Urbányi Béla az első halas akadémikus

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | Szerző: H.Gy., 2025/10/14

Mielőtt az előadás tartalmát ismertetnénk, muszáj elmondani, hogy nem gondolta senki, hogy mekkora szervező erő rejlik egy ilyen eseményben. A díszterem zsúfolásig megtelt, az előadás megkezdése előtti órában csak jöttek és jöttek az akadémikusok, a halas és horgász szakemberek, egyetemi oktatók, a professzor volt és jelenlegi munkatársai, barátai, ismerősei. És nem utolsó sorban a népes család is az első sorokban szurkolt az előadónak, így az édesanya és a nővér, a feleség és a három leányuk, és persze a szűkebb és tágabb rokonság. Egy szó, mint száz, a négyszáz főt is meghaladó hallgatói létszám jelezte, hogy a magyar halászati ágazat meghatározó személyisége érkezett el ahhoz a ponthoz, amit eddig még a halas szakmában senki nem tudott elérni: nevezetesen Prof. Dr. Urbányi Béla átvehette az MTA levelező tagságáról szóló oklevelét Prof. Dr. Balázs Ervintől, a MTA rendes tagjától, az MTA Agrártudományok Osztálya elnökétől.

Mit jelent a „halas” szektor?

Az előadás címéből kitűnik, hogy a professzor komplex kérdéskört tűzött napirendre, és kereste a válaszokat. Az előadás fogalommeghatározással kezdődött: mit is jelent a „halas” szektor Magyarországon? Ha definiálni akarjuk a „halas” szektort, akkor meg kell említeni a magyarországi halgazdálkodást, a haltermelést, a halfeldolgozást, és a horgászatot, az említettekkel kapcsolatos keresleti és kínálati igényeket, a szakmai és társadalmi, rekreációs szolgáltatásokat nyújtó, igénybe vevő és támogató szervezeteket és személyeket. Az összes érintettek esetében a szellemi és gazdasági teljesítmények összessége tartozik a meghatározásba. A szektor ágazatokra (pl. halgazdálkodás-termelés, gyártás-kereskedelem, oktatás-képzés-K+F+I, turizmus stb.), azokon belül specializációkra (elkülöníthető részekre) és ágazatközi specifikumokra (sajátosságokra) osztható.

A nemzetközi kitekintésben is fontos az ágazat. A világ élelmezési helyzetéről a FAO ad rendszeresen jelentést, s ennek alapján az mondható, hogy a helyzet elszomorító. A globális éhezés nő, ugyanis 2023-ban a lakosság 9,1 százaléka éhezett, szemben a 2019-es 7,5 százalékkal. 2023-ban 713-757 millió ember éhezett, tehát 152 millióval több embernek kell ma éheznie, mint 2019-ben. A regionális szintű tendenciák jelentősen eltérnek egymástól.  Míg Afrikában még mindig növekszik az éhezés, Ázsiában viszonylag változatlan maradt, Latin- Amerikában pedig figyelemre méltó előrelépés tapasztalható a csökkenésben. 2022 és 2023 között Nyugat-Ázsiában, a Karib-térségben és Afrika legtöbb alrégiójában nőtt az éhezés.

A halfogyasztás előnyei

A FAO adataiból az is kitűnik, hogy az akvakultúrában termelt élelmiszerekre nagyobb figyelmet kell fordítani, mert ez által is csökkenthető a globális éhezés. A halat, mint élelmiszert – ezt már sokszor igazolták tudományos kutatásokkal – fókuszba kell helyezni, mert közismert a halhús egészséges volta a zsírsavak, az ásványi anyagokok, vitaminok tartalma miatt. Ha összehasonlítjuk a haltermékek előállítási karbon lábnyomát az egyéb gazdasági haszonállatokéval, akkor lényegesen kisebb adatokat kapunk a haltermékek javára. S ugyanez elmondható a hatékonysági mutatók összehasonlításáról is.

„A világ halászatának és akvakultúra termelésének várható trendje 2034-ig” grafikonból kiderült, hogy az akvakultúra ágazat termelési volumenje folyamatosan nőni fog, míg a tengeri halászat, köszönhetően a kvótarendszereknek, ellenőrzéseknek stagnál, illetve a bolygó tengereiből származó halászati termékeknek egy jelentős része nem emberi fogyasztásban, hanem halliszt, halolaj és egyéb formában jelenik meg a termelésben. Ha megnézzük a halfogyasztási adatokat, akkor a bolygó egy főre jutó éves halfogyasztási átlaga meghaladta a 20 kilogrammot. Ha ezt a szintet akarjuk tartani 2050-re is, akkor 22 százalékkal kell világszinten növelni a haltermékek termelését. Európa ebből a szempontból azért kivétel, mert igen jelentős az import, és mindenki ide szeretné a haltermékét beszállítani.

A haltermelés technológiája

A tógazdasági akvakultúra hazai jellemzőiről szólva a professzor elmondta, hogy a termelési időszak 3 év. A hazai tógazdaságokban földmedrű halastavakban (1-1,8 méter mélységűek) ponty központú termelés folyik. A technológia polikultúrás haltermelés, a ponty piaci mérete1,5-2,0 (>3,0) kilogramm, az indukált halszaporítás közel 100 százalékban keltetőházakban történik. A fő takarmány a gabona, de terjed a teljes értékű tápok használata is, és fontos összetevő a természetes táplálék (alga és plankton). A tótrágyázás speciális eleme a technológiának, elsősorban szarvasmarha, sertés, és kisebb mennyiségben baromfi trágya felhasználásával az alga és a plankton állományt tartják minél magasabb szinten, ez által nő a természetes táplálékhozam. A lehalászási időszak elsősorban ősszel zajlik, de sok helyen egész évben folyik a lehalászás. A hazai pontyfogyasztásunk mértéke 1,24 kg/fő/év.

A klímaváltozás ma már a rideg valóság. Egy tanulmány szerint a mediterrán éghajlat az elmúlt 20 évben 200 kilométert észak felé haladt, Magyarországon jelenleg a 20 évvel ezelőtti horvátországi klíma uralkodik. A felszíni vizek 70-90 százaléka valamilyen szinten szennyezett. Ha feltesszük azt a kérdést, hogy mennyire lehet kiszámítani a tógazdasági akvakultúrát érintő jövőt, akkor a vizek állapotából kiindulva, a klímaváltozásra hagyatkozva, a professzor csak egy nagy kérdőjelet tudott a kivetítőre helyezni.

A hazai haltermelés helyzete

A hazai akvakultúra termelése tógazdaságokban és intenzív rendszerekben történik. A recirkulációs intenzív rendszerekben elsősorban afrikai harcsatermelés folyik, amelyben Magyarország az Európai Unión belül piacvezető helyen áll az éves szintű 4-5 ezer tonnás termeléssel.  A tógazdaságokban 12-13 ezer tonna halat állítanak elő. Szólni kell arról is, hogy a horgászlétszám meghaladta az egymillió főt, akik évente 182 tonna halat fognak ki a halastavakon és évente 2 850 tonna halat telepítenek horgászati céllal. A hazai egy főre jutó éves halfogyasztással nem dicsekedhetünk, mert a 6,87 kg/fő/év fogyasztással az Európai Unión belül az utolsó helyen állunk. Nem kedvező a helyzet a halfogyasztás tekintetében azért sem, mert a 18-25 év közötti korosztály kevesebb, mint 15 percet tölt el a konyhában egytál étel elkészítésével, s ebbe a hal nem fér bele. A 14-18 év közötti korosztály 1,8 másodpercet fordít egy hír (információ) befogadására (okos telefonon). Hazánkban az elfogyasztott akvakultúrás termékek 86 százaléka importból származik.

A tógazdaságok termelékenységéről szólva a professzor elmondta, hogy az AKI kimutatása szerint jelenleg a bruttó haltermelés a tógazdaságokban 733 kilogramm/hektár. Viszont vannak olyan termeléstechnológiai megoldások, amelyekkel növelni lehet a hozamot. Például a tavak trágyázásával, a levegőztetéssel, a teljes értékű tápanyaggal, az elfolyóvíz kezelésével. Összességében 1500 kilogrammal növelhető a termelés hektáronként.

Ágazati szintű kihívások

A tógazdasági technológia több százéves hagyományokon alapszik. Húzóhálót használnak, kézzel válogatnak, s csak annyiban látszik a fejlődés, hogy ma már nem lovaskocsikkal, hanem gépkocsikkal szállítják el a termést. Nagyon nehéz, és komoly kihívás a termelést műszakilag, gépesítettséggel tovább fejleszteni. A vízminőség az elmúlt két évben a klímaváltozás miatt jelentősen romlik, magas a pH érték, csökken az oxigénszint, el kell tehát gondolkodni azon, hogy ilyen vízminőséggel hogyan lehet halat termelni? Át kell gondolni a víztakarékos haltermelést és haltartást, s azt is, hogy az IMTA (integrált akvakultúra halrendszer) rendszerekre át tudunk-e állni a tavi halgazdálkodásban. A kétéves termelési üzemmód megvalósítása sem földtől elrugaszkodott ötlet. A digitalizációs technológiák alkalmazása pedig elengedhetetlenné vált.

A halbetegségek is elszaporodtak, mivel 17 új patogén kórokozót regisztráltak hazánkban az elmúlt 5 évben, amelyek korábban a mediterrán térségben voltak jelen. A mérsékeltövi halfajaink nem találkoztak eddig ezekkel a kórokozókkal. A halegészségügy szervezését ki kell alakítani (megelőzés és kezelés), kérdés, alkalmasak vagyunk-e erre? A haljólét vagy hal jóllét a professzor egyik kedvenc kérdése. Az állatjólét az ágazatot illetően már ma is a figyelem középpontjában áll, és kiterjed minden területre. Az állatjóléti előírások célja annak biztosítása, hogy a tenyésztett vízi szervezetek megfelelő környezetben, stressztől és fájdalomtól mentesen éljenek. A különböző szabványok és rendeletek kidolgozása során mind a gyakorlati, mind az elméleti ismeretek felhasználására szükség van. Kérdés, vannak-e gyakorlati ismeretek és validált mintavételi eredmények?

Saját kutatások, következtetések

A professzor a saját kutatási tevékenységével kapcsolatban elmondta, hogy kiváló csapat tagjaként végezte a kutatásait, mivel hangsúlyozta, hogy egyedül nem tud az ember sikeres, eredményes lenni. Felsorolás-szerűen a kutatásokról: Halgenetika és genom manipulációs technológiák ötvözése; Androgenezis és spermamélyhűtés kombinálása ponty és aranyhal fajokban; Egyes gazdasági haszonhalaink hímivar termékeinek mélyhűtési technológiája fejlesztése; Ponty, harcsa, afrikai harcsa, süllő és keszeg fajokban gyakorlati alkalmazás; Különböző korai fejlődési stádiumú ivarsejtek (primordiális ősivarsejtek, spermatogóniumok és oogóniumok) alkalmazhatóságának vizsgálata halfajok,-fajták genetikai tartalékainak exsitu megőrzésében; Korai fejlődési stádiumú ivarsejtek akár intra-akár interspecifikus átültetése; Új halszaporítási módszer kidolgozása; A keltetőházi halszaporítás megreformálása édesvízi és tengeri halfajokban. A professzor a saját teljesítménymutató számait is bemutatta.

A következtetések felsorolás-szerűen. A ponty faj szerepének újragondolását termeléstechnológiai szempontból érdemes napirendre tűzni. Kommunikáció és párbeszéd: a különböző érdekeket harmonizálni szükséges. A jó gyakorlatokat be kell mutatni. A MAHOP Plusz forrásainak jó és hatékony, ésszerű felhasználása, valamint az egyéb K+F+I források allokációja. Adatgyűjtések, értelmezések és következtetések levonása. Oktatás, képzés és továbbképzés, minden szinten. Ágazati marketing stratégia kialakítása. Innovációs igények azonosítása és kidolgozása egy adott stratégia mentén. A hazai akvakultúra-ágazat valamennyi érdekeltjét bevonva nyílt párbeszédet kell folytatni hazánk akvakultúra jövőjéről. A professzor hangsúlyozta, hogy a jövő kiszámítható. A professzor Marcus Aurelius útravaló üzenetével zárta a szakmai előadását: „A legjobb bosszú az, ha különbözünk attól, aki bántott.”

Köszönetnyilvánítás

Az előadás után egy újabb előadás következett, amelyben a professzor mindazokat felsorolta, akiknek a segítségével eljutott az akadémikusi szintre. Elsősorban Horn Péter, Szendrő Zsolt és Mézes Miklós professzor akadémikusoknak mondott az előadó köszönetet azért, mert kétszer is alkalmasnak találták az akadémikusi jelöltségre. E mellet három professzortársa neve is elhangzott, így Kovács Melinda, Helyes Lajos és Popp József professzoroké, akik sok jó tanáccsal segítették a jelöltet.

Az előadási szlájdokból természetesen nem maradhatott ki az FTC, az örök szerelem sem, mert a professzorról köztudott, hogy a Fradi labdarúgó mérkőzéseit nélküle el sem kezdik. Ezek után hosszú névsorokat olvashattunk a kivetítőn, így a szakmai partnerekről, a munkahelyi és a magánéleti partnerekről, a munkatársból lett barátokról, a volt munkatársakról, a külföldi barátokról, a szaktársakról, akik barátok lettek, a szakmabeli barátokról. A professzor megemlékezett az elhunyt családtagokról, szoros kapcsolatairól is, de az érzelmek akkor törtek elő mindenkiben, amikor a professzor a szüleiről, a nővéréről, a felségéről és a lányairól beszélt. Igen meghatóan köszönte meg az ő segítségüket, és mondott köszönetet elhunyt édesapjának, akinek e gyönyörű szakma szeretetét köszönheti.

Az előadás után percekig tartó vastapssal köszönte meg a hallgatóság az elhangzottak. A székfoglaló azzal zárult, hogy Prof. Dr. Balázs Ervin Urbányi Bélának átadta az MTA levelező akadémikusi tagságát igazoló oklevelet.

Ajánlott kiadványokR. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsmentBereczkiné Kardeván Kinga - Kovács Gáborné:
Kistermelői élelmiszer-előállításLajkó István:
A halászmester könyveDr. Csapó János:
Funkcionális élelmiszerek

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai