2026. 06. 06., szombat
Norbert
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Trappista sajt – új fejezet kezdődik

Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: Tej Terméktanács, 2025/10/13

A Tej Terméktanács üdvözli és köszöni, hogy megjelent a Magyar Élelmiszerkönyv Trappista sajtra vonatkozó fejezete. A fogyasztói tudatosság emelkedésével egyre nagyobb társadalmi igény mutatkozik a jó minőségű élelmiszerek iránt, ezért is volt fontos, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv kibővülhessen egy új fejezettel, szabályozva a hazai tejipar egyik meghatározó termékét, a legismertebb magyar sajtot, a Trappistát. Az új rendelkezések tartalmazzák a felhasználható összetevőket, a trappista sajt alakjára, méretére és tömegére vonatkozó előírásokat, továbbá az összetételi és érzékszervi követelményeket.

A különböző sajtok, így például a Trappista sajt nevének védelme nem csupán egy jogi kérdés, hanem a minőség, a hagyományok, a fogyasztói bizalom megóvásának és a magyar gazdaság erősítésének kulcsfontosságú eleme is.

A jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy az élelmiszerek jelölése, címkézése nem lehet félrevezető. Ennek fő célja a fogyasztók védelme, a vásárlóknak ugyanis joguk van korrekt és érthető információkhoz jutniuk arról, amit megvesznek. Az élelmiszer nevének pontosnak és igaznak kell lennie, utalnia kell a termék valódi jellegére és összetételére.

A Tej Terméktanács az elmúlt években többször hangot adott azon aggodalmának, hogy pl. Lengyelországból, Szlovákiából és Németországból több ezer tonnányi – náluk kevésbé elterjedt, alig ismert – Trappista sajt érkezik Magyarországra úgy, hogy az érintett külföldi tejfeldolgozók nem is gyártanak Trappistát.

A hazai gyártású Trappista sajt hagyományosan korong alakú, ahogy ez mostantól már jogszabályban is rögzített, ezért a hasáb alakú Trappista sajt – melynek döntő többsége import eredetű – kizárólag szeletelt vagy reszelt formában, valamint több összetevőből álló élelmiszer alapanyagaként lesz majd csak forgalomba hozható.

Az elmúlt időszakban – támogatásokkal segítve – több hazai Trappista sajt gyártó feldolgozói kapacitás újult meg, illetve bővült ki, a fejlesztések most is zajlanak. Az országból évente kiszállított mintegy 300- 350 000 tonna nyerstej mindezek mellett megfelelő bázist jelenthet a Trappista sajt gyártás hazai bővítéséhez.

Az új jogszabályi rendelkezés nem jelenti a külföldi eredetű tömbsajtok importjának bármilyen jellegű korlátozását. A magyar piacon félkemény sajtból ezentúl sem lesz hiány, csupán annyi történik, hogy a „tömbök” eredeti nevükön érkeznek és nem Trappistává átcímkézve, a fogyasztókat komolyan megtévesztve.

A Tej Terméktanács a helyes jogszabályértelmezés és a gördülékeny átmenet érdekében természetesen egyeztetni fog kis- és nagykereskedelmi partnereivel.

Ajánlott kiadványokBereczkiné Kardeván Kinga - Kovács Gáborné:
Kistermelői élelmiszer-előállítás
Nagy Ottó (szerk.):
Higiénikus tejtermelés a kisgazdaságban
Dr. Csapó János:
Tej és tejtermékek, hús és hústermékek hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás I.
Dr. Csapó János:
Funkcionális élelmiszerek
Csanádi József:
Sajtkészítés
Dr. Csapó János - Dr. Szabari Miklós Gábor:
A tejtermékek szerepe a táplálkozásban - A tej és tejtermékek szerepe a táplálkozásban III.
Véha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozás

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Termelői szemmel a tejpiaci válságról
Az európai tejágazat az elmúlt évek egyik legsúlyosabb piaci krízisét éli. A 2025 végén kibontakozó folyamatok olyan gyors és mély árzuhanást hoztak, amelyre régóta nem volt példa az ágazatban. A nyerstej felvásárlási ára rövid idő alatt a korábbi, literenként mintegy 200 forintos szintről sok esetben januárra 60–80 forint közé esett vissza, ami már messze az önköltségi ár alatt van. A spot piacon – vagyis az előre le nem szerződött, napi áras értékesítésben – egyes ügyletek ennél is alacsonyabb szinten köttettek. A kialakult helyzetet Dr. Sziráki Bencével, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. operatív igazgatójával elemezzük, aki termelői oldalról rálát a válság mindennapi hatásaira. 
Mértékletesség: húsvét után önmegtartóztatás
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – állítja Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Erre a kijelentésre különösen emlékezhetünk húsvét után, amikor bővebben falatozhattunk a sonkából, kóstolhattuk a szokásoknak megfelelő festett tojásokat.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza