2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Urbányi Béla az első halas akadémikus

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | Szerző: H.Gy., 2025/10/14

Érzelmektől sem volt mentes Prof. Dr. Urbányi Bélának, az MTA levelező tagjának a székfoglaló előadása, amelyet október 10.-én, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartott. A professzor a „Merre tovább tógazdasági akvakultúra?” című előadásában átfogó képet adott a világ és a hazai akvakultúra jelenlegi helyzetéről, és javaslatokat tett a hazai akvakultúra fejlesztésére.

Mielőtt az előadás tartalmát ismertetnénk, muszáj elmondani, hogy nem gondolta senki, hogy mekkora szervező erő rejlik egy ilyen eseményben. A díszterem zsúfolásig megtelt, az előadás megkezdése előtti órában csak jöttek és jöttek az akadémikusok, a halas és horgász szakemberek, egyetemi oktatók, a professzor volt és jelenlegi munkatársai, barátai, ismerősei. És nem utolsó sorban a népes család is az első sorokban szurkolt az előadónak, így az édesanya és a nővér, a feleség és a három leányuk, és persze a szűkebb és tágabb rokonság. Egy szó, mint száz, a négyszáz főt is meghaladó hallgatói létszám jelezte, hogy a magyar halászati ágazat meghatározó személyisége érkezett el ahhoz a ponthoz, amit eddig még a halas szakmában senki nem tudott elérni: nevezetesen Prof. Dr. Urbányi Béla átvehette az MTA levelező tagságáról szóló oklevelét Prof. Dr. Balázs Ervintől, a MTA rendes tagjától, az MTA Agrártudományok Osztálya elnökétől.

Mit jelent a „halas” szektor?

Az előadás címéből kitűnik, hogy a professzor komplex kérdéskört tűzött napirendre, és kereste a válaszokat. Az előadás fogalommeghatározással kezdődött: mit is jelent a „halas” szektor Magyarországon? Ha definiálni akarjuk a „halas” szektort, akkor meg kell említeni a magyarországi halgazdálkodást, a haltermelést, a halfeldolgozást, és a horgászatot, az említettekkel kapcsolatos keresleti és kínálati igényeket, a szakmai és társadalmi, rekreációs szolgáltatásokat nyújtó, igénybe vevő és támogató szervezeteket és személyeket. Az összes érintettek esetében a szellemi és gazdasági teljesítmények összessége tartozik a meghatározásba. A szektor ágazatokra (pl. halgazdálkodás-termelés, gyártás-kereskedelem, oktatás-képzés-K+F+I, turizmus stb.), azokon belül specializációkra (elkülöníthető részekre) és ágazatközi specifikumokra (sajátosságokra) osztható.

A nemzetközi kitekintésben is fontos az ágazat. A világ élelmezési helyzetéről a FAO ad rendszeresen jelentést, s ennek alapján az mondható, hogy a helyzet elszomorító. A globális éhezés nő, ugyanis 2023-ban a lakosság 9,1 százaléka éhezett, szemben a 2019-es 7,5 százalékkal. 2023-ban 713-757 millió ember éhezett, tehát 152 millióval több embernek kell ma éheznie, mint 2019-ben. A regionális szintű tendenciák jelentősen eltérnek egymástól.  Míg Afrikában még mindig növekszik az éhezés, Ázsiában viszonylag változatlan maradt, Latin- Amerikában pedig figyelemre méltó előrelépés tapasztalható a csökkenésben. 2022 és 2023 között Nyugat-Ázsiában, a Karib-térségben és Afrika legtöbb alrégiójában nőtt az éhezés.

A halfogyasztás előnyei

A FAO adataiból az is kitűnik, hogy az akvakultúrában termelt élelmiszerekre nagyobb figyelmet kell fordítani, mert ez által is csökkenthető a globális éhezés. A halat, mint élelmiszert – ezt már sokszor igazolták tudományos kutatásokkal – fókuszba kell helyezni, mert közismert a halhús egészséges volta a zsírsavak, az ásványi anyagokok, vitaminok tartalma miatt. Ha összehasonlítjuk a haltermékek előállítási karbon lábnyomát az egyéb gazdasági haszonállatokéval, akkor lényegesen kisebb adatokat kapunk a haltermékek javára. S ugyanez elmondható a hatékonysági mutatók összehasonlításáról is.

„A világ halászatának és akvakultúra termelésének várható trendje 2034-ig” grafikonból kiderült, hogy az akvakultúra ágazat termelési volumenje folyamatosan nőni fog, míg a tengeri halászat, köszönhetően a kvótarendszereknek, ellenőrzéseknek stagnál, illetve a bolygó tengereiből származó halászati termékeknek egy jelentős része nem emberi fogyasztásban, hanem halliszt, halolaj és egyéb formában jelenik meg a termelésben. Ha megnézzük a halfogyasztási adatokat, akkor a bolygó egy főre jutó éves halfogyasztási átlaga meghaladta a 20 kilogrammot. Ha ezt a szintet akarjuk tartani 2050-re is, akkor 22 százalékkal kell világszinten növelni a haltermékek termelését. Európa ebből a szempontból azért kivétel, mert igen jelentős az import, és mindenki ide szeretné a haltermékét beszállítani.

A haltermelés technológiája

A tógazdasági akvakultúra hazai jellemzőiről szólva a professzor elmondta, hogy a termelési időszak 3 év. A hazai tógazdaságokban földmedrű halastavakban (1-1,8 méter mélységűek) ponty központú termelés folyik. A technológia polikultúrás haltermelés, a ponty piaci mérete1,5-2,0 (>3,0) kilogramm, az indukált halszaporítás közel 100 százalékban keltetőházakban történik. A fő takarmány a gabona, de terjed a teljes értékű tápok használata is, és fontos összetevő a természetes táplálék (alga és plankton). A tótrágyázás speciális eleme a technológiának, elsősorban szarvasmarha, sertés, és kisebb mennyiségben baromfi trágya felhasználásával az alga és a plankton állományt tartják minél magasabb szinten, ez által nő a természetes táplálékhozam. A lehalászási időszak elsősorban ősszel zajlik, de sok helyen egész évben folyik a lehalászás. A hazai pontyfogyasztásunk mértéke 1,24 kg/fő/év.

A klímaváltozás ma már a rideg valóság. Egy tanulmány szerint a mediterrán éghajlat az elmúlt 20 évben 200 kilométert észak felé haladt, Magyarországon jelenleg a 20 évvel ezelőtti horvátországi klíma uralkodik. A felszíni vizek 70-90 százaléka valamilyen szinten szennyezett. Ha feltesszük azt a kérdést, hogy mennyire lehet kiszámítani a tógazdasági akvakultúrát érintő jövőt, akkor a vizek állapotából kiindulva, a klímaváltozásra hagyatkozva, a professzor csak egy nagy kérdőjelet tudott a kivetítőre helyezni.

A hazai haltermelés helyzete

A hazai akvakultúra termelése tógazdaságokban és intenzív rendszerekben történik. A recirkulációs intenzív rendszerekben elsősorban afrikai harcsatermelés folyik, amelyben Magyarország az Európai Unión belül piacvezető helyen áll az éves szintű 4-5 ezer tonnás termeléssel.  A tógazdaságokban 12-13 ezer tonna halat állítanak elő. Szólni kell arról is, hogy a horgászlétszám meghaladta az egymillió főt, akik évente 182 tonna halat fognak ki a halastavakon és évente 2 850 tonna halat telepítenek horgászati céllal. A hazai egy főre jutó éves halfogyasztással nem dicsekedhetünk, mert a 6,87 kg/fő/év fogyasztással az Európai Unión belül az utolsó helyen állunk. Nem kedvező a helyzet a halfogyasztás tekintetében azért sem, mert a 18-25 év közötti korosztály kevesebb, mint 15 percet tölt el a konyhában egytál étel elkészítésével, s ebbe a hal nem fér bele. A 14-18 év közötti korosztály 1,8 másodpercet fordít egy hír (információ) befogadására (okos telefonon). Hazánkban az elfogyasztott akvakultúrás termékek 86 százaléka importból származik.

A tógazdaságok termelékenységéről szólva a professzor elmondta, hogy az AKI kimutatása szerint jelenleg a bruttó haltermelés a tógazdaságokban 733 kilogramm/hektár. Viszont vannak olyan termeléstechnológiai megoldások, amelyekkel növelni lehet a hozamot. Például a tavak trágyázásával, a levegőztetéssel, a teljes értékű tápanyaggal, az elfolyóvíz kezelésével. Összességében 1500 kilogrammal növelhető a termelés hektáronként.

Ágazati szintű kihívások

A tógazdasági technológia több százéves hagyományokon alapszik. Húzóhálót használnak, kézzel válogatnak, s csak annyiban látszik a fejlődés, hogy ma már nem lovaskocsikkal, hanem gépkocsikkal szállítják el a termést. Nagyon nehéz, és komoly kihívás a termelést műszakilag, gépesítettséggel tovább fejleszteni. A vízminőség az elmúlt két évben a klímaváltozás miatt jelentősen romlik, magas a pH érték, csökken az oxigénszint, el kell tehát gondolkodni azon, hogy ilyen vízminőséggel hogyan lehet halat termelni? Át kell gondolni a víztakarékos haltermelést és haltartást, s azt is, hogy az IMTA (integrált akvakultúra halrendszer) rendszerekre át tudunk-e állni a tavi halgazdálkodásban. A kétéves termelési üzemmód megvalósítása sem földtől elrugaszkodott ötlet. A digitalizációs technológiák alkalmazása pedig elengedhetetlenné vált.

A halbetegségek is elszaporodtak, mivel 17 új patogén kórokozót regisztráltak hazánkban az elmúlt 5 évben, amelyek korábban a mediterrán térségben voltak jelen. A mérsékeltövi halfajaink nem találkoztak eddig ezekkel a kórokozókkal. A halegészségügy szervezését ki kell alakítani (megelőzés és kezelés), kérdés, alkalmasak vagyunk-e erre? A haljólét vagy hal jóllét a professzor egyik kedvenc kérdése. Az állatjólét az ágazatot illetően már ma is a figyelem középpontjában áll, és kiterjed minden területre. Az állatjóléti előírások célja annak biztosítása, hogy a tenyésztett vízi szervezetek megfelelő környezetben, stressztől és fájdalomtól mentesen éljenek. A különböző szabványok és rendeletek kidolgozása során mind a gyakorlati, mind az elméleti ismeretek felhasználására szükség van. Kérdés, vannak-e gyakorlati ismeretek és validált mintavételi eredmények?

Saját kutatások, következtetések

A professzor a saját kutatási tevékenységével kapcsolatban elmondta, hogy kiváló csapat tagjaként végezte a kutatásait, mivel hangsúlyozta, hogy egyedül nem tud az ember sikeres, eredményes lenni. Felsorolás-szerűen a kutatásokról: Halgenetika és genom manipulációs technológiák ötvözése; Androgenezis és spermamélyhűtés kombinálása ponty és aranyhal fajokban; Egyes gazdasági haszonhalaink hímivar termékeinek mélyhűtési technológiája fejlesztése; Ponty, harcsa, afrikai harcsa, süllő és keszeg fajokban gyakorlati alkalmazás; Különböző korai fejlődési stádiumú ivarsejtek (primordiális ősivarsejtek, spermatogóniumok és oogóniumok) alkalmazhatóságának vizsgálata halfajok,-fajták genetikai tartalékainak exsitu megőrzésében; Korai fejlődési stádiumú ivarsejtek akár intra-akár interspecifikus átültetése; Új halszaporítási módszer kidolgozása; A keltetőházi halszaporítás megreformálása édesvízi és tengeri halfajokban. A professzor a saját teljesítménymutató számait is bemutatta.

A következtetések felsorolás-szerűen. A ponty faj szerepének újragondolását termeléstechnológiai szempontból érdemes napirendre tűzni. Kommunikáció és párbeszéd: a különböző érdekeket harmonizálni szükséges. A jó gyakorlatokat be kell mutatni. A MAHOP Plusz forrásainak jó és hatékony, ésszerű felhasználása, valamint az egyéb K+F+I források allokációja. Adatgyűjtések, értelmezések és következtetések levonása. Oktatás, képzés és továbbképzés, minden szinten. Ágazati marketing stratégia kialakítása. Innovációs igények azonosítása és kidolgozása egy adott stratégia mentén. A hazai akvakultúra-ágazat valamennyi érdekeltjét bevonva nyílt párbeszédet kell folytatni hazánk akvakultúra jövőjéről. A professzor hangsúlyozta, hogy a jövő kiszámítható. A professzor Marcus Aurelius útravaló üzenetével zárta a szakmai előadását: „A legjobb bosszú az, ha különbözünk attól, aki bántott.”

Köszönetnyilvánítás

Az előadás után egy újabb előadás következett, amelyben a professzor mindazokat felsorolta, akiknek a segítségével eljutott az akadémikusi szintre. Elsősorban Horn Péter, Szendrő Zsolt és Mézes Miklós professzor akadémikusoknak mondott az előadó köszönetet azért, mert kétszer is alkalmasnak találták az akadémikusi jelöltségre. E mellet három professzortársa neve is elhangzott, így Kovács Melinda, Helyes Lajos és Popp József professzoroké, akik sok jó tanáccsal segítették a jelöltet.

Az előadási szlájdokból természetesen nem maradhatott ki az FTC, az örök szerelem sem, mert a professzorról köztudott, hogy a Fradi labdarúgó mérkőzéseit nélküle el sem kezdik. Ezek után hosszú névsorokat olvashattunk a kivetítőn, így a szakmai partnerekről, a munkahelyi és a magánéleti partnerekről, a munkatársból lett barátokról, a volt munkatársakról, a külföldi barátokról, a szaktársakról, akik barátok lettek, a szakmabeli barátokról. A professzor megemlékezett az elhunyt családtagokról, szoros kapcsolatairól is, de az érzelmek akkor törtek elő mindenkiben, amikor a professzor a szüleiről, a nővéréről, a felségéről és a lányairól beszélt. Igen meghatóan köszönte meg az ő segítségüket, és mondott köszönetet elhunyt édesapjának, akinek e gyönyörű szakma szeretetét köszönheti.

Az előadás után percekig tartó vastapssal köszönte meg a hallgatóság az elhangzottak. A székfoglaló azzal zárult, hogy Prof. Dr. Balázs Ervin Urbányi Bélának átadta az MTA levelező akadémikusi tagságát igazoló oklevelet.

Ajánlott kiadványokR. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsment
Bereczkiné Kardeván Kinga - Kovács Gáborné:
Kistermelői élelmiszer-előállítás
Lajkó István:
A halászmester könyve
Dr. Csapó János:
Funkcionális élelmiszerek

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza