Állatorvostudományi Egyetemen
Hazai és nemzetközi finanszírozású kutatási projektek aktív részese az Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszerlánc-tudományi Intézete (ÉTI), amely saját forrásokat is megmozgat oktatói és hallgatói tudományos tevékenységének támogatására. Mint azt dr. Süth Miklós, az egyetem stratégiai rektorhelyettese az Agráriumnak elmondta: a jövőt célozzák és a meglévő alapkutatások mellett főként arra koncentrálnak, hogy a piacon is hasznosítható eredményeket mutassanak fel.
A vízélet szolgálatában
A hazai tógazdasági haltermelés számára a klímaváltozás összetett és komoly kihívást jelent, amely komplex válaszokat és innovációt igényel az ágazat szereplőitől. A változó időjárási és vízellátási körülmények, valamint az évszakok átalakulása jelentősen befolyásolják a tógazdaságok működését és termelékenységét Magyarországon. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik fontos megoldása a Walise okosbója alkalmazása.
Somberek is megérkezett a 21. századba
Doór János, Somberek szülötte a kétmilliárd forintba került baromfitelepi beruházásával a 21. századi technológiát valósította meg a Baranya vármegyei községben. A telepet átadó ünnepségen Nagy István agrárminiszter is beszédet mondott.
Ellentmondásos évet zár a baromfiágazat
A magyar baromfiágazat versenyképes és dinamikusan fejlődő ágazat, bár a termelési volumen az év első kilenc hónapjában kissé csökkent. Ugyanakkor az árak emelkedtek, és a piaci kereslet stabil maradt. A magyar baromfiágazat számos kihívással és változással szembesült az elmúlt időszakban (madárinfluenza, árfolyam ingadozások, vámtarifák változásai), szerencsére azonban lehetőségek is nyíltak, a támogatások és beruházások tekintetében. Dr. Csorbai Attilával, a Baromfi Termék Tanács (BTT) igazgatójával elemeztük az ágazat helyzetét.
A betiltott műhús
Nincs akkora képzelő erőm, hogy a Márton-napi libasült helyett műhúst falatozzak egy pohár friss bor mellett – foglalja össze barátom a kétkedését, amikor a jövendő gasztrokultúráról beszélgetünk. Közvetlen veszély nincs is arra, hogy a mesterséges húsok sorakozzanak a boltok polcain. Kiváltképpen most, amikor már törvény tiltja Magyarországon a szintetikus műhúsok gyártását és forgalmazását.
Állatállomány: Európában hanyatlik a száma
Az egykor csordát fenntartó bakonyi kis falu állatorvosa meséli, hogy az 580 lelkes községben mindössze 4 tehén van. Évtizedek óta nincs csarnok, ahol a kifejt tejet átvennék, így a gazdák kénytelenek voltak felszámolni állatállományukat. Az egyetlen, a négy tehenet gondozó gazda sajtot készít, s azt igyekszik eladni a szomszédos falvak kicsi piacain.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza