Magyarországon az ökogazdálkodás fejlődő és támogatott ágazat

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés, Növényvédelem | Szerző: H. Gy., 2025/11/07

A kétnapos program széles spektrumon szólította meg az ökológiai gazdálkodás iránt érdeklődőket. Az interaktív tudásátadást támogató szakmai bemutatók, előadások fókuszában, a biogazdák mindennapjait és a fenntarthatóságot segítő megoldások és technológiák álltak.

Nőtt az ökogazdák száma

Az ökológiai gazdálkodási terület nagysága az elmúlt években csaknem 400 ezer hektárra nőtt az által, hogy bár 600-700 fő hagyott fel a biogazdálkodással, de 2300 új gazdálkodó is bejelentkezett a Magyar Biokultúra Szövetségnél. Ezzel 8 százalékra nőtt idehaza az ökológiai gazdálkodási terület, ami előrevetíti azon kormányzati cél elérését, hogy 2030-ig elérje a 10 százalékot, a bővülő támogatási programoknak, pályázati lehetőségeknek és szakpolitikai ösztönzőknek köszönhetően.
Mindez megerősíti azt a tényt, hogy Magyarországon az ökogazdálkodás egy fejlődő és támogatott ágazat, amely komoly potenciállal bír a fenntartható mezőgazdaság kialakítására, ám piaci, termelési és szemléletbeli kihívásokkal is szembe kell néznie a gazdálkodóknak. A növekedés mellett szól, hogy jelentősek az állami és az uniós támogatások, amely programok ösztönzik az átállást és a fenntartást. Az agrárszakpolitika támogatja az ökológiai gazdálkodást, mert az ökogazdálkodás fenntartható módon termel, és nem utolsó sorban növekszik a vásárlói igény az ökotermékekre, ami piaci potenciált jelent a gazdálkodók számára.

Az átállás állami támogatásai

Az átálláshoz a legfontosabb állami támogatás 2025-ben az “Ökológiai gazdálkodás támogatása” program (KAP-RD20-1-24 kódszámú), amely 2025. január 1. és 2029. december 31. között érhető el. Ez a vissza nem térítendő támogatás elsősorban azoknak szól, akik konvencionális területeiket ökológiai művelés alá vonják, illetve akik fenntartják ezt a gazdálkodási módot az átállás során. A támogatási kérelmek benyújtására 2024. november 25. és 2024. december 23. között volt lehetőség, míg a kifizetés évente igényelhető az egységes kérelem részeként. A támogatás feltétele, hogy a gazdálkodó az ökológiai gazdálkodás előírásainak megfelelően művelje a területét, és rendelkezzen hazai akkreditációval bíró ökológiai tanúsító szervezettel kötött érvényes tanúsítási szerződéssel.

A támogatás szántóföldi növényekre, ültetvényekre, gyepterületekre és méhlegelők számára is igényelhető, a pontos összeg pedig földhasználati kategóriánként változik. Előnyben részesülnek azok a gazdálkodók, akik nitrátérzékeny, Natura 2000 vagy magas természeti értékű területen gazdálkodnak, illetve legeltethető állatokat tartanak. Ez a program hozzásegíti az átálló gazdálkodókat a fenntarthatóbb, ökológiai módszerek alkalmazásához, és érdemi anyagi segítséget nyújt az átállási időszak alatt.

A talajvédelem alapvetően fontos

A biogazdálkodás biztonságos végzésének sarkalatos pontja a talajművelés. Egy ökológiai gazda többféle gyakorlattal képes élővé tenni a talaját, amelyek javítják a talaj biológiai aktivitását, termékenységét és szerkezetét. Ezek a gyakorlatok az ökológiai gazdálkodás és a regeneratív mezőgazdaság alapját is képezik. A talaj minimális bolygatása kedvez a talajban élő mikroorganizmusoknak és földigilisztáknak, erősíti a talajszerkezetet, növeli a víz- és a tápanyagmegőrző képességet. A gazdálkodó törekszik a talaj mikrobiómjának a változatosságára és aktivitására, ami segíti a tápanyagok körforgását és a növény egészségének a fenntartását.

Fontos talajélet-javító gyakorlatok közé sorolandó a szerves anyagok hozzáadása. A komposzt, az állati trágyák és a zöldtrágya növelik a talaj szervesanyag-tartalmát, táplálják a mikroorganizmusokat és javítják a talaj szerkezetét. A gazdák a talaj takarását növényzettel oldják meg, mivel olyan takarónövényeket vetnek, amelyek megvédik a talajt az eróziótól, növelik a mikrobiológiai sokféleséget, nitrogént kötnek meg (pl. pillangósok, lucerna vagy here), és csökkentik a gyomok terjedését. És ugyancsak védik a talajt a vetésforgó alkalmazásával is, így elterjedt gyakorlat, hogy többféle növényt váltva termesztenek, ami megakadályozza az egyoldalú tápanyag-kimerülést és javítja a talaj biológiai egyensúlyát.

Ezek a technológiák hosszú távon javítják a talaj egészségét, csökkentik az eróziót, növelik a vízmegtartó képességet, és hozzájárulnak az állandó termőtalaj megóvásához. Az említett gyakorlatoknak a kombinációja a regeneratív mezőgazdaság alappillérei, amely a talaj megújulását és a fenntartható gazdálkodást szolgálja. A tapasztalt ökogazda a klímához alkalmazkodó takarónövényeket használ, készít házi komposztot a szervesanyag visszapótlására, felelősen alkalmazza az állati trágyákat, tervezi a vetésforgót a talaj diverzitásának és egészségének növelése érdekében, és rendszeresen monitorozza a talaj állapotát különböző mérőszámokkal és vizsgálatokkal.

Kihívások az ökogazdálkodásban

Szólni kell arról is, hogy milyen kihívásokat rejt magában az ökogazdálkodás. Az egyik legnagyobb probléma, hogy az ágazatban kevés az edukáció, nagy a piaci szervezetlenség és az, hogy csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre egységes árualap. Magyarországon az ökológiai termelés még viszonylag kis szegmens, a termelői szervezettség gyenge, így az árualapok nem egységesek, ami megnehezíti a versenyképes értékesítést és a piacra jutást is. Ami tovább nehezíti a késztermékek előállítását és elhelyezését az, hogy korlátozottak a feldolgozóipari kapacitások. És egyre több a gazdasági kockázat is, mivel az ökológiai gazdálkodáshoz sokkal nagyobb kézimunkára van szükség, mint a hagyományos gazdálkodásnál. 

Az ökogazdálkodás több tervezést és nagy szakértelmet igényel. A biogazda érzékenyebb lehet a termelési visszaesésekre, és az átállás időszakában hozamcsökkenés is előfordulhat, ami pénzügyi nehézségeket okozhat. Az ökológiai gazdálkodás hozamai általában alacsonyabbak a konvencionális gazdálkodáshoz képest, ami gazdaságossági szempontból újabb kihívást jelenthet. Ezeket a kockázatokat tudatos tervezéssel, szakmai támogatással és piaci integrációval lehet mérsékelni.

Az intenzív termelésnek is van létjogosultsága

Az ökogazdálkodásban is van létjogosultsága az intenzív termelésnek. Ma már vannak jó példák arra, hogy asz ökogazdálkodással intenzívebb alapanyagelőállítás is elérhető. Az új, modern biogazdálkodás több fontos változást hozhat az elkövetkező években, mivel a modern biogazdálkodás célja, hogy a terméshozam megközelítse az iparszerű mezőgazdaság szintjét, miközben fenntartható termelési módokat alkalmazva megőrzi a termékek minőségét, GMO-mentességét. 

Ahhoz, hogy az ökotermelés során elérjük a hagyományos iparszerű mezőgazdaság termelékenységi szintjét, több tényező és módszer összehangolt alkalmazása szükséges. A termelékenység növelését és a környezeti terhelés csökkentését célozzák az innovatív technológiák alkalmazása. A drónok, a szenzorok, az adat-alapú precíziós gazdálkodás, az automatizált öntözőrendszerek és a digitális monitoring rendszerek segítik a gazdákat a talaj, a növényegészség és az időjárásváltozás valós idejű követésében. A komposzt, az istálló- és a zöldtrágya használata fontos a talaj egészségének megőrzéséhez és a tápanyagok folyamatos biztosításához, de a természetes tápanyag-utánpótlást optimálisan kell felhasználni. 

Kevés helyen folytatnak még Magyarországon akvaponikus vertikális gazdálkodást. Az akvaponikus vertikális farmok zárt környezetben egyesítik a hal- és a növénytermesztést, fontos perspektívát kínálnak, különösen a fenntartható élelmiszertermelésben. Ezek a talaj nélküli, zárt rendszerek csökkentik a kártevők és betegségek megjelenését, miközben kevesebb víz és terület felhasználásával biztosítanak egészséges növényeket, különösen városi és külvárosi térségekben. Az energiahasználat is fenntartható módon valósítható meg a megújuló energiák, mint a napenergia és a biomassza használatával, ezzel is csökken a mezőgazdaság karbonlábnyoma és energiaköltsége. 

Új kihívások az ökogazdálkodás növényvédelemében

Az ökogazdálkodás növényvédelmében több új kihívással kell szembenézni. Az egyik legfőbb kihívás a hagyományos növényvédő szerek korlátozása, amely az Európai Unió REACH szabályozásában a „Farm to Fork” stratégiájával összhangban jelent meg. Az új szabályozás miatt egyre több biológiai készítményt és agrotechnikai megoldást kell alkalmazni. Ezek a biológiai szerek azonban érzékenyebbek a környezeti tényezőkre, ezért nagy szakértelemmel kell felhasználni őket. A biológiai készítmények legjobb alkalmazása a precíz, integrált növényvédelmi rendszerekben valósítható meg.

Emellett az időjárás változásai, a magas hőmérséklet és a kevés csapadék kedvező feltételeket teremtenek bizonyos kórokozók terjedéséhez, ami újabb növényvédelmi kihívásokat jelentenek. Az éghajlatváltozás eredményeként új, korábban nem jellemző kórokozók és kártevők jelentek meg, amelyek nehezítik a védekezést. Az egyes kártevők felszaporodása az ellenálló fajták és a vetésforgó szükségességét írják elő.

Ma már egyre több hatékony biológiai növényvédő szer közül válogathatnak az ökogazdálkodók. Növekszik a biológiai készítmények, például mikroorganizmusokat tartalmazó talajkondicionálók és kórokozó ellenes biopreparátumok alkalmazása, amelyek a vegyszermentes gazdálkodás alappillérei. A biológiai rovarölők, gombaölők és növekedésszabályozók területén folyamatos a fejlesztés, és egyre több hatékony készítményt forgalmaznak. A biológiai készítmények használatának növekedését az is ösztönzi, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiái szigorítják a vegyszerhasználatot, és ösztönzik a biológiai és agrotechnikai módszerek alkalmazását. A támogatási rendszer előírja a környezetbarát növényvédelmet, és kedvez az integrált, fenntartható növényvédelmi gyakorlatoknak.

Nem az új génkezelési technikákra

Érzékenyen érinti az ökoágazatot a GMO területén várható új európai szabályozás. Az európai GMO szabályozásban 2025-ben jelentős változás várható, mivel az EU tagállamok többségi döntéssel megszavazták az úgynevezett “új génkezelési technikák” (új GMO-k) deregulációját. Ez azt jelenti, hogy ezeket a génszerkesztett, új GMO-kat kivonják az eddigi szigorú uniós GMO-szabályok hatálya alól, megszűnik az engedélyezési, hatásvizsgálati, jelölési kötelezettségük, valamint a nyomon követhetőségük is, ami a jövőben nagy változásokat eredményezhet az ökológiai és hagyományos mezőgazdaság területén is. 

Ez az intézkedés aláássa az elővigyázatossági elvet, és a fogyasztók választási szabadságát, ami nagy aggodalmat kelt a környezetvédők és a fogyasztóvédők körében. Ugyanakkor az EU-ban jelenleg még mindig szigorú szabályozás érvényes a hagyományos GMO-kra, amelyek engedélyezése, felügyelete és címkézése részletesen szabályozott. Magyarország azonban továbbra is elutasító állásponton van az “új génkezelési technikákkal” szemben, és követi az alaptörvényben rögzített GMO-mentes stratégiáját a mezőgazdaságban, és az ökogazdálkodásban is.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai