Hogyan válasszunk hibridkukoricát?

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Klopp Béla, Fejér megyei növénytermesztő, 2015/03/10

2014-es évjárat a kukoricatermesztők számára számos problémát vetett fel. Ilyen volt a száraz tavasz vetéskor; a nedves vegetációs periódus és betakarítási időszak; a fellépő kórokozók, például a Fuzárium; a kártevők hada, például a kukoricamoly. A következő év vetőmagválasztásánál ezekre is tekintettel kell lenni.

A magas termésátlag mindig vágyálomként jelenik meg a gazdálkodók életében, ám amikor bekövetkezik, rémálom lesz belőle.

Gondos vetőmagválasztás

Tanulságosak a tavalyi kisparcellás és üzemi kísérletek eredményei! A nagy termés együtt jár-e a jó minőséggel, vagy fordított az arányosság: növekvő mennyiség – csökkenő minőség? A fajták egyedileg hogy viselkedtek a nedves időjárásban fellépő fertőzésekkel szemben, tolerálták vagy erősen fertőződtek? Melyik fajta reagált a jól időzített rovarölő szeres, esetleg gombaölő szeres kezelésre? Változott a fertőzöttségi szintjük, termésátlaguk?

Egy-egy szempont a hibrid kiválasztásánál:

• a vetőmag egységára,
• a tavalyi termésátlaga,
• a fertőzöttségi szintje,
• a szár szilárdsága,
• az aktuális betakarításkori víztartalma.

Ezen paramétereket többéves adatsorban érdemes vizsgálni ahhoz, hogy megtaláljuk a legjobb eredményt adó hibridet, hibrideket.

Fontos szempont, milyen termőtőszámmal adja a fajta az optimális termésszintet. Nem mindegy, hogy 55 ezer vagy 75 ezer magot vetünk hektáronként.

A gyakorlatban meghatározó a választásnál, hogy a termelő által üzemeltetett vetőgép milyen méretű vetőmagot vet a legjobb minőségben (gépkompatibilitás), hiszen a termésmennyiség növelését legjobban az egyenletesen elhelyezkedő tövek segítik elő. A jó hibrid már korán vethető, tűri a hidegebb talajt, jó a Cold-tesztje.

Változó a fajták tápanyag-, elsősorban nitrogénreakciója. Az intenzív hibridek igénylik a folyamatos táplálást, „etetést”, de szükséges a tápelem-harmónia is.

Erős kukoricabogár-fertőzés esetén milyen a hibrid gyökérregenerációja? A jól megválasztott vetőmag nem reagál fitotoxikus tünetekkel a kijuttatott gyomirtó szerekre, talajfertőtlenítő készítményekre.

A döntést megelőzi a cél kitűzése: maximális termés vagy maximális profit az elérendő.

Tudjuk-e tartani a technológiát?

A döntés meghozatalához a helyi kísérletek eredményét kell ismerni, nem elég az országos, netán az európai adatokra hagyatkozni. Legjobb olyan fajtát választani, amely már több éve köztermesztésben van, ezen anyagokról állnak rendelkezésre széles körű termesztési információk.

A döntést megelőzi a cél kitűzése: maximális termés vagy maximális profit az elérendő. Ez a kettő ugyanis nem mindig békíthető ki egymással. A szántóföldön megtermelhető legnagyobb termés, csak magas ráfordítással érhető el, amely nincs mindig összhangban a várható árbevétellel. Ilyenkor érdemes optimalizálni: a kevesebb költség – több profit elvét követni. A kukoricát sem csak terméseredményre, hanem az elérhető legmagasabb jövedelemre érdemes termelni (a kevesebb sokszor több!).

Az adott táblán való termesztés 2–3. évében csak a kukoricabogár lárvákat gyérítő talajfertőtlenítés alkalmazása mellett szabad lehetőleg jó gyökérregenerációs tulajdonságokkal rendelkező hibridet vetni. A kukoricabogár lárva fertőzése a visszavetett kukoricánál alattomosan jelentkezik, sajnos nem rendelkezünk táblaszintű fertőzöttség-előrejelzéssel, ami lehetővé tenné a kezelés elhagyását!

A gabona utáni kukoricavetésnél a talajlakó kártevők, például a drótférgek megjelenése okozhat kellemetlen meglepetést. Ha nem megfelelő az előrejelzési információnk, szükség esetén alkalmazzunk talajfertőtlenítési, illetve csávázási megoldást.

Amennyiben silókukorica-termesztéshez kívánunk hibridet választani, már nemcsak a termőképesség, a fertőzési hajlam és a vetőmag ára a szempont. Fontos az emészthető nyersfehérje mennyisége, az energiatartalom, a rostmennyiség is. Együtt vizsgálandó a zöldhozam és a szárazanyag-tartalom, lényeges a toxintermelődés alakulása, figyelembe véve az elmúlt évek problémáit.

Szemes termesztés esetén elengedhetetlen a tenyészidő szerinti választás. Évjáratonként ez rejti magában a legnagyobb bukási lehetőséget. Ha óvatosak és nem mohók vagyunk, törekedjünk a közepes érésidejű fajták (FAO 350–420-as) választására. Ezek minden évjáratban a legbiztosabban termők, kevésbé időjárás- és betegségérzékenyek. A túl korai és túl késői anyagokat az extrém évjáratok kivételével kerüljük: a túl rövid, illetve túl hosszú tenyészidő-intervallumuk miatt nagy a hőmérséklet- és nedvességkitettségük,.

A hibridválasztáshoz és a 2015-ös kukoricatermesztési évhez sok sikert és lehetőleg közepes terméssel elérhető magas eredményt kívánok!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai