Péter
Hogyan válasszunk hibridkukoricát?
Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Klopp Béla, Fejér megyei növénytermesztő, 2015/03/10
A hibridválasztás dandárját éljük napjainkban, egyre több fajtatulajdonos és vetőmag-forgalmazó tesz ajánlatot a termelőnek az év kezdetén. A választást megkönnyítendő, álljon itt néhány megszívlelendő gondolat.
2014-es évjárat a kukoricatermesztők számára számos problémát vetett fel. Ilyen volt a száraz tavasz vetéskor; a nedves vegetációs periódus és betakarítási időszak; a fellépő kórokozók, például a Fuzárium; a kártevők hada, például a kukoricamoly. A következő év vetőmagválasztásánál ezekre is tekintettel kell lenni.
A magas termésátlag mindig vágyálomként jelenik meg a gazdálkodók életében, ám amikor bekövetkezik, rémálom lesz belőle.
Gondos vetőmagválasztás
Tanulságosak a tavalyi kisparcellás és üzemi kísérletek eredményei! A nagy termés együtt jár-e a jó minőséggel, vagy fordított az arányosság: növekvő mennyiség – csökkenő minőség? A fajták egyedileg hogy viselkedtek a nedves időjárásban fellépő fertőzésekkel szemben, tolerálták vagy erősen fertőződtek? Melyik fajta reagált a jól időzített rovarölő szeres, esetleg gombaölő szeres kezelésre? Változott a fertőzöttségi szintjük, termésátlaguk?
Egy-egy szempont a hibrid kiválasztásánál:
- a vetőmag egységára,
- a tavalyi termésátlaga,
- a fertőzöttségi szintje,
- a szár szilárdsága,
- az aktuális betakarításkori víztartalma.
Ezen paramétereket többéves adatsorban érdemes vizsgálni ahhoz, hogy megtaláljuk a legjobb eredményt adó hibridet, hibrideket.
Fontos szempont, milyen termőtőszámmal adja a fajta az optimális termésszintet. Nem mindegy, hogy 55 ezer vagy 75 ezer magot vetünk hektáronként.
A gyakorlatban meghatározó a választásnál, hogy a termelő által üzemeltetett vetőgép milyen méretű vetőmagot vet a legjobb minőségben (gépkompatibilitás), hiszen a termésmennyiség növelését legjobban az egyenletesen elhelyezkedő tövek segítik elő. A jó hibrid már korán vethető, tűri a hidegebb talajt, jó a Cold-tesztje.
Változó a fajták tápanyag-, elsősorban nitrogénreakciója. Az intenzív hibridek igénylik a folyamatos táplálást, „etetést”, de szükséges a tápelem-harmónia is.
Erős kukoricabogár-fertőzés esetén milyen a hibrid gyökérregenerációja? A jól megválasztott vetőmag nem reagál fitotoxikus tünetekkel a kijuttatott gyomirtó szerekre, talajfertőtlenítő készítményekre.
A döntést megelőzi a cél kitűzése: maximális termés vagy maximális profit az elérendő.
Tudjuk-e tartani a technológiát?
A döntés meghozatalához a helyi kísérletek eredményét kell ismerni, nem elég az országos, netán az európai adatokra hagyatkozni. Legjobb olyan fajtát választani, amely már több éve köztermesztésben van, ezen anyagokról állnak rendelkezésre széles körű termesztési információk.
A döntést megelőzi a cél kitűzése: maximális termés vagy maximális profit az elérendő. Ez a kettő ugyanis nem mindig békíthető ki egymással. A szántóföldön megtermelhető legnagyobb termés, csak magas ráfordítással érhető el, amely nincs mindig összhangban a várható árbevétellel. Ilyenkor érdemes optimalizálni: a kevesebb költség – több profit elvét követni. A kukoricát sem csak terméseredményre, hanem az elérhető legmagasabb jövedelemre érdemes termelni (a kevesebb sokszor több!).
Az adott táblán való termesztés 2–3. évében csak a kukoricabogár lárvákat gyérítő talajfertőtlenítés alkalmazása mellett szabad lehetőleg jó gyökérregenerációs tulajdonságokkal rendelkező hibridet vetni. A kukoricabogár lárva fertőzése a visszavetett kukoricánál alattomosan jelentkezik, sajnos nem rendelkezünk táblaszintű fertőzöttség-előrejelzéssel, ami lehetővé tenné a kezelés elhagyását!
A gabona utáni kukoricavetésnél a talajlakó kártevők, például a drótférgek megjelenése okozhat kellemetlen meglepetést. Ha nem megfelelő az előrejelzési információnk, szükség esetén alkalmazzunk talajfertőtlenítési, illetve csávázási megoldást.
Amennyiben silókukorica-termesztéshez kívánunk hibridet választani, már nemcsak a termőképesség, a fertőzési hajlam és a vetőmag ára a szempont. Fontos az emészthető nyersfehérje mennyisége, az energiatartalom, a rostmennyiség is. Együtt vizsgálandó a zöldhozam és a szárazanyag-tartalom, lényeges a toxintermelődés alakulása, figyelembe véve az elmúlt évek problémáit.
Szemes termesztés esetén elengedhetetlen a tenyészidő szerinti választás. Évjáratonként ez rejti magában a legnagyobb bukási lehetőséget. Ha óvatosak és nem mohók vagyunk, törekedjünk a közepes érésidejű fajták (FAO 350–420-as) választására. Ezek minden évjáratban a legbiztosabban termők, kevésbé időjárás- és betegségérzékenyek. A túl korai és túl késői anyagokat az extrém évjáratok kivételével kerüljük: a túl rövid, illetve túl hosszú tenyészidő-intervallumuk miatt nagy a hőmérséklet- és nedvességkitettségük,.
A hibridválasztáshoz és a 2015-ös kukoricatermesztési évhez sok sikert és lehetőleg közepes terméssel elérhető magas eredményt kívánok!
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
A mélyművelés szocialista hagyomány?Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. EzzelTalajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent. Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza