2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Változások küszöbén: az új EU költségvetés és a Közös Agrárpolitika jövője

Kategória: Agrárgazdaság | 2025/11/02

2025 júliusában megjelent az Európai Unió (EU) 2028–2034-es időszakra szóló költségvetési tervezete, amely jelentős változásokat hozhat az agrárpolitika területén. Bár a dokumentum elfogadását még hosszú egyeztetés fogja megelőzni, a főbb irányok már kirajzolódnak.

Új szerkezet, új prioritások a pénzügyi rendszerben

A tervezet célja, hogy egyszerűsítse az uniós pénzügyi rendszert, rugalmasabbá tegye a forrásfelhasználást, és jobban reagáljon a gazdasági és geopolitikai kihívásokra. A költségvetés szerkezete átalakul: a korábbi hét fejezet helyett négy nagyobb egységben gondolkodik az EU, amelyek közül az agrárpolitika az elsőbe kerülne, a halászati, a kohéziós és a klímapolitikával együtt. A 2027 utáni KAP-reform részeként megszűnik az eddig alkalmazott kétpilléres finanszírozási struktúra, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EGMA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap.

KAP: kevesebb pénz, új logika

A Közös Agrárpolitika (KAP) a következő költségvetési ciklusban nemcsak szerkezetében, hanem finanszírozásában is jelentős átalakuláson megy keresztül. Az egyszerűsítés érdekében a jelenlegi két pillér – a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztés – összeolvadna, és a források összességében mintegy 15%-kal csökkennének. A pontos tagállami forrásallokáció mértéke a későbbiekben kerül meghatározásra.

A közvetlen támogatások új rendszerében több jogcím is tisztán uniós finanszírozású maradna. Ezek közül a legfontosabb a degresszív területalapú jövedelemtámogatás, amely a jelenlegi alaptámogatás továbbfejlesztett változata lenne. A támogatás összege fokozatosan csökkenne a gazdaságot megillető támogatás nagyságával arányosan, és maximuma évente 100 000 euró lenne gazdálkodónként. Fontos új elem, hogy 2032-től a nyugdíjkorhatárt már elért, öregségi nyugdíjban részesülő gazdálkodók nem lennének jogosultak erre a támogatásra.

A termeléshez kötött támogatások köre bővülne, és a tagállamok nagyobb mozgásteret kapnának abban, hogy mely ágazatokat részesítik előnyben. A támogatás kiterjedhetne például a takarmányozásban használt fűfélékre, sarjerdőre, valamint több állattenyésztési ágazatra is, ugyanakkor a dohány- és borágazat kizárásra kerülne.

A többi támogatási forma – például a kisgazdaságok támogatása, agrár-környezetvédelmi intézkedések, beruházási támogatások – nemzeti társfinanszírozással működne. A tervezet szerint az elkövetkező időszakban is nagyobb mozgástér áll rendelkezésre a kisgazdaságok célzott támogatására. Az ökológiai gazdálkodás támogatása minden tagállamban kötelező lenne, az AÖP és AKG programok pedig összeolvadnának, lehetőséget adva egy- vagy többéves vállalásokra.

A jelenlegi feltételességi rendszer helyét egyfajta új megközelítésű gazdaság gondozás venné át, amely az uniós jogszabályoknak való megfelelést jelenti, de nem ír elő többletkövetelményeket. Emellett a tagállamoknak biztosítaniuk kellene a kockázatkezelési eszközök elérhetőségét, ha nincs megfelelő nemzeti rendszer.

Mi várható?

Az átalakuló támogatási rendszerben a tagállamoknak a jövőben még nagyobb szerep jutna a támogatási rendszer kialakításában, különösen a beruházások és a kockázatkezelés terén. A mezőgazdaság, az élelmiszerrendszerek, az erdőgazdálkodás és a vidéki térségek ellenálló képességének növelését célzó beruházások – különösen az éghajlatváltozás és a vízgazdálkodás kihívásaira válaszul – továbbra is támogathatók lennének. A tagállamok kamattámogatás és garanciadíj-támogatás formájában is segíthetik majd a gazdálkodókat. 

Az új uniós költségvetési ciklus alatt eddig csak elvétve alkalmazott pénzügyi eszközök fokozott használatára nyílhat majd mód és több nemzetközi és nemzeti pénzügyi fejlesztési intézménnyel (pl. Európai Beruházási Bank) lehet majd magasabb színvonalú együttműködést kialakítani. Ez várhatóan számos területen nyújt majd az OTP Agrár számára is fejlődési lehetőséget. 

A végleges költségvetést legkésőbb 2026 végéig kell elfogadni, addig a közzétett tervezetek sokban módosulhatnak A költségvetéshez kapcsolódó uniós és nemzeti végrehajtási szabályok elfogadása miatt – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – átmeneti időszak is bekövetkezhet, amelynek során a KAP a jelenlegi szabályok szerint fog még tovább működni. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza