Túlkínálat a világpiacon!

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Molnár Zsuzsa – Kruppa Bertalan (Agrárgazdasági Kutató Intézet), 2015/03/10

Kukoricapiac

Noha a déli féltekén február elején fejeződött be a 2014/2015. gazdasági évben betakarításra kerülő kukorica vetése, a globális kibocsátásról egyre megbízhatóbb adatok állnak rendelkezésre, hiszen a termés 80–90 százaléka már a tárolókban van. Az USA agrárminisztériuma (USDA) februárban megjelent gabonapiaci kitekintésében a mindenkori rekordnak számító 991 millió tonna kukorica kibocsátását valószínűsíti világszerte. Ez a mennyiség – az áthozott készletekkel együtt – bőségesen fedezheti a 975 millió tonnára emelkedő (az előző évihez képest +22 millió tonna) globális keresletet, sőt, a 2013/2014. évi szezonét 16 millió tonnával túlszárnyaló, 190 millió tonna tartalék felhalmozását is lehetővé teszi.

A világ elsőszámú kukoricatermelőjénél, az USA-ban az egy évvel korábbihoz viszonyítva 5 százalékkal zsugorodott ugyan a növény termőterülete 2014-ben, a hozamok javulása révén mégis 3 százalékkal több, 361 millió tonna tengeri került a tárolókba. Az észak-amerikai ország a 44,5 millió tonnára tervezett kivitellel a 2014/2015. gazdasági évben ismét biztosíthatja elsőbbségét a nemzetközi piacon. Az elemzők a vetést hátráltató őszi szárazság miatt Brazíliában és Argentínában egyaránt terméscsökkenéssel számolnak. A két országban együttesen 98 millió tonna (–7,5 millió tonna) tengerit takaríthatnak be 2015 első félévében, amelyből 35,5 millió tonnát exportálhatnak a 2014/2015. gazdasági évben, az egy évvel korábbinál 600 ezer tonnával többet. Az elmúlt öt év dinamikus fejlődésének eredményeként Ukrajna és Oroszország mára a régió és a világ meghatározó kukoricatermelőjévé és -exportőrévé vált. A két fekete-tengeri ország együttes kibocsátása 2,5 millió tonnával 40 millió tonnára csökkenhet a 2014/2015. gazdasági évben, amelyből az USDA előrevetítése szerint 20,5 millió tonnát exportálhatnak. Noha ez a mennyiség az egy évvel korábbi kiviteltől 3,7 millió tonnával elmaradhat, a globális kereskedelemből így is 17 százalékkal részesedhetnek.

A francia Tallage piacelemző vállalat előzetes adatai alapján az Európai Unióban 74,5 millió tonna kukoricát takarítottak be a 2014/2015. gazdasági évben. A legnagyobb termelő, Franciaország kibocsátása 2,5 millió tonnával 17,4 millió tonnára nőtt 2014-ben. Románia a hektáronkénti hozam folyamatos javulása következtében a 10 millió tonnát meghaladó termésével 2013-ban a második legnagyobb termelővé lépett elő, és 2014-ben már 11,3 millió tonna tengeri került a tárolókba. A dobogó harmadik fokán Magyarország áll a folyó gazdasági évben: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a hektáronkénti hozam 42 százalékos növekedésének köszönhetően az összes termés 36 százalékkal múlta felül a 2013. évit, meghaladta a 9 millió tonnát. A bőséges kibocsátás következtében az EU importja a 2013/2014. gazdasági évihez képest megfeleződhet, és a várakozások szerint 7,6 millió tonna kukorica behozatala elegendő a belpiaci igények fedezéséhez a 2014/2015. évi szezonban. A behozatal csökkenése az elsőszámú beszállítónak számító Ukrajna EU-ba irányuló exportját 5,5 millió tonnával vetheti vissza a folyó évi szezonban, azaz keleti szomszédunk 4,1 millió tonnát értékesíthet a Közösségben.

A kukorica fronthavi jegyzése az őszi mélypontot követően mind a chicagói (CME/CBOT), mind a párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) emelkedett 2014 utolsó negyedévében, de a kínálati nyomás hatására 5–10 százalékkal mérséklődött az új évben a december végihez viszonyítva (1. ábra). Magyarországon a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) 40 ezer forint/tonna környékén jegyezték a takarmánykukoricát 2015 januárjában, miközben a fizikai piacon 39 ezer forint/tonna volt a termény átlagos termelői ára az AKI PÁIR adatai alapján.

Napraforgópiac

Az Oil World elemzői szerint a napraforgómag globális termése az előző gazdasági évihez viszonyítva 9 százalékkal 40 millió tonna körülire csökkenhet a 2014/2015. évi szezonban. A világ elsőszámú termelőjének számító fekete-tengeri régióban ugyanis az elmúlt 40 év egyik legszárazabb nyara rontotta a hozamokat. Az előrejelzés szerint a 2013. évinél 8 százalékkal kevesebb napraforgómag, azaz 10,1 millió tonna került Ukrajna tárolóiba tavaly. Hasonló a helyzet Oroszországban, ahol 10 százalékkal 9 millió tonnára esett a 2014. évi kibocsátás.

Az Európai Unióban 2014 őszén ismét rendkívüli magtermést, az előző évi rekordhoz hasonlóan 9 millió tonnát takarítottak be a gazdák. A németországi Toepfer piacelemző vállalat januári adatai szerint a legnagyobb termelők közül a 2013. évivel azonos mennyiség került a tárolókba Romániában (2 millió tonna), Bulgáriában (1,9 millió tonna) és Franciaországban (1,6 millió tonna), míg Magyarországon 5 százalékkal mindenkori rekordra, 1,6 millió tonnára nőtt a kibocsátás. A belföldi felhasználást figyelembe véve így mintegy 800 ezer tonna napraforgómagot kell a külpiacainkon elhelyezni. Legjelentősebb célországaink – Németország, Hollandia, Szlovákia, Ausztria, Belgium, Románia és Olaszország – stabil piacot jelentenek, beszállítóik rangsorában az első három között szereplünk évről évre. Lehetőségeinket versenytársaink, elsősorban Románia és Bulgária kibocsátása határozza meg. Ugyanakkor e két ország célpiacainkra irányuló exportját nagymértékben befolyásolhatja a múlt évinél közel 20 százalékkal kevesebb napraforgómagot termelő Törökország igénye a 2014/2015. gazdasági évben.

A napraforgómagot nem jegyzik a nemzetközi jelentőségű árutőzsdéken, a magyarországi piac elsősorban más olajmagvak határidős jegyzéseihez (pl. szójabab, repcemag) és a fekete-tengeri régió exportáraihoz igazodik. Az olajnövényszektorban a folyó szezonra prognosztizált túlkínálat jelentős nyomást gyakorolt a termények világpiaci árára, hiszen a napraforgómag fekete-tengeri exportára (FOB Ukrajna) a 2014. júliusi 500 dollár/tonna körüli szintről 350–370 dollár/tonna sávba zuhant augusztus első napjaira, ahonnan október elejéig nem mozdult ki. Ezt követően a napraforgómag és -olaj iránti élénk világpiaci kereslet a 2014/2015. gazdasági év első hónapjaiban a belpiaci árak emelkedését okozta a fekete-tengeri országokban, amit Oroszországban és Ukrajnában a kisebb kibocsátás és a feldolgozók fokozódó szükséglete erősített. Mindezek a hatások begyűrűztek a magyarországi napraforgómag-piacra is. A BÉT árupiaci szekciójában a termény fronthavi jegyzése januárban elérte a 113 ezer forint/tonna szintet, amire másfél éve nem volt példa (2. ábra). A fizikai piacon 107 ezer forint/tonnára nőtt a termény áfa és szállítási költség nélküli termelői ára ugyanekkor.

Árpapiac

A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) legfrissebb prognózisában 139 millió tonna globális árpatermést (őszi és tavaszi) valószínűsít a 2014/2015. gazdasági évben, ami 6 millió tonnával múlná alul az egy évvel korábbit. Ez elsősorban Kanada és Ausztrália csökkenő kibocsátásának tudható be, amelyet jelentős mértékben ellensúlyoz a fekete-tengeri térség termésnövekedése. A búza és a kukorica bőséges kínálata és versenyképes ára az árpa takarmánycélú felhasználását 5 százalékkal vetheti vissza (90 millió tonnára), miközben a söripar változatlanul 30 millió tonnát igényelhet. A termény világpiaci forgalma az előző szezonéhoz hasonlóan élénk maradhat, várhatóan 23 millió tonna árpa kerül a külpiacokra.

Az előzetes adatok szerint a világ vezető árpatermelőjeként számon tartott Európai Unióban a 2013. évivel azonos mennyiségű, 60 millió tonna termést takarítottak be 2014-ben. Mivel a felhasználás bővülése nem várható, az EU a mindenkori rekordnak számító 10,1 millió tonna kivitellel 44 százalékos külpiaci részesedést szerezhet. Az Unióban meglehetősen koncentrált a növény termesztése: az őszi árpa 5,2 millió hektár termőterületének közel felét Németország és Franciaország birtokolja, ugyanakkor a tavaszi árpa – amelyet 7,1 millió hektáron termesztenek az Közösségben – területének egyharmada Spanyolországban található. Magyarországon a KSH adatai szerint a 2013. évinél 9 százalékkal nagyobb területről (205 ezer hektár) 957 ezer tonna őszi árpát (+14 százalék) arattak tavaly ősszel a gazdák. A tavaszi változatból a termőterület 13, és a hektáronkénti hozamok 26 százalékos növekedését követően 322 ezer tonna került a tárolókba. Az eredményes aratás fokozta a vetési kedvet, és 2014 őszén 221 ezer hektáron került a földbe vetőmag. Noha a tavaszi árpára vonatkozó pontos vetési szándék még nem ismert hazánkban, a franciaországi Tallage piacelemző vállalat – az előző évek tendenciáit figyelembe véve – 100 ezer hektár körüli termőterületet valószínűsít az idén.

A nemzetközi árpapiac meghatározó szereplői Oroszország és Ukrajna, ahol a magas hektáronkénti hozamok eredményeként összesen 29 millió tonna termést arattak a 2014/2015. gazdasági évben, ez az egy évvel korábbi kibocsátást 24 százalékkal haladta meg. A két fekete-tengeri ország felhasználásának csupán mérsékelt növekedésére számítanak a szakértők (19 millió tonnára) a folyó évi szezonban, így a világpiacon az egy évvel korábbihoz viszonyítva 37 százalékkal több, együttvéve 7,1 millió tonna árpát értékesíthetnek.

A takarmányárpa európai uniós kikötői ára a bőséges kínálat ellenére 180 euró/tonna (FOB Rouen) körüli szintre emelkedett 2014 utolsó negyedévében, és ott stabilizálódott az új évben. Az uniós ár növekedését a termény ukrajnai kikötői árának erősödése támogatta. A 2014/2015. gazdasági év első félévében ugyanis igen élénk volt Oroszország és Ukrajna külpiaci aktivitása, ami a fokozódó keresleten túl a nemzeti fizetőeszköz devalválódásával magyarázható. A két szovjet utódállam az exportra szánt mennyiség jó részét már értékesítette, így az átmenetileg kialakult piaci hiány a termény felértékelődését eredményezte 2014 végén. A piac kínálta lehetőséget kihasználva az Unió növelte kivitelét. Az Európai Bizottság adatai szerint 2014. július 1. – 2015. február 3. között 5,4 millió tonna (+11 százalék) árpa került a harmadik országokba. Magyarországon a takarmányárpa legközelebbi lejáratra szóló jegyzése követte a nemzetközi trendet, és január közepe óta 48 ezer forint/tonna szinten állapodott meg a BÉT árupiaci szekciójában (3. ábra). Úgy tűnik, az árváltozás a fizikai piacra is begyűrűzött, az AKI PÁIR adatai szerint ugyanis a termény áfa és szállítási költség nélküli átlagos termelői ára 46 ezer forint/tonna volt 2015 januárjában, szemben a 2014. decemberi 39 ezer forinttal.

Szójapiac

Az Oil World adatai szerint a szójabab globális kibocsátása közel 10 százalékkal 312 millió tonnára emelkedhet a 2014/2015. évi szezonban, ami újabb csúcsot jelentene. A világ elsődleges szójababtermelőjénél, az USA-ban az egy évvel korábbihoz képest 20 százalékkal több, 108 millió tonna rekordtermés került a tárolókba 2014-ben. A globális termelés felét adó dél-amerikai országokban szintén minden eddigit felülmúló termésre számítanak az elemzők a 2015 első félévében esedékes betakarításkor. Brazíliában a 2013/2014. gazdasági évihez viszonyítva 8 százalékkal 93 millió tonnára, Argentínában 1 százalékkal 55 millió tonnára nőhet a szójabab kibocsátása. Az előző gazdasági évihez képest 5 százalékkal több, 120 millió tonna szójabab fordulhat meg a nemzetközi piacon a 2014/2015. évi szezonban. Kína, a világ elsőszámú importőre, közel 9 százalékkal 76 millió tonnára növelheti behozatalát. Az Európai Unió 14 millió tonna babot vásárolhat, elsősorban Dél-Amerikából, ahol szinte teljes egészében genetikailag módosított alapanyagot használnak a termesztéshez.

Az Európai Unióban a GMO-mentes alapanyagok egyre inkább felértékelődnek, így a hazai – garantáltan GMO-mentes – termény is. A szűkös kínálat miatt azonban a GMO-mentes szójabab beszerzése kihívásokkal szembesül az EU-ban. A helyzet orvoslása érdekében indították el a bécsi központú Duna Szója (Donau Soya) kezdeményezést, amelynek célja a GMO-mentes és fenntartható szójababtermelés bővítése a Duna-menti régióban. Egy olyan védjegy kapcsolódik a szervezethez, amely tanúsítja, hogy az adott termék – jellemzően tojás, hús, tej – a térségben előállított, GMO-mentes szójabab felhasználásával készült.

Magyarország fontos szerepet tölthet be a Duna Szója címkével fémjelzett termékek előállításában, és ez ösztönözheti a hazai termesztés fejlődését. A szójabab vetésterülete folyamatos növekedést követően 40 ezer hektár körül stagnált 2009–2014 között, ahonnan az 1989. évi rekordot megközelítő 113 ezer tonna termést takarítottak be tavaly. Ez a mennyiség azonban a felhasználásunk mindössze egytizedét fedezi (az EU-ban ennél is kisebb az arány, átlagosan 2 százalék). Az alacsony önellátottsági szint miatt Magyarország az állattenyésztési ágazat fehérjeszükségletének biztosítása érdekében nagy mennyiségű, évente 500 ezer tonna szójadara behozatalára kényszerül, elsősorban Dél-Amerikából. A szójabab hazai vetésterülete a Közös Agrárpolitika idén életbe lépő új támogatási rendszere miatt jelentősen nőhet, optimista becslések szerint 5–10 éves távlatban megközelítheti a 100 ezer hektárt. A zöldítési intézkedéscsomag (terménydiverzifikáció és ökológiai célterület) egy olyan sokszínű vetésforgó kialakítását ösztönzi, ahol a szója alternatív növényként fontos szerepet kaphat. Ráadásul az új támogatási rendszerben az alap közvetlen kifizetésén felül külön termeléshez kötött (előzetes számítások szerint 200 euró/tonna körüli) támogatásban részesülnek a fehérjenövényeket – köztük a szójababot – termesztő gazdák. A hazai ágazat erősítését segíti elő a Magyar Szója Non-profit Kft. is. A két éve alakult szervezet fajtabemutatókkal, szakmai rendezvényekkel, érdekképviselettel és egy szaktanácsadói hálózat megszervezésével kívánja segíteni a hazai termelőket.

A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a szójabab fronthavi jegyzése 350 dollár/tonna körül mozgott február elején, ami a fél évvel korábbinál közel 40 százalékkal alacsonyabb szint (4. ábra). A 2014 júniusában kezdődött áresés az USA-ból érkező, a szójatermesztés szempontjából közel ideális időjárásról szóló hírek és a biztató 2014/2015. gazdasági évi terméskilátások nyomán indult el. A nyomott árak tartós fennmaradását a dél-amerikai termelés bővülése ösztönözheti. Rövid távon a világpiacon árfelhajtó hatása lejfeljebb annak lehet, ha Kínában a vártnál gyorsabban nő a szója iránti kereslet, vagy Dél-Amerikában a jelenleg előre jelzett kedvező terméskilátásokat egy tartós szárazság rontja. A szójabab magyarországi árát nagyban meghatározza a termény világpiaci ára, azonban a tengerentúli nyomott árszint Magyarországon a forint gyengülése miatt mérsékeltebben érezteti hatását. Míg 2014 júniusában 122 ezer forintot kínáltak a hazai kereskedők egy tonna szójababért, addig a termény 100–102 ezer forintért találhatott gazdára az év végén.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai