2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Átadták az idei, jubileumi Janelly díjakat

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H.Gy., 2025/10/15

A Magyar Tudományos Akadémia KIK Konferenciaterme adott otthont az idei Janelly-díjak átadásának, amely díj az idén ünnepli a megalapításának 20. évfordulóját. A Janelly-díj 2022 előtt Wolfgang Kessler nevét viselte - időközben a finanszírozó változott, de a díj szellemisége nem: továbbra is az agrártudományok területén MSc diplomát, illetve PhD fokozatot szerzett, legkiválóbb fiatal szakemberek teljesítményét díjazza. A díj felett a MTA Agrártudományok Osztálya vállalt védnökséget.

A Janelly díjat Prof. Lelley János, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja alapította. A díjat a Német-Magyar Baráti Társaság és a Janelly Akadémia a Kiválóságtámogatásért Alapítvány hozta létre, és a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya vállalta a díj feletti védnökséget. A díjátadó ünnepségekre idén is október első napjaiban került sor az MTA könyvtárában, ahol a díjazottakat neves tudósok és politikai személyiségek köszöntik.

A Janelly agrárkutatási díj célja a fiatal magyar szakemberek támogatása az agrártudományok és élelmiszertudományok területén, különösen a növényi biomassza-előállítás tudományának részterületein. A díj elismeri és ösztönzi a kiemelkedő tudományos eredményeket, innovatív kutatásokat, amelyek hozzájárulnak a magyar agrárkutatás fejlődéséhez és a fenntartható mezőgazdaság megvalósításához.

A Janelly díj

A Janelly-díj nemcsak elismerés, hanem anyagi támogatás is a fiatal szakemberek részére, akik innovatív kutatásaikkal hozzájárulnak a magyar agrárkutatás fejlődéséhez. A díjat évente adják át, és külön kategóriákban (pl. PhD, MSc) díjazzák a legjobb kutatókat. A jubileumi ülésen a díjak kiosztása mellett a szervezők egy hosszabb, szakmai ünnepi eseménnyel készültek, amelyben jelentős szerepet kaptak az elmúlt 20 év nyertesei. A szervezők szándéka szerint az esemény kiváló alkalmat kínált arra, hogy bemutassák a magyar agrártudományi kutatás kiemelkedő eredményeit, valamint a résztvevők személyes életútján keresztül áttekintsék az elmúlt húsz év fejlődését.

A díj és az alapítvány ügyeit a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya és a Janelly Kuratórium koordinálja, amelynek elnöke Prof. Dr. Hegedűs Attila, az MTA doktora, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanszékvezetője. A Janelly Alapítvány finanszírozási forrásai között szerepelt a Janelly Stiftung alapítvány, amely Németországban működik, így van külföldi (német) partnerintézmény is a háttérben. Az éves támogatási összegek a 2025-ös pályázati kiírás szerint: MSc diplomamunkáért járó díj: 1500 euró, PhD doktori disszertációért járó díj: 2500 euró. A pályázati kiírások évente megújulnak, és a díjak odaítélése egy független szakértői kuratórium döntése alapján történik. A díjazottak az ünnepi díjátadón előadás formájában mutatják be a kutatásukat.

Köszöntőkkel kezdődött az ülés

A jubileumi ünnepségen Hegedűs Attila, a kuratórium elnöke köszöntötte a szép számban megjelenteket. Külön köszöntötte a házigazdát, Prof. Dr. Balázs Ervint, a MTA rendes tagját, az MTA Agrártudományok Osztálya elnökét, Jakab Istvánt, az Országgyűlés alelnökét, valamint Prof. Lelley Jánost, aki az MTA külső tagja és a díjat meghirdető Janelly Akadémia elnöke, a díj kitalálója, és 2014 óta a finanszírozója.

Balázs Ervin rövid köszöntője után Jakab István köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az agrárkutatás és innováció támogatása nemcsak a mezőgazdasági termelés hatékonyságát és jövedelmezőségét növeli, hanem hozzájárul a társadalmi, környezeti és gazdasági fenntarthatósághoz is. Fontos szerepet játszik az élelmiszerellátás biztosításában, különösen a klímaváltozás, a járványok vagy háborús helyzetek idején, így kulcsszerepe van az élelmiszertermelésben és a vidék jövőjének formálásában. Egyszóval az agrárinnováció és kutatás támogatása befektetés egy élhetőbb, fenntarthatóbb és jobb világba. Az alelnök végül megemlítette, hogy fontos lenne egy alumni hálózatot létrehozni, és a díjazott pályaműveket utógondozni azzal a szándékkal, hogy megnézzük, hogyan hasznosulnak a pályaművek. 

Lelley János a köszöntőjében felidézte a múltat, a húsz év eredményeit. A 20 év során összesen 39 díj született, ebből 33-at nyertek magyar, 6-ot pedig német fiatalok, mivel a kezdetekben minden második évben Németországban írták ki a pályázatot. E kezdeményezés így a magyar-német kapcsolatoknak is egy példás projektje, amely a mindenkori politikától, annak hullámvölgyeitől távol, a Német-Magyar Társaság támogatása mellett segíti a két ország és két nép együttműködését. A kutatás és fejlesztés, az innováció elengedhetetlen, hogy jó válaszokat találjunk az egymással szorosan összefüggő globális kihívásokra. A fiatal tehetségek támogatására és ösztönzésére minden eszközt fel kell használnunk a jelen és a jövő problémáinak a megoldása érdekében.

A díjazottak is megszólaltak

A köszöntők után a jubileumi ünnepség azzal folytatódott, hogy a kuratórium elnöke két korábbi díjazottat kért fel szakmai előadás megtartására. Elsőként Horváthné Dr. Petróczy Mariettát kérte fel, aki 2006-ban, a legelső évben nyerte el a Master kategória díját, míg a második előadó Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna volt, aki 2013-ban a PhD kategória díjnyertese volt. Mindkét előadó élvezetes beszámolóban osztotta meg a hallgatósággal a karrierjük alakulását, további állomásait.

A folytatásban egy kerekasztal-beszélgetés keretében a legtöbb korábbi nyertest mutatták be. A beszélgetés résztvevői: Dr. Hajdú Csaba, Dr. Török Àron, Dr. Lőrincz Márta, továbbá Dr. Borbély Péter Gábor, Dr. Dénes Lilla, Dr. Drobnyák Árpád, Gergál-Gombási Mónika, Dr. Karacs-Végh Anita, Dr. Kaszás László, Kutnyánszky Virág, Dr. Tavaszi-Sárosi Szilvia, Dr. Vitális Flóra voltak. A beszélgetés ideje alatt az elmúlt húsz év meghatározó pillanataiból készült képes összeállítást is láthatták a jelenlévők – az egymást váltó diákon számos kedves, régi emléket idéztek fel.

Megkezdődött az újabb húsz év

A következőkben a 2025. évi Janelly-díjak átadására került sor. Az idei évben a Janelly díjra az állati termék-előállítás tudományának minden részterülete témakiírásban lehetett pályázatot benyújtani, amelyre szép számú, 9 PhD és 7 MSc pályázat érkezett be. A pályázatokat a Janelly Kuratórium tagjai - Stefanovitsné Dr. Bányai Éva, a MATE Alkalmazott Kémia Tanszék professzor emeritája, Prof. Jung András, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Intézete egyetemi tanára, és Dr. Lőrincz Márta, az Állatorvostudományi Egyetem habilitált docense – döntöttek az első helyezettekről.

Az idei díjak nyertesei: Dr. Huber Fanni Sára, a Master kategóriában, míg Dr. Mackei Máté, a PhD kategóriában vette át az oklevelet és a pénzjutalmat. Mindkét díjazott előadást tartott a kutatási területéről. Dr. Huber Fanni Sára díjnyertes kutatási témájáról „A kurkumin acetamipriddel szembeni védő hatásainak vizsgálata mézelő méhekben” címmel előadást tartott. Dr. Mackei MátéImmunmoduláns faktorok vizsgálata csirke eredetű hepatikus sejtmodelleken” című előadásában számolt be a kutatási eredményekről.

A díjakat Hegedűs Attila mellett Lelley János és Balázs Ervin adták át. Miután a kuratórium elnöke köszönetet mondott Bodnár-Kiss Annamáriának, az MTA Agrártudományok Osztálya titkárának, aki a díjkiosztás ünnepségének szervezési és technikai előfeltételeit biztosította, bejelentette, hogy a Janelly díj történetének második húsz éve megkezdődött. „Bízunk benne, hogy a jövőben is rátalálunk majd a kivételes fiatal tehetségekre, és olyan munkákat ismerhetünk el, amelyek valóban sorsfordító hatással lehetnek a szakterületünkre. Reményeink szerint a díj betölti azt a szerepet, amelyet az alapítók szántak neki – és érdemben hozzájárul az agrártudományok előtt álló kihívások megoldásához”, mondta végezetül Hegedűs Attila.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza