Szemléletváltás a vízgazdálkodásban: a vízmegtartáson van a hangsúly

Kategória: Agrárgazdaság, Gépesítés | Szerző: B. K., 2025/11/05

Már tavasszal egyértelművé vált, hogy a korábbi évek aszályai után a téli szárazság, valamint az első tavaszi hónapok csapadékhiánya olyan mértékű csökkenést okozott a felszín alatti vízkészletekben, hogy idén az ország nagy területén nőtt a kritikus szárazság veszélye. Az Agrárminisztérium (AM) összefoglalója szerint a kormány is érzékelte ezt a helyzetet, és már május elején stratégiai döntéseket hozott: kihirdette az aszályveszély-helyzetet, valamint megalakította az Aszályvédelmi Operatív Törzset. Utóbbi felállításával egy gyorsan reagáló, összehangolt intézkedéseket hozni képes ágazatközi testület jött létre. A törzs együttműködik a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottsággal, amelynek hosszabb távú stratégiai feladatai vannak, mégpedig elsősorban az öntözési infrastruktúra fejlesztésében, a vízvisszatartás ösztönzésében és a vízmegosztás racionalizálásában.

A kormány ekkor 8,1 milliárd forint azonnali pénzforrást szabadított fel arra, hogy az állam 2025-ben átvállalja a mezőgazdasági termelők vízszolgáltatási díjait. Ezzel a gazdálkodók nagy segítséget kaptak likviditásuk megőrzésében, egyben ösztönözték azt, hogy ahol van rá lehetőség, öntözzenek is. Emellett a kabinet további 10,2 milliárd forintot biztosított azonnali beruházásokra, hogy a nyári hónapok aszálya ne érje felkészületlenül sem a gazdálkodókat, sem a vízügyi rendszert.

Nőtt az öntözhető terület

Ebből is látszik, hogy a vízmegtartás preferálása mellett továbbra is kiemelt cél maradt az öntözésfejlesztés. Az előző uniós költségvetési ciklusban a Vidékfejlesztési Program keretében az AM több mint 1300 termelői vízgazdálkodási projektet támogatott, összesen 178 milliárd forint összegben. A tárca adatai szerint pedig a beruházások eredményeként 32 ezer hektárral nőtt a magyarországi öntözött terület nagysága, és több korszerűtlenné vált, vagy használhatatlan infrastruktúrát is felújítottak. A termelői közösségek alakításának ösztönzése az öntözésfejlesztésben is célja a tárcának, így a VP keretében több mint 130 öntözési közösség nyert el vissza nem térítendő támogatást csaknem 10 milliárd forint összegben.

A jelenlegi uniós költségvetési ciklusban már a KAP stratégiai terv szabályai alakítják a támogatásokat. E program már a vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának ösztönzésére helyezte a hangsúlyt, ezért a pályázati felhívások azokat a műszaki megoldásokat helyezik előtérbe, amelyek figyelembe veszik a felszíni és felszín alatti vízkészletek szűkösségét, és ennek megfelelően maximális víztakarékossággal járnak. A megváltozott klimatikus viszonyoknak kitett, művelés alatt álló területeken a fő cél a víz utánpótlásának biztosítása a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás és a takarékos öntözési technológiák elterjesztése révén. Ezek ösztönzésére két pályázati felhívást is meghirdetett a tárca. Az első két beadási szakaszban összesen 308 támogatási kérelmet nyújtottak be a gazdálkodók, akik együttesen 91 milliárd forint támogatást igényelnek.

Támogatásokkal is ösztönzik a vízmegtartást

Az AM szerint a klímaváltozás hatásainak kezelésében a vízvisszatartás az egyik legfontosabb tényező. Ennek Magyarországon különösen kritikus szerepe van, mivel az elmúlt évek aszályai, a csapadék egyenlőtlen eloszlása, valamint a történelmi folyószabályozások miatt kialakult gyors vízelvezetés miatt a talajvízszintek jelentős mértékben csökkentek. Ezek folyományaként romlott a termőterületek vízellátottsága is, ami miatt a gazdálkodók egyre gyakrabban kényszerülnek szembesülni tartósan vízhiányos időszakokkal. 

A vízmegtartást a támogatható területek körének bővítésével ösztönzi az agrártárca. Ezzel a lehetőséggel 2023-tól szántóterületen, 2024-től a szántóterület mellett a gyepterületen, 2025-től pedig az állandó kultúrák területén levő vagy ott időszakosan jelen levő kis vizes élőhelyek területe is támogathatóvá vált. A szemléletváltást jelzi az a felismerés is, hogy az aszály elleni legfontosabb védekezési forma a csapadék helyben tartása, annak hasznosítása, valamint a vízveszteségek minimalizálása.

A kormány ezért idén tavasszal 4,7 milliárd forintot különített el tározók, holtágak és csatornák feltöltésére, víztározási képességük helyreállítására. Az intézkedések eredményeként nyárra országszerte 150–200 millió köbméter többletvíz állt rendelkezésre.

Több víz maradt bent az országban

Fontos cél a vízvisszatartó kapacitás hosszabb távú növelése, így a tervek szerint 2025 végére Magyarországon már hárommilliárd köbméter csapadékot lehet majd visszatartani. Ez nagyjából másfél balatonnyi vízmennyiségnek felel meg. Ehhez csatornakotrási programokat, műtárgyfelújításokat, új vízkivételi pontok kialakítását, valamint a természetes vízmozgásokat figyelembe vevő élőhely-rekonstrukciókat hajtanak végre. Az elmúlt tíz évben országosan 33 vízvisszatartási projektet vittek végbe 170 milliárd forintértékben. A következő években pedig a kormány további 242 milliárd forint értékű vízgazdálkodási beruházást készít elő.

A tárca adatai szerint idén május végéig a Tisza-völgyön keresztül több százmillió köbméterrel kevesebb víz folyt ki az országból, mint amennyi érkezett. A holtágfeltöltési program részeként 90 millió forintból öt holtágba juttatnak többletvizet. Ezek legjelentősebbje a költségvetés kétharmadát felemésztő 12 kilométer hosszú, csaknem 100 hektáros Gyova–mámai Holt-Tisza vízpótlása, amely a holtág szintjét körülbelül két méterrel emeli meg.

A május végi állapotok szerint a tározókban, holtágakban betározott vízmennyiség közel 32 százalékkal növekedett, ami a halastavak és az aszályvédelmi akcióterv keretében történő feltöltésekből adódott. A Tisza-tóban tározott vízmennyiség ugyanakkor közel 2,5 százalékkal csökkent, ami a természetes fogyásból és a gravitációsan tölthető rendszerek feltöltéséből adódik.

A vízhiányos időszakok hatékony kezeléséhez az infrastrukturális beruházások mellett a gazdálkodási gyakorlatok átalakítása is szükséges, a kormány ezért támogatja a természetközeli, vízmegtartó szemléletű mezőgazdasági megoldásokat is. E célból jött létre a 2023-ban elindított Agro-ökológiai Program (AÖP), valamint a hozzá szorosan kapcsolódó Vizet a tájba program. Az AÖP célja, hogy a mezőgazdasági termelők olyan technológiákat alkalmazzanak, amelyek elősegítik a víz helyben tartását, a talaj nedvességének megőrzését, valamint a víz környezeti hasznosulását.

Vizet a tájba!

 Vizet a tájba programot idén év elején az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálásával hirdették meg. Ez azt célozza, hogy a csapadékot és a folyóvizekből származó vízkészletet a lehető legnagyobb mértékben a tájban tartsák – akár ideiglenes, akár állandó vízborítás formájában. A gazdálkodók önkéntes alapon ajánlhatják fel a víz visszatartására alkalmas földterületeiket. Az ezeken a területeken megtartott víz egyrészt szolgálja az agrártermelést, másrészt pedig szélesebb körben hat: ökológiai és klimatikus szerepet is betölt azzal, hogy hűti a környezetet, csökkenti a párolgást, és elősegíti a talajvíz szintjének emelését. Nyár elejéig több mint 600 gazdálkodó, illetve gazdálkodói közösség csatlakozott a programhoz, és együtt már több mint 104 ezer hektár területet fednek le. A szakemberek abban bíznak, hogy az időszakos vízvisszatartás hatására feltöltődnek a vízkészletek, javul a talaj vízháztartása, ezek pedig összességében pozitívan hatnak a növények fejlődésére.  

A Homokhátság is segítséget kap

A klímaváltozás negatív hatásaira legérzékenyebb térség a Duna–Tisza köze, azon belül is a Homokhátság, amelyet az ENSZ már félsivatagos területként tart nyilván. Az elmúlt évtizedekben a felszíni vizek eltűntek, a természetes vízfolyások kiszáradtak, a talajvízszint csökkent. Ez súlyosan veszélyezteti a mezőgazdasági termelést, a természetes élőhelyeket és a vidéki életminőséget.

Erre válaszul indította el az Országos Vízügyi Főigazgatóság a „Duna–Tisza-közi Homokhátság vízhiányos ökológiai állapotának javítása” című, több éves komplex programot, amelynek célja a vízpótlás és vízvisszatartás műszaki feltételeinek megteremtése a térségben. A projekt hatóköre óriási: 11.788 négyzetkilométert, 171 települést, 800 ezer lakost, 4 vármegyét érint.

A térséget hét célterületre osztották, ezek közül négy helyszínen indul el a kivitelezés már 2025-ben, összesen 67 milliárd forintértékben. A Szikrai és Alpári Holt-Tisza vízpótlása (a 4. célterület) keretében Tiszaalpár térségében új szivattyútelepet létesítenek, kotorják a csatornát, valamint ökológiai tározó és több új vízgazdálkodási műtárgy is épül. A beruházás 6400 hektár hatásterületet érint, értéke 6 milliárd forint.

A 2. célterület a Duna-menti síkság vízpótlása. Ennek keretében a Duna-völgyi Főcsatorna térségében, a Kunsági Nemzeti Park területein civil szervezetek és gazdálkodók bevonásával sekély árasztásokat, csatorna-rekonstrukciókat valósítanak meg és új duzzasztókat építenek. Itt a tervezett beavatkozások több mint 1500 hektárt érintenek.

A 7. célterület a Közép-Homokhátsági szikes tavak vízpótlása. A 25,1 milliárd forint értékű projekt célja a szikes tavak (például a Kurjantó, a Kondortó és a Kolontó) vízpótlása egy 20 kilométeres nyomócső és duzzasztóművek segítségével. Az érintett terület 6000 hektár, ahol 20 ezren élnek.

Az 5-6. célterület a Dél-Homokhátság vízpótlását célozza. A 32,8 milliárd forint értékű projekt keretében a Duna-völgyi főcsatorna vizeit több szivattyútelepen és nyomócsövön keresztül juttatják el Kunfehértó, Kiskunhalas és Harkakötöny térségébe. A vízpótlás hatása 23.760 hektáron lesz érezhető, ahol a lakosság száma 62,5 ezer fő.

A Homokhátság vízpótlása program célja nemcsak a mezőgazdaság vízellátásának javítása, hanem a természetes élőhelyek helyreállítása, a mikroklíma kedvezőbbé tétele, és a vidék megtartóerejének megerősítése. A beruházások döntő része 2025–2027 között valósul meg, a kivitelezések ütemezetten indulnak, részben már 2025 második felében.

Gazdálkodói szemléletformálás

A tárca szerint fontos új elem a vízgazdálkodás szemléletváltásában, hogy még idén meghirdetnek egy pályázati felhívást a természetközeli élőhelyek kialakítását elősegítő nem termelő beruházások megvalósítására és azok fenntartására. Többek között part menti vízvédelmi pufferzónák és vizes élőhelyek létrehozásának támogatása is tervben van, kifejezetten magas támogatási összegek mellett. A minisztérium tervezi egy, a hosszú távú vízmegtartást ösztönző, kompenzáló támogatási intézkedés bevezetését is. Ezekhez szükséges az Európai Bizottság hozzájárulása is.

A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásban fontos szerepet játszik a mezőgazdasági vízgazdálkodás eddigi gyakorlatának megváltoztatása, a gazdálkodói szemléletformálás és a hosszú távon fenntartható módszerek elterjesztése is. A KAP stratégiai tervben biztosított támogatások mellett az AM további aszály elleni intézkedéseket is tett. Az agrártárca támogatásával a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi Intézetének Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpontja (MATE ÖVKI) olyan térinformatikai térképet készített, amely alapján kiválaszthatók a vízvisszatartásra a gyakorlatban is alkalmas területek.

Mivel a vízvisszatartási program önkéntes, a gazdálkodók nélkül nem megy. Ezért felmérték azt is, hogy a körükben mekkora a hajlandóság a víz visszatartására, valamint azt is, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek ezzel kapcsolatban. Erre a felmérésre alapozva négy vármegyében összesen öt mintaterületet jelöltek ki, ahol a termelők a vízügyi igazgatóságok szakmai iránymutatása mellett valósíthatják meg a vizek visszatartását egyes gyengébb minőségű termőföldeken, amihez a NAK is szakmai támogatást ad. Az AM a szemléletformálás jegyében megjelentette az „A vízmegtartó gazdálkodás” című kiadványt is, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának bevonásával pedig folynak a fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodás a gyakorlatban tématerületű képzések is.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai