Példa értékű a DélKerTÉSZ társadalmi felelősségvállalása

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar, Növénytermesztés | Szerző: (Hajtungy), 2025/11/06

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) immár nyolcadik éve vizsgálja a hazai háztartások élelmiszerhulladék-termelését. A 2024-es felmérés eredményei alapján biztató javulás tapasztalható: 2016-hoz képest harmadával kevesebb élelmiszert pazarolunk. Míg nyolc éve fejenként évente átlagosan 33,1 kilogramm került a kukába feleslegesen, mostanra ez a mennyiség 21,5 kilogrammra csökkent. A javuló eredmény ellenére a lakossági élelmiszerpazarlás továbbra is jelentős: 206 ezer tonna évente. Az adatgyűjtés idén is folytatódik, amelyhez a Nébih már várja a jelentkezőket.

Semmi ne vesszen kárba

A DélKerTÉSZ-nél évek óta nagy hangsúlyt helyeznek az élelmiszer-pazarlás csökkentésére. A Budapest Bike Maffia és a DélKerTÉSZ szeptember 13.-án megrendezett közös sajtótájékoztatóján is találkoztam Nagypéter Sándor elnökkel, aki az élelmiszer-pazarlással kapcsolatban elmondta: „A legnagyobb boltláncoknak elsősorban frisspiaci termékeket, így paprikát és paradicsomot szállító DélKerTÉSZ célja, hogy az értékesítésből kimaradó zöldségek egyetlen darabja se vesszen kárba, azaz minden megtermelt zöldséget a lehető legjobban hasznosítani tudjanak. A paprikák és paradicsomok átlagosan 3 százaléka ugyanis a külleme miatt nem kerül az áruházláncok polcaira. Ez a teljes mennyiséghez képest nem sok, de mégis jelentős, és fontos új irányt jelöl ki a szövetkezet számára: a hasznosításra, társadalmi felelősségvállalásra és új bevételi lehetőségekre összpontosítunk.”

Nagypéter Sándor
elnök

Magyarországon a rendszerváltás óta – s ezt nem lehet letagadni – jelentősen nőtt az életszínvonal, de a jóléti társadalom egyik negatív hozománya az élelmiszer-pazarlás, kezdte a beszélgetést az elnök. Az élelmiszerválaszték jelentősen bővült a boltokban, így a vásárló könnyen elcsábul, és olyan termékeket is megvesz, amelyeket nem fogyaszt el azonnal. S ha lejár a szavatossági idő, akkor az élelmiszer a kukában landol. A háztartások élelmiszer-hulladékának a megmentésére már több cég applikációja elérhető, de ezek használata még gyerekcipőben jár. Néhány áruházlánc azonban már tudatosabban ügyel a pazarlás csökkentésére, mivel jutányos áron bedobozolva értékesítik az értékesítésből kimaradó zöldség termékeket, jelentette ki az elnök. 

Szükség van a feldolgozóra

A DélKerTÉSZ vezetésének a gondolkodását az ESG kérdőív kitöltése is befolyásolja. Az ESG kérdőív kitöltése révén a vállalatok részletesen bemutathatják a környezetvédelmi (Enviromental), a társadalmi (Social), és az irányítási (Governance) tevékenységeiket, ami erősíti a vállalat fenntarthatósági hitelességét és átláthatóságát a vevők, a befektetők és egyéb érintettek felé. S ebbe beletartozik az élelmiszer-pazarlással való foglalkozás is, hiszen minden feleslegesen, illetve kidobott élelmiszer megtermelése hátrányosan befolyásolja a klímát is. Fontos tehát, hogy minden terméket hasznosítsunk, fogalmazott Nagypéter Sándor.

Egy élelmiszert termelő cég nem tud hatni a fogyasztói magatartás megváltoztatására, de azt örömmel nyugtázták, hogy az idén sokkal több lédig termék fogyott, mint korábban. Amire viszont a szövetkezetnek ráhatása van, az két terület. Egyrészről a termelő által előállított termék során képződik az áruházlánci specifikációnak nem megfelelő méret és külcsin hibás termék, amivel kezdeni kell valamit. Más részről a csomagolás előtti válogatás során is keletkezik kieső termék. A két ponton kieső termékek mértéke 3-3 százalékot tesz ki, ami összességében 1600 tonna mennyiséget tesz ki. 

A DélKerTÉSZ termék portfoliójában a paprika, a paradicsom és a hagyma jelenti a legnagyobb kieső volument, amelyekből viszont értékes termékeket, többek között lecsót lehet előállítani. Az elnök évek óta napirenden tartja ezt a kérdést az elnökségi üléseken. A lecsó előállításához szükség van egy feldolgozó üzem építésére, amelyet a tervek szerint 2028-2029-ben üzembe helyeznek, s ahol a kieső 1500-1700 tonna terméket feldolgozzák. Ez esetben nem kidobott pénz az üzem megépítése, mert a gyártás során a hozzáadott értékkel komoly bevétel is keletkezik, s a beruházás gyorsan megtérül. A feldolgozóban keletkező nyereségből a termelők is részesülnek, nem beszélve arról, hogy a szövetkezet termékpalettáján egy új portfolió jelenik meg. 

Valós kínálatból válasszunk

A hazai lecsó termékeknek előreláthatóan jó piaca lesz, mivel a magyar fogyasztó jelenleg az import termékeket is szívesen megveszi. A lecsó azonban csak az egyik félkész termék, amiről beszéltünk, de ezen kívül több más konyhakész étel is készülhet ezekből az alapanyagokból. Jó megoldás a fermentálás – vagyis a kontrollált erjesztési folyamat –, amely megőrzi a zöldségek tápanyagtartalmát, javítja az eltarthatóságot, és egyre keresettebb formát kínál a nyugat-európai piacokon is. Illetve a savanyítás, amely hagyományos, de ma is népszerű módja a tartósításnak.

A fogyasztók tudatos magatartását úgy is növelhetjük, hogy helyén kezeljük a zöldségek és a gyümölcsök fogyasztását. Magyarán akkor fogyasszuk a hazait, amikor itthon a szezonja van, mivel, ha vége a szezonnak, akkor úgyis az import termékeket tudjuk megvenni. Az élelmiszer-pazarlás rávilágít arra is, hogy meg kell tanítani az embereket arra, hogy ne a social médiában látott képek és ajánlások alapján vegye meg a terméket, hanem a valós kínálatból válasszon, mégpedig magyar terméket. Ezzel pedig a vásárló a hazai munkahelyeket is megvédi. 

Webshop és mintabolt nyílt

Köthető az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez az is, hogy a DélKerTÉSZ július elsejével megnyitotta webshopját és saját mintaboltját is, amely még könnyebbé teszi a friss, minőségi magyar zöldségek beszerzését. A vásárlók a szentesi üzletben személyesen vásárolhatnak, vagy pár kattintással országszerte rendelhetnek, és a termékek közvetlenül az otthonukba érkeznek — gyorsan, kényelmesen és megbízhatóan. Az online kínálatban előre összeállított, három és öt kilogrammos boxok közül választhatnak, tele friss, szezonális paradicsom- és paprikafélékkel. A DélKerTÉSZ zöldségei évek óta jelen vannak a nagyobb áruházláncok kínálatában, 2024 óta pedig saját mintaboltjuk, a Lecsó Liget polcain is. A nyáron elindított webshop célja, hogy a friss, hazai zöldségek Szentesről indulva a helyi boltok és áruházak mellett az ország bármely pontjára eljuthassanak. 

A webshop köré egy inspiráló tudásközösség is formálódott, ahol Enyingi Vivien dietetikus rendszeresen oszt meg szezonális recepteket, táplálkozási tanácsokat és hasznos írásokat arról, hogy miért és hogyan érdemes több friss zöldséget csempészni a mindennapokba. A webshop nyitásának célja nem csak egy új értékesítési csatorna létrehozása, hanem egy lehetőség arra, hogy közvetlenebb kapcsolat jöjjön létre termelő és fogyasztó között. Amikor egyre több szó esik arról, hogy honnan érkezik az élelmiszer, mi van benne, és milyen út vezetett a bolt polcáig, különösen fontos, hogy legyen választási lehetőség. A paprikafélék – mint a TV paprika, a kápia, a pritamin vagy a hegyes erős – éppúgy hozzátartoznak a termelők és a fogyasztók mindennapjaihoz, mint a házi lecsóhoz vagy a reggeli szendvicshez. Ugyanez igaz a paradicsomra, az uborkára, a káposztára és más szezonális zöldségekre is.

„Szövetkezetünk ereje a generációkon átívelő családi gazdaságokban rejlik, ahol a minőség, a frissesség és a fenntarthatóság nemcsak szavak, hanem mindennapi értékek. Szentes neve mára olyannyira összeforrt a paprikával, hogy a Szentesi Paprika földrajzi árujelzéssel védett, és 2021 óta hivatalosan is hungarikum. De a hírnév mögött ott a csendes, mindennapi munka: termálvízzel fűtött fóliák, biológiai növényvédelem, folyamatos monitoring és szaktanácsadás. A háttérben pedig azon dolgozunk, hogy ne csak piacot teremtsünk tagjainknak, hanem egy támogató közösséget is” – emelte ki Nagypéter Sándor.

Fogyasszuk a hazait!

Az idei, szeptemberben megrendezett 82. OMÉK kiállításon a DélKerTÉSZ három helyszínen is bemutatkozott. A saját standon kívül az Agrárminisztérium Hungaricumokat bemutató kiállító helyiségében a Szentesi Vagány paprikával volt jelen a szövetkezet, valamint a Hungarian Food Summit standon, ahol üzleti tárgyalásokat folytattak. A saját standjukon új dizájnnal jelentek meg, ahol a szórólapokat osztogatták, s ahol üzleti tárgyalásokra is sor került. A három napos rendezvényen 80 ezer látogatót regisztráltak, akik közül több tízezren a szövetkezet standjánál is megfordultak. A stand mellett felépítettek egy fólia sátrat is, ahol a termesztés technológia részleteit is megismerhették az érdeklődők. Jó érzés volt, hogy nagyon sok óvodás, kisiskolás korú gyermek is kíváncsi volt a fólia sátorra is, amelyben a paprika, paradicsom palántákat helyezték el. Az elnök szerint minden idők legjobb, legszebb, leglátványosabb OMÉK-ot rendezte meg az Agrármarketing Centrum.

Mit tehetek én, mint fogyasztó, hogy támogassam a magyar kertészetet és fenntartható fejlődését?

Mint fogyasztó, több módon is támogathatod a magyar kertészetet és annak fenntartható fejlődését:
• Vásárolj helyi, magyar kertészeti termékeket! Ezzel közvetlenül segíted a hazai termelőket, hozzájárulva a helyi gazdaság erősítéséhez és a fenntartható termeléshez.
• Részesítsd előnyben a szezonális és minőségi termékeket, amelyek kevesebb környezeti terheléssel készülnek, és támogatják a helyi termesztési hagyományokat.
• Tájékozódj a termékek eredetéről és fenntarthatósági jellemzőiről, például keresd az eredetvédett vagy ökológiai gazdálkodásból származó termékeket.
• Támogasd a kertészeti ágazat fejlesztését ösztönző programokat és pályázatokat, például a 2025-ben elérhető kertészeti üzemek technológiai fejlesztését támogató pályázatokat, amelyek révén a termelők korszerűbb, környezetbarát gépeket és technológiákat szerezhetnek be.
• Közösségi szinten is részt vehetsz, például helyi piacokon vásárolva, vagy közösségi kertészeti kezdeményezésekben való részvétellel.
• Tudatos fogyasztóként ösztönözd a fenntartható termelési módszereket, például azzal, hogy preferálod azokat a termelőket, akik környezettudatos gazdálkodást folytatnak.
Ezekkel a lépésekkel nemcsak a magyar kertészet versenyképességét és fejlődését támogatod, hanem hozzájárulsz a környezetvédelemhez és a fenntartható élelmiszertermeléshez is.

A kiállítás arra az edukációra is módot adott, hogy a fogyasztókban tudatosuljon, mennyire fontos a hazai termékeket vásárolni, ugyanis a kertészeti ágazat szereplőire is igen nagy az import nyomás. Idén tavasszal azzal a címmel tartott sajtótájékoztatót a szövetkezet, hogy 80 százalékra szeretnék növelni a magyar zöldségek arányát a boltokban. Ez nem ördögtől való kívánság, ugyanis a covid járvány idején a szezonban a hazai termékeket lehetett a pultokról levenni. De a járvány után a zöldségeknél továbbra is nagyon erős az importnyomás, azaz sok termék az unión kívülről, például Észak-Afrikából érkezik. Holott a szezonban a magyar termelők el tudják látni a vásárlókat paprikával és paradicsommal, ráadásul ezeknek még az ökológiai lábnyoma is jóval kisebb. A fogyasztók azonban továbbra is rendkívül árérzékenyek, a magyar termelők pedig sokszor nem azonos rajtvonalról indulnak, mivel a szigorú szabályozások rengeteg extra költséggel terhelik a termelőt – hangsúlyozta az elnök.

„A cél a szezonban az, hogy április második felétől október végéig 80 százalék körüli arány lenne az áruházláncokban, s ez azt jelenti, hogy a 2019-ben, 2020-ban tapasztalható szintekhez kellene visszatérni. Jelenleg ugyanis Magyarországon és Közép-Kelet-Európában is rendkívül erős az importnyomás, a boltokban a májusi szezon kezdete után is jelentős mennyiségben érhetőek el például az észak-afrikai régióból származó paprikák. Köztük a piros színű paprikák, mint a kápia és a kalifornia paprika, amelyet egyelőre idehaza nem tudunk versenyképesen termelni. De a többi paprikafélékben versenyképesek vagyunk, ezért az import nehéz helyzetbe hozza a magyar termelőket. Pedig nem ördögtől való elvárás a teljes szezon időszakában a 80 százalék fölötti paprika és paradicsom arány a boltokban, hiszen a pünkösdi ünnepekre ez már így volt a legtöbb áruházláncban” – húzta alá Nagypéter Sándor.

Fordított ÁFA

Az import nyomás kapcsán gyakran elhangzik a fordított ÁFA bevezetésének szükségessége. A fordított adózás egyszerűsítve azt jelenti, amikor az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője fizeti meg az állam részére. Vagyis a számla az ÁFA felszámítása nélkül kerül kiállításra és az adót majd a vevőnek kell megfizetnie az állam részére. A fordított adózás Magyarországon először 2006. január 1-től lépett életbe, amikor még csak a hulladékkereskedelmet érintette. Azóta az érintett termékértékesítések és szolgáltatások köre jelentősen bővült. A fordított ÁFA a fiktív adóalanyok által elkövetett visszaélések ellen jött létre, ugyanis mivel a fordított adózás alá eső számla ÁFA nélkül kerül kiállításra, így a vevő már nem tudja az ÁFA-t visszaigényelni, így értelmét veszíti az ilyen ügyleteket érintő fiktív számlák kiállítása is.

Az elnök úgy gondolja, hogy a zöldség szabadpiaci kereskedelmében nagy az ÁFA-csalás mértéke, mivel a bizonylatokon nem a valós ár és mennyiség szerepel. A jelenlegi rendszerben az ÁFA 5 százalékra történő csökkentését csak rövid időben érzékelné a fogyasztó, mert a zöldségárak hetente változnak, mégpedig a szezonalitáshoz igazodóan, elég nagy ingadozással. Ebben a heti árazásban pedig eltűnik a 22 százalékos ÁFA csökkenés hatása. De hogy jól járjon a költségvetés, jól járjon a magyar kertészeti ágazat, és ne áruljunk zsákbamacskát a fogyasztónak, jó volna a zöldségfélékre is bevezetni a fordított ÁFA-t. Ezt azonban nem csak Magyarországon kellene bevezetni ezekre a termékekre, hanem Közép-Európában is. Ugyanakkor az Európai Bizottság azt hangoztatja, hogy fordított ÁFA-t nem lehet bevezetni, mert akkor az ÁFA csalás át terelődik másik tagországba. Mi történne, ha Közép-Európában összefognának az országok, és az ÁFA csalás kiszűrése érdekében bevezetnék a fordított ÁFA-t a zöldségekre? Így tisztulna a kereskedelem is. Igaz, hogy az importnyomás nem csökkenne, de a versenyképesség javulna, mert nem lesz a termék mögött ÁFA csalás, fogalmazott Nagypéter Sándor.

A higiéniai protokoll a legfontosabb

Az idei év első felében az időjárás nem kedvezett a zöldségtermesztőknek, ugyanis 730 tonnával volt kevesebb a termés az előző év azonos időszakához képest. Az év második felében azonban megfordult a tendencia, és 430 tonnával több a termés augusztus végéig, ami jelzi, hogy a szövetkezet idén is el tudja látni a hazai piac igényeit. Az árak szempontjából az első félév nem hozta azt a szintet, amellyel a termelők elégedettek lettek volna, míg a második félévben már korrigálta magát a piac, így várhatóan kiegyenlítődnek a termelők bevételi különbségei.

A klímaváltozás azonban továbbra is nagy kihívások elé állítja a termelőket, ezért a szövetkezet nem mondhat le a fejlesztésekről. Nagypéter Sándor szerint a kertészeti ágazat számára a technológiai innovációk (például precíziós gazdálkodás bevezetése, digitális eszközök használata) és a fenntarthatóságot, valamint a komplex humán fejlesztést hangsúlyozó szemléletváltás együttesen kínálnak megoldást a klímaváltozás, a piaci verseny és a munkaerőhiány okozta kihívásokra. És nagy kihívást jelent az új vírusok okozta károk elhárítása is, mert egyre több olyan vírus, károkozó jelenik meg, amelyekre nem rezisztensek a növények. Éppen ezért kell igen nagy hangsúlyt helyezni a termelőknek a higiéniai protokoll betartására, mert ezzel számos fertőzést, vírus megbetegedést megelőzhetünk, mondta végezetül Nagypéter Sándor.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai