Egymásra talált gazdálkodó és fogyasztó az idei OMÉK-on

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: B. K., 2025/11/11

Az OMÉK-ot idén is azzal a céllal rendezték meg, hogy összehozza az agrártermelőket, az élelmiszer-feldolgozókat, a kereskedőket és az ágazati döntéshozókat, a fogyasztók pedig első kézből tudhassák meg, milyen munka van abban, hogy ők jó minőségű, megfizethető és biztonságos élelmiszerhez jussanak a boltokban.

80 ezer látogató

A hazai agrárium legnagyobb seregszemléjének számító OMÉK idén is bebizonyította: egyszerre képes megszólítani a szakmát és a nagyközönséget. Az Agrármarketing Centrum (AMC) szervezésében idén is a Hungexpo területén zajlott kiállításra több mint 80 ezren látogattak ki, köztük rengeteg fiatal, akik jó része mezőgazdasági szakirányú iskolába jár, de voltak köztük családdal érkező kisebbek, akiket elsősorban az állatbemutatók, a mezőgazdasági gépek, illetve a kézműves udvar termékei kötöttek le. A négynapos rendezvényen mintegy 900 kiállító mutatta be termékeit, szolgáltatásait és legújabb fejlesztéseit, miközben szépszámú szakmai konferencia kísérte a rendezvényt.

Az élőállat-bemutatók különlegessége volt, hogy 2019 óta először rendeztek ilyet az OMÉK-on, és hogy a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) a kiállításon ünnepelte alapításának harmincadik évfordulóját. A bemutatókon felvonultatott állatlétszám ugyan nem érte el a korábbi évekre jellemző szintet, de a megjelenésük a szakma és a közönség számára is óriási pozitívum volt.

Betekintés a kulisszák mögé

A kiállítókkal való közvetlen találkozások kívül az OMÉK kiváló alkalom az üzleti találkozók lebonyolítására is. Idén ezt a szervezők külön programokkal is segítették. Ilyen volt a kiemelt eseményként megtartott Hungarian Food Summit, ahol 36 ország 200 beszerzője találkozott magyar gyártókkal, elősegítve ezzel az új exportkapcsolatok születését. Annyi bizonyos, hogy csak ezen e rendezvényen több mint 3000 B2B (business to business) találkozót tartottak.

A nagyközönség számára izgalmas élmény, az élelmiszer-feldolgozó szakmának pedig fontos szakmai fogódzó a kiállítás gasztronómiai kínálata, amelyet a látogatók jól láthatóan pompásnak tartottak. A Kárpát-medence ízei és a kistermelői vásár mellett ehhez hozzájárult az is, hogy az idei kiállítás partnerországa, a Fülöp-szigeteki Köztársaság is számos trópusi különlegességet kínált a vendégeknek. A kiállításra szombaton kilátogatók pedig megkóstolhatták a rekorder, nyolcméteres kürtőskalácsot is, de ami ennél is fontosabb: az ilyen látványosságokon kívül a kiállított termékeket nézegetve, kóstolva, esetleg a kiállítókkal beszélgetve az élelmiszer-gazdasághoz csupán fogyasztóként kapcsolódók is érzékelhettek valamit abból a munkából, aminek eredményeként jó minőségű, hazai, biztonságos és megfizethető élelmiszereket emelhetnek le a boltok polcairól.

A vidék és a város közelebb hozása célja is a kiállításnak – egyebek mellett ezt is hangsúlyozta a megnyitó beszédében Nagy István, agrárminiszter, amihez Ondré Péter, az AMC ügyvezetője azt is hozzátette, hogy a hazai élelmiszerek leglojálisabb vásárlója mindig a magyar fogyasztó, az OMÉK pedig a gazdálkodók és a fogyasztók közötti kapcsolat erősítésével mindig hozzátesz valamit ahhoz, hogy ez így is maradjon. A kiállításra kilátogatók ugyanis a hazai agrárium minden arcát látják, a kulisszák mögé is betekintést nyerhetnek, érzékelhetik mindazokat a kihívásokat, amelyekkel az ágazatban dolgozóknak nap mint nap meg kell küzdeniük, így pedig jobban értékelik a termelők teljesítményét.

Pillanatkép a fejlődésről

Nagy István arról is beszélt, hogy az OMÉK nem csak arra kiváló alkalom, hogy bemutassa a magyar agrárium tradicionális értékeit, hanem arra is, hogy a legújabb kori mezőgazdaság vívmányait is megjelenítse. A kiállítás jó kulissza ahhoz, hogy a hazai gazdatársadalom illusztrálja, hol tart a modern, digitális és fenntartható XXI. századi mezőgazdaság felé vezető úton – fogalmazott.

A miniszter szólt a hazai és az európai agráriumot ért kihívásokról, illetve arról is, hogy az ezeknek való megfeleléshez dinamizmusra, erőre és együttműködésre van szükség. Hangsúlyozta, hogy bármilyen nehézséggel is szembesülnek a magyar gazdák, a kormány segítségére mindig számíthatnak. Mint fogalmazott: ennek eredménye, hogy 2010 óta látványosan megújult a hazai gazdálkodók gépparkja, korszerűsödtek a gazdálkodást kiszolgáló épületek, miközben modern üvegházak, fóliaházak és ültetvények jöttek létre, valamint jelentős volt az előrelépés az agrotechnológiában is.

Az ágazat fejlődését számokkal is igazolta Nagy István: a mezőgazdaság kibocsátása 15 év alatt folyó áron csaknem 2,5-szeresére nőtt, ami a legnagyobb növekedés az egész Európai Unióban, a munkaerőegységre jutó reáljövedelem 2010 és 2024 között 84 százalékkal lett magasabb, míg az agrárexport értéke tavaly 135 százalékkal haladta meg a 2010-es értéket. Mindezek például a termelékenység javulását is jelzik.

Felpörgött a VP

Hasonlóan jó számokat produkált a 2010 óta elért fejlődésben kiemelkedő szerepet játszó Vidékfejlesztési Program, (VP) amely pályázatai keretében 400 ezer támogatói okirat született, amelyek után a kifizetés már elérte a 2794 milliárd forintot. A rekordszámú támogatói döntés is jelzi, hogy az agrárium fejlődni akar, ráadásul a kifizetések 60 százaléka kifejezetten beruházásokat segített – tette hozzá.

A VP-ről Viski József, az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára külön is beszélt, felidézve, hogy azt még az előző uniós költségvetési ciklusban mintegy 1400 milliárd forintos kerettel hirdették meg. Mivel azonban a következő programozási időszak előtt volt átmeneti év, ehhez még további mintegy 1500 milliárd forintos összeg társult. Mint emlékeztetett, a forráskeretet megemelő jelentős többletpénz bevonását az a kormánydöntés tette lehetővé, amely szerint az uniós forrásokat a hazai büdzsé az uniós szabályozás szerinti legnagyobb, 80 százalékos társfinanszírozással egészíti ki, és a kifizetések így összességében év végére elérik a 3 ezer milliárd forintot.

A források 63 százalékát beruházásokra, 33 százalékát területalapú támogatásokra, míg a fennmaradó 4 százalékot a vidéki térségek egyéb fejlesztésére fordítja, támogatva például önkormányzatokat, civil szervezeteket és egyházi szereplőket.

Jelentős lökést kapott a támogatásokkal az élelmiszeripar. Erre az előző ciklus forrásaiból több mint 300 milliárd forintot fordítottak, a mostani költségvetési ciklusban pedig 500 milliárd forint áll rendelkezésre. Mivel a támogatási rész mellett körülbelül 50 százalék önerőt is fel kellett, illetve kell mutatni, ez azt jelenti, hogy a 2020-as években 1600-1800 milliárd forintnyi élelmiszeripari fejlesztés válik valóra.

Fiatalok a célkeresztben

Az OMÉK-on több jel is mutatott arra, hogy az agrárkormányzat számára kiemelt téma a generációváltás, a fiatalok bevonzása az agráriumba. Ez összhangban áll az uniós agrárpolitikával is, amelyben kiemelt szerepet kap azt új nemzedék. Itthon Nagy István eredményként könyvelte el, hogy 2020 óta dinamikusan nő azoknak a fiataloknak a száma, akik az agráriumban képzelik a jövőjüket. Idén például 3548 hallgató kezdte meg tanulmányait valamelyik agrár-felsőoktatási intézményben. A tárca segíti a generációváltást is, amely pedig jótékony hatással van, illetve lesz arra, hogy az ágazat minél jobban ki tudja aknázni az új technológiákban rejlő lehetőségeket. 

Jó éve volt a tavalyi a sertéságazatnak

A szakmai konferenciák közül különösen érdekes volt a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók jubileumi ülése, amelyen Nagy István is felszólalt. Beszédében az elmúlt évek egyik nyertes ágazatának nevezte a sertés szektort, amely biztos lábakon áll. A sertéságazat kibocsátása tavaly meghaladta a 390 milliárd forintot, ami a teljes mezőgazdaságénak közel a tizede, az állattenyésztésnek pedig csaknem negyede. Tavaly kiemelkedő volt a teljesítmény javulása, hiszen a kibocsátás mennyiségben 9 százalékkal haladt meg az egy évvel korábbit, ami Lengyelország után a második legnagyobb növekedés volt az Európai Unióban. A sertéslétszám 2,8 millió volt idén júniusban, ami 4 százalékos növekedés az előző évihez képest. A jövőre nézve pedig biztató jel, hogy az anyakoca-állomány 7 százalékkal, 174 ezerre növekedett.

A miniszter elmondta, hogy a nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatások közül a sertéshízó állatjóléti támogatásra idén 10,2 milliárd forint áll rendelkezésre. A notifikált intézkedésekre 7 milliárd forint, a csekély összegű intézkedésekre pedig 3,2 milliárd forint használható fel. A tenyészkoca tartása után igénybe vehető jövedelempótló támogatás keretösszege 7,8 milliárd forint, míg az állatbetegségek felszámolására 12,5 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre.

Az ágazat termelése tavaly megközelítette a 600 ezer tonnát, ami 2023-hoz képest 8 százalékos bővülést jelent. Az élősertés-kivitel mennyisége csaknem 16 százalékkal, a sertéshúsexporté pedig mintegy 13 százalékkal bővült egy év alatt. A miniszter itt jelentette be, hogy országos főállatorvossá nevezte ki Nemes Imrét, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnökét, aki utóbbi pozícióját is megtartja. Az eddigi főállatorvos Pásztor Szabolcs, a megnövekedett nemzetközi feladatokra való tekintettel főosztályvezetőként folytatja tevékenységét.,

A feldolgozók kevésbé boldogok

A sertéshús termékpálya feldolgozói részén ugyanakkor már több negatív jelenségről is be lehet számolni. Mint Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) elnökének előadásából kiderült, a tavalyi jó teljesítményből – amely viszont nem tudta kompenzálni a 2023-as visszaesését – és az év eleji GDP-bővülési és fogyasztásnövekedési várakozásokból kiindulva optimistán indultak az évnek. Bizakodásuk alapja például az volt, hogy a sertésvágások számában az összes EU-tagállam közül Magyarország érte el a legnagyobb növekedést. Az év gyengén indult, ráadásul megjelent a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF). Ezeken kívül az árrésstop is negatív hatású volt az húsipar számára, hiszen szétzilálta a kiskereskedők és a beszállítók közötti piaci kapcsolatokat. Az import így egyre fenyegetőbb, és a behozatali nyomást az ősszel erősebbé vált forint is fokozza.

Az RSZKF miatt visszaesett a sertéshúsexport, az első hat hónapba közel 14 százalékkal lett alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. Ráadásul a belpiaci értékesítésnél is gondok adódtak a fertőzés miatti korlátozásokkal érintett területekről származó sertéshúsoknál. Az RSZKF egyértelműen erősítette a termékpálya különböző szereplői közötti konfliktusokat, amit egy állami intervenciós csomag oldott fel, amit az ágazat nevében a Hússzövetség elnöke meg is köszönt.

A húsfeldolgozók várakozásai szerint idén azért még enyhe növekedésbe fordul a belföldi fogyasztás, és abban is bíznak, hogy az újra megnyílt exportpiacok is szép lassan beindulnak. A nemzetközi helyzet ugyanakkor nem kedvez, hiszen a Kína által az uniós sertéshúsokra kivetett vámok az unión belül jelentős túlkínálatot okozhatnak a sertéshús piacon, és nem csak az importnyomást, hanem az EU-n belüli sertéshús-túlkínálat növekedését is erősítik.

A Hússzövetség elnöke arról is beszélt, hogy a húsiparnak idén komoly eredményességi problémákkal néz szembe. Ez a jelenlegi helyzetben, amikor jelentős a beruházási kényszer az iparágon, és sorra születnek a pozitív pályázati döntések éppen a fejlesztési hajlandóságot és a képességet gyengíti, és bizonytalanná teszi a tervezett beruházások elvégzését.

Fontos téma volt a Közös Agrárpolitika reformja

Az OMÉK nemzetközi szempontból nem csak a piaci kapcsolatok építésére, és az üzletkötésekre kínált jó lehetőségeket, hanem a magyar agrárdiplomácia is kiváló alkalmat kapott a V4-ek mezőgazdasági együttműködésének erősítésére. A kiállításon ülést is tartottak, amelyen a Cseh Agrárkamara, a Lengyel Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa, a Szlovák Agrár- és Élelmiszeripari Kamara, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviselői vettek részt. A több témában folytatott egyeztetésen napirendre került az éghajlatváltozással összefüggő kihívások kérdése, az EU és a harmadik országok közötti szabadkereskedelmi egyezmények ügye, és leghangsúlyosabb pontként a Közös Agrárpolitika (KAP) reformja. A résztvevők kinyilvánították, hogy a KAP forrásainak csökkentése súlyos versenyhátrányba hozná az európai termelőket, kifejezetten a kis- és közepes méretű gazdaságokat. Ezek azok a gazdaságok, amelyek biztosítani tudják a diverzifikált uniós mezőgazdaságban az új kihívásokhoz való alkalmazkodáshoz szükséges rugalmasságot. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha rendelkeznek a szükséges pénzügyi forrásokkal.

A V4-ek agrárkamarái szerint az Európai Bizottság javaslatai gyökeresen és károsan változtatnák meg az európai mezőgazdaság támogatásának módját. A javaslatok ezért veszélyeztetik a gazdák megélhetését és Európa élelmiszer-ellátási függetlenségét, ellentmond a Bizottságnak a szektor stratégiai fontosságáról szóló nyilatkozatainak, ráadásul mindezt a geopolitikai bizonytalanság idején. Mint megállapították, a javaslat a többéves pénzügyi keret 22 százalékos nominális csökkentését jelentené, ami az inflációt figyelembe véve reálértékben több mint 45 százalékos csökkenésnek felel meg.

Ez szerintük súlyosan gyengítené az európai mezőgazdaság versenyképességét és aláásná a környezetvédelmi célkitűzéseket, ezért a V4-ek agrárkamarái továbbra is kiállnak az önálló KAP és annak erős és független költségvetésének megtartása mellett. Arra szólítják fel a Tanács dán elnökségét, hogy nyújtson be indítványt az Európai Bizottság 2028-2034-re vonatkozó többéves pénzügyi keretére és közös agrárpolitikájára vonatkozó javaslatának a visszavonására.

A harmadik országokkal való kereskedelemmel kapcsolatban pedig elfogadhatatlannak tartják, hogy az Európai Bizottság az EU mezőgazdaságát továbbra is alku tárgyaként kezeli a kereskedelmi tárgyalásai során. Az agrárkamarák elutasítják a Mercosur-egyezményt és az Ukrajnával kötendő szabadkereskedelmi megállapodást, mivel súlyosan sértené az európai gazdák és a fogyasztók érdekeit.

A V4 országok agrárkamaráinak képviselői megállapodtak abban, hogy a közös prioritások alapján továbbra is szorosan együttműködnek a döntéshozók elérése és a gazdálkodók érdekeinek nemzeti és európai szintű képviselete érdekében. Ennek tükrében még az ősz folyamán – más európai gazdaszervezetekkel közösen – készek demonstrációt szervezni Brüsszelben. Mindemellett felszólítják az európai gazdaszervezeteket összefogó COPA-COGECA-t, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel segítse tagjainak ezen törekvéseit.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai