Az Isterra megbízható partnere a magyar gazdáknak

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2025/11/04

Perczel Péter
ügyvezető

Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetője a betakarítás előtt közepes terméseredménnyel számolt. A betakarítás után azzal kezdte az értékelést, hogy az idei év leképezte a 2022-es évet, sőt, alul is múlta. Mivel a 2022-es év volt a negatív csúcsa, a legrosszabb éve a magyar mezőgazdaságnak, ezért is hivatkoznak rá a szakemberek. Az idén az ország nagy részében a vegetációs időszakban lehullott csapadék alulmúlta a három évvel ezelőtti mennyiséget. Ez óriási tragédia, hiszen ez azt is jelentette, hogy nem csak az őszi, hanem a tavaszi vetésű fő növényeknek is nagyon kevés csapadék jutott, ami aztán a terméseredményekben meg is mutatkozott.

Közepes terméseredmények

A kalászosok szempontjából ez az év tipikusan olyan év volt, amikor az őszi árpa összességében, országos átlagban nagyobb eredménnyel zárt, mint az őszi búza. Ez sok szakmai szempontból érdekes és kérdéses, mert lényegesen kisebb területről van szó. Az őszi árpa vetésterülete ugyanis 300 ezer hektár volt, míg a búzáé 900 ezer hektár körül mozgott. Az őszi árpa 5,5 tonna/hektár termésátlagot produkált, ezért erre a növényfajra a gazdálkodók részéről nagyobb figyelem irányul. Az őszi búza ehhez képest a sokéves átlagtól eltérően 3-4 mázsával kevesebb termést hozott, ugyanakkor a termés minősége jelentősen jobb volt a tavalyinál, a betakarított termés 60 százaléka malmi és javító búza minőséget ért el. 

Ellenben a tavaszi vetésű növények (kukorica, napraforgó) sokkal nagyobb kárt szenvedtek, és sokkal inkább érzékelhető ennek a rendkívüli évjáratnak a hatása a gyenge

terméseredmények révén.  A tavaszi vetésekről szólva az ügyvezető elmondta, hogy az idei kukoricahozam várhatóan jelentősen elmarad az elmúlt öt év átlagától, az országos termésátlag 5 tonna/hektár alatt lehet, így a teljes termés valószínű 4 millió tonna alatt marad. Napraforgóból kevesebb, mint 2,3 tonna/hektár a hozam, de a nagy termőterület miatt az össztermés elérheti az 1,65 millió tonnát. Szójából 150–160 ezer tonna közötti termés várható. A szója valamelyest elmarad az utóbbi évtized átlagától, hiszen sok helyen egy hektáron egy tonna alatti terméshozamot értek el a gazdák, de a 2,3-2,4 tonnás átlag a támogatások révén jövedelmezővé teszi az idei évet, jelentette ki az ügyvezető. 

Az őszi borsó esetében a tavaly elvetett vetőmagok ki tudtak kelni és megfelelő állapotban mentek bele a télbe. Az idei tavaszi fagyok sem bántották jelentősen ezt a kultúrát, viszont a fagyok azt eredményezték, hogy a borsó növények bokrosodtak, így sokkal több termést hozott a növény. Az idei április és május volt a leghidegebb az elmúlt évtizedekhez képest, ami a borsónak nagyon kedvezett, elegendő volt a növény számára a talajban meglévő víz, így hektáronként 4-5 tonnás eredménnyel tudták a gazdák a borsót betakarítani.

Díjnyertes búza fajták

Az Isterra portfoliójában az őszi búza az egyik legfontosabb gabona. A cég zárt vetőmag szaporító rendszerben, több mint 40 szaporító gazdasággal együttműködve állítja elő prémium minőségű vetőmagjait elsősorban az ország intenzíven gazdálkodó termelői számára. Az Isterra nagy termőképességű és magas minőségű fémzárolt korai és közép érésű őszi búza vetőmagot kínál a piacon. Korai érésű, díjnyertes fajtájuk a Basilio, amely Magyarországon a malomipar egyik kedvelt fajtája. Kiemelkedő minőségével és termőképességével a Cellule búzájuk is népszerű a vásárlók körében.

A díjnyertes őszi búza fajták közül meg kell említeni a Basiliot, amely 2020 óta többször végzett a GOSZ-VSZT-NAK kísérleteinek élmezőnyében. A vetésterülete évek óta az egyik legnagyobb hazánkban. A Frenetic nagy terméspotenciállal és kiváló minőségi értékekkel rendelkezik, 2022-ben egyben a posztregisztrációs kísérlet győztese is. A Cellule 2018 óta többször végzett az élen a GOSZ-VSZT-NAK kísérletekben. A Cellule fajta a szárazabb évjáratokban is kimagaslóan magas termésre képes. A legújabb fajta egyike a Generalis, amely 2022-ben a posztregisztrációs kísérlet második legnagyobb termését adta a Frenetic búza után, így az első két helyen Isterra fajták végeztek.

A vetőmagnemesítés sikerességében a saját, helyben működő nemesítő állomás és genetikai bázis jelentős szerepet játszik, hangsúlyozta Perczel Péter. Termékeik egyik legnagyobb előnye, hogy Magyarországon nemesítik és tesztelik az új fajtákat, s ez a folyamat lehetőséget ad arra, hogy a hazai környezeti és talajadottságoknak megfelelő fajtákat ismertessenek el. A termékek életútját nyomon követik, mert a cégnél zajló vetőmag előállítás egy rendkívül kontrollált folyamat, és így már több mint 10 éve garantálni tudják a tőlük megszokott prémium minőséget a vásárló partnereknek. 

Az Isterra élen jár a búza fajtáik termőképessége tekintetében, mivel genetikai potenciállal rendelkező fajtákkal rendelkeznek. Ma már, a céggel együttműködő gazdákat arra ösztönzik, hogy ne csak a piacon elfogadott paraméterek elérésére koncentráljanak a termesztés során, hanem a malmi felhasználás szempontjából fontos reológiai (a reológia tudománya az anyagok folyási és alakváltozási tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozik) és sütőipari paramétereknek is megfeleljen a termés. S ebben az Isterra különbözik a vetélytársaitól.

Előtérben az őszi vetés

A beszélgetés idején (október eleje) javában folyt a vetőmag értékesítése. Az Isterránál azt tapasztalták, hogy az őszi árpa vetőmag iránt igen nagy a kereslet, aminek az egyik oka, hogy jó volt az idei termésátlag. A másik oka, hogy az ára a búza árát közelítette, így a magas termésmennyiség és a jobb ár eredményessé tette a termesztést. És növelik a gazdák az őszi búza vetésterületét is, mert kiszámíthatóbb, eredményesebb gazdálkodás valósítható meg, mint a kukorica esetében, amelynek várhatóan 150 ezer hektárral lesz kisebb a vetésterülete. 

Az látszik, hogy a gazdák elfordulnak a nagy tavaszi kultúráktól, és az őszi vetésű gabonafélék vetését preferálják, jelentette ki az ügyvezető. A kukoricát helyettesítő cirok sem hozta azt az eredményt, amit elvártak tőle, mivel az aszály, a vízhiány megakadályozta az elfogadható terméshozam kialakulását. Az őszi gabonafélék vetésterületének a növelése hosszú távon nem jelent megoldást, mert a környező országokban is hasonló a klímaváltozás hatása, mint Magyarországon, ezért a gazdák szintén az őszi vetésű gabonafélék vetését helyezik előtérbe. Ebből adódóan pedig a piaci árak a nagy kínálat miatt lefelé korrigálódnak.

Az őszi káposztarepce vetésterülete 30-40 ezer hektárral is nőhet az idén, de ez még mindig nem elegendő arra, hogy a kukorica és a napraforgó kieső mennyiségét pótolja, fogalmazott az ügyvezető. Érdemes egy kisebb kultúráról is szót ejteni, amelynek a vetésterülete önmagához képest jelentősen növekszik, s ez pedig az őszi borsó. Az Isterra jó néhány őszi borsó fajtával rendelkezik, ezért jó hír, hogy akár tízezer hektárral is nőhet az idei vetésterület, ami 30-40 százalékos növekedést jelent. A fő kérdés az, hogy a jövőre megtermett mennyiséget milyen áron és hol lehet értékesíteni. Vannak már humán és takarmány célú feldolgozók, de kérdés, hogy az állattartók mennyire fogadják be azt a takarmánykeveréket, amelyik a szójafehérjét helyettesítő borsó fehérjét, keményítőt tartalmazza. A borsó mellett az is szól, hogy nincs olyan szántóföldi kultúra, amelyiknek ne a borsó lenne a legjobb előveteménye, hangsúlyozta az ügyvezető.

Parcellás kísérletekkel tesztelnek

Az Isterra a lehető legtöbb módon segíti a gazdákat a termesztéstechnológia fejlesztésében. Az Isterra az általa forgalmazott vetőmag minden fajához technológiai ajánlásokat is mellékel, legyen az őszi búza, durumbúza, őszi tritikálé, őszi árpa, szemescirok, szója, burgonya, őszi borsó. Olyan parcellás kísérleteket is végeznek az ország különböző pontjain, ahol a különböző talajtípusokon különböző technológiai gyakorlattal termesztik a növényeket. Ezek a kísérletek segítenek abban, hogy az adott növényeknél konkrét ajánlásokat tegyenek a legjobb terméseredmények elérésére. Tesztelik például a borsó vetésénél azt is, hogy minimum talajműveléssel milyen eredmények érhetők el, és milyen költségcsökkentés valósítható meg. Mindenkinek közös érdeke, hogy a talaj fizikai adottságait, ha lehet ne rontsuk, hanem javítsuk, és a talaj humusz tartalmát növeljük. A jövő generációjára is gondolni kell, akiknek a mostani gazdák átadják majd a stafétabotot, fogalmazott Perczel Péter.

Az Isterra tehát valódi partnere a magyar gazdáknak abban, hogy a mindenkori kihívásokhoz alkalmazkodva, stabilan és versenyképesen érjenek el magas terméshozamokat, mindezt biztonságos és fenntartható módon. A sikeres együttműködést jelzi, hogy a cég által kínált vetőmagokat használó magyar gazdák számos kedvező eredményről számoltak be, különösen a terméshozam, a termésbiztonság, és a fajták alkalmazkodóképessége terén. Ez annak is köszönhető, hogy az Isterra innovatív nemesítési módszerei révén a gazdálkodók hozzáférnek olyan modern, helyspecifikus és magas minőségű fajtákhoz, amelyek maximalizálják a termésbiztonságukat, növelik terméshozamukat és hatékonyan támogatják a fenntartható, versenyképes mezőgazdasági termelést. Ez a komplex és célzott megközelítés jelentős beruházás a magyar agrárium jövőjébe, amely elősegíti a gazdák sikerét a változó gazdasági és ökológiai környezetben, fogalmazott az ügyvezető.

Csökken a kockázat a fémzárolt vetőmaggal

Az Isterra Közép-Európa Kft. fontos szereplője a hazai vetőmagpiacnak, különösen az őszi és tavaszi kalászos vetőmagok területén. A cég kiemelt szereplője a malátaipar alapanyagának is, hiszen a cégcsoporthoz tartozó Boortmalt Kft. malátaüzemével szoros integrációban működik, különösen a sörárpa vetőmagokat illetően. Ugyanakkor a hazai vetőmagpiacon a fémzárolt vetőmag felhasználásának növekedését több tényező is gátolja. Ezek közül kiemelkedik, hogy a gazdálkodók egy része a vetőmagon takarékoskodik, mert a fémzárolt vetőmag előállítása, beszerzése magasabb költségekkel jár. Ennek következtében a fémzárolt vetőmag aránya, bár jogszabály írja elő a használatát, nem éri el az európai átlagot, és a hazai őszi búza vetőmag-felújítási arány is csak mintegy 25-40 százalék között mozog, miközben más európai országokban 50-60 százalék körüli ez az érték, hangsúlyozta az ügyvezető.

További akadályok közé tartozik a vetőmagpiac széttagoltsága, az illegális vetőmag-forgalmazás, valamint a vetőmag minőségének és genetikai tisztaságának ellenőrzési nehézségei. Ugyanakkor a fémzárolt vetőmag használata alapvető fontosságú a genetikai tisztaság, az egységes fajtaazonosság és a termesztési kockázatok csökkentése szempontjából. A Vetőmag Szövetség és Szakmaközi Szervezet alapvető célja, hogy ezen a téren az arányokat mintegy 50 százalékra emeljék, ezzel javítva a termésbiztonságot és a minőséget.

A fémzárolt vetőmag használata gazdaságilag megtérülő befektetés, bár elsőre magasabb költségnek tűnik, hangsúlyozta Perczel Péter. A vetőmag a teljes termesztési költségek mintegy 10-12 százalékát teszi ki, ezért ennek az összegnek a megtakarítása nem éri meg, mert a fémzárolt vetőmag garantált minősége, fajtaazonossága, magas csírázási ereje és szennyező anyagoktól való mentessége jelentősen hozzájárul a stabilabb, nagyobb és jobb minőségű terméshez. Ez hosszabb távon jobb árbevételt és termelési biztonságot eredményez. A fémzárolt vetőmaghoz jogi felelősség és garancia is kapcsolódik. A fémzár garantálja a vetőmag eredetét, fajtatisztaságát, csíraképességét, és szennyeződésmentességét. Ha vitás helyzet alakul ki a vetőmagnál vagy a terméssel kapcsolatban, a forgalmazó vagy a vetőmag előállítója köteles vállalni a jogi felelősséget. Ez a garancia fontos biztonságot jelent a termelők számára, és a fémzárolt vetőmag használata ebből a szempontból kockázatcsökkentő is, fogalmazott az ügyvezető.

Támogatják a vetőmaghasználatot

Az agrártámogatások terén vannak kifejezetten vetőmaghasználatot ösztönző támogatások, amelyekből részesülhetnek a gazdálkodók, például az őszi kalászosok vetőmaghoz kapcsolódó támogatásai. Ezek a támogatások azonban nem mindig eléggé magasak vagy könnyen elérhetők, ezért a támogatási rendszer fejlesztése fontos lenne a fémzárolt vetőmag használatának szélesebb körű elterjedéséhez. Az agrártámogatások tekintetében 2025-ben az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program keretében, illetve a Vidékfejlesztési Programban (VP) érhetők el támogatások, amelyek részben vagy egészben fedezhetik a fémzárolt vetőmag költségét. Ezek a pályázatok időszakonként változnak, de kifejezetten a minőségi vetőmag használatát ösztönzik, így érdemes az aktuális pályázati kiírásokat figyelni az Agrárminisztérium és az MVH oldalain.

A terményárak változása nagymértékben befolyásolja a vetőmag megtérülését. Ha a búza piaci ára nő, úgy a fémzárolt vetőmag használatából származó többlettermés értéke is nő, ezzel javítva a befektetés megtérülési mutatóját. Ezzel szemben, ha a terményár csökken, a megtérülés csökkenhet, és a gazdálkodók kevésbé érzik azt, hogy megéri-e a plusz költséget befektetni, ami visszafoghatja a fémzárolt vetőmag használatának terjedését. Az ügyvezető azonban megerősítette, hogy a fémzárolt vetőmag használatához garancia kapcsolódik, ami biztonságot jelent a gazdálkodónak abból a szempontból is, hogy az Isterra nem hagyja magára a nehéz helyzetekben sem.

Bővül az exportpiac is

Magyarország vetőmagexportja az utóbbi években jelentős volumenű és értékű volt. Az előállított vetőmag közel 20 százalékát, több mint 63 ezer tonnát exportáltak az elmúlt évben. Legfontosabb exportpiacok közé tartozik Franciaország, Németország, Oroszország, Ukrajna, Olaszország, Lengyelország és Szlovákia. A vetőmagexporton belül a kukorica vetőmag dominál, amely birtokolja a teljes export mennyiségének mintegy 63 százalékát, és ezt követi a napraforgóvetőmag, valamint a repce vetőmagja, amelyek szintén fontos exportcikkek.

A vetőmagexport alakulását befolyásolja a hazai vetőmag szaporítóterületeinek változása, amely 2023-ban 10,5 százalékkal nőtt a 2022-es évhez képest. Bár a kukorica vetőmag szaporítóterülete 10 százalékkal csökkent, a kalászos vetőmagok részesedése nőtt. Magyarország versenyképes szereplő a vetőmagpiacon a kedvező termőhelyi adottságai, klímája és szakképzett szakemberei miatt, valamint a megfelelő jogszabályi háttér is támogatja a minőségi vetőmag előállítását és exportját. Összességében az mondható, hogy a magyar vetőmagexport stabilan erős, jelentős részben a kukorica vetőmag által húzott, de a kalászos és repce vetőmagok is komoly exportértéket képviselnek, hozzájárulva a mezőgazdasági ágazat versenyképességéhez.

Az Isterra Közép-Európa Kft. évek óta a környező, Kárpát-medencei országokba exportálja a vetőmagokat, mert ezekben az országokban tudják, hogy jó áron magas minőségű terméket kapnak. Idén azonban tovább bővül az exportpiacuk, mert Törökországba, Libanonba, és a Közel-Keleten is értékesítik a termékeiket. A világ kinyílik az Isterra számára is, mert innen sok szempontból egyszerűbb elindítani a tételeket, és a minőséggel nagyon elégedettek az ottani vásárlók is. „Számíthatunk arra, hogy egyre nagyobb mennyiséget exportálunk tőlünk távolabbi, a közép-kelet-európai régión túli országokba is”, mondta végezetül Perczel Péter.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai