Több hazai csemegeszőlőre van szükség

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: B. K., 2025/11/12

A 2025-ös év alatt a tavasz vontatott szőlőfejlődést és termékenyülési problémákat hozott, főként a korai fajtáknál, emiatt a termés is elmarad az elmúlt évek átlagától. A szakma ugyanakkor optimista, mert ha nőnének a felvásárlási árak, az elősegíthetné az ültetvények újra telepítését, így hosszabb távon fenntarthatóbbá válhatna az ágazat tevékenysége. A megfelelő növényvédelmi stratégiával a klímaváltozás negatív hatásai mérsékelhetők, és biztosítható a kiváló minőségű hazai alapanyag a borászatok számára. Az idei szőlőárak már emelkedtek a gyenge termés miatt, és a borászok bíznak abban, hogy a bor ára is követi majd ezt a trendet.

A borszőlő az uralkodó

A hazai szőlőtermesztés legjelentősebb része továbbra is borszőlő termesztés, amely a legnagyobb területet foglalja el az ültetvényekből. A csemegeszőlő termesztése jelenleg mintegy 383 hektáron folyik, főként Bács-Kiskun, Heves és Tolna megyékben. Az étkezési célra szolgáló szőlőterület összesen körülbelül 900–1000 hektárt tesz ki, beleértve a kettős hasznosítású, borszőlőként besorolt, de friss fogyasztásra is alkalmas fajtákat. 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint van fejlődési potenciál a hazai csemegeszőlő-termesztésben. A csemegeszőlő az időjárási hatásokat a többi kertészeti állókultúránál valamelyest jobban tolerálja, ráadásul a fogyasztása is egyre bővül. A megfelelő fajtaválasztással, termesztéstechnológia alkalmazásával és a termelés szervezettségének növelésével az import szőlő egy része helyett magyar gyümölcs kerülhetne a kínálatba. Ugyanakkor a csemegeszőlő termesztése nagy szaktudást és jelentős beruházást igényel.

Fajták és fajtaváltás

Az elmúlt években leginkább a következő csemegeszőlő fajták terjedtek Magyarországon. Hamburgi muskotály: Gyakran említett fajta, amely kiváló ízvilágáról ismert és kedvelt a friss fogyasztók körében. Afuz Ali: Népszerű fajta, amely ropogós húsáról és lédússágáról ismert. Pannónia kincse: Egy lészegény fajta, amely különleges minőségű csemegeszőlőként terjed. Chasselas: Egy húsos, ropogós fajta, amelyet szintén étkezési célra termesztenek. További hagyományos fajták közé tartozik a piros, fehér, sárga fajta, valamint a Szegedi hamburgi, amelyek a hazai termelésben jelen vannak. Ezek a fajták különösen alkalmasak az új klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodásra, és szerepük nő a hazai csemegeszőlő-termelésben az elmúlt években.

A fajtaátváltás mértékét 2015 és 2025 között számos támogatás és pályázat nagyban befolyásolta Magyarországon. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatás lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy korszerűbb, versenyképesebb fajtákat ültessenek, fajtaváltást hajtsanak végre, illetve az ültetvény támberendezésének korszerűsítését is támogatja. A támogatások akár a költségek 75 százalékát is fedezhetik, ez jelentősen ösztönzi az átalakítást.

A Közös Agrárpolitika (KAP) keretében rendelkezésre álló éves kb. 28 millió euró összegű szőlő- és borágazati támogatás elősegíti a fenntartható gazdálkodást, a technológiai fejlesztéseket, valamint a borászat modernizációját. Ebbe beletartozik a fajtahasználatra vonatkozó szabályozás változása is, ami hatással van a szőlőfajták megválasztására. Élnek borászati beruházási támogatások és gépbeszerzési pályázatok is, amelyek hozzájárulnak a termelők versenyképességének növeléséhez, megkönnyítve a fajtakorszerűsítést és a piaci igényekhez való alkalmazkodást. A növényvédelmi támogatások, például a szőlőkabóca elleni védekezés támogatása, amelyek segítik a termésbiztonságot és ezáltal a fajtaszerkezet optimalizálását. Ezek a támogatások összességében jelentős mértékben ösztönzik a termelőket a fajtaváltásra és a korszerűbb, klimatikus kihívásokhoz jobban alkalmazkodó fajták telepítésére.

Mi szükséges a területnöveléshez?

Hogyan lehetne növelni a csemegeszőlő termőterületet? A csemegeszőlő termőterületének növeléséhez a következő módszerek és tényezők járulhatnak hozzá Magyarországon. Modern öntözési rendszerek telepítésére van szükség, például csepegtető öntözésre, amely hatékonyan pótolja a vizet az aszályos időszakokban, ezáltal növeli a termékenységet és terméshozamot. Fejleszteni kell a talaj- és tápanyag-gazdálkodást, így talajtakaró növényzet alkalmazása és precíziós tápanyagpótlás szenzorokkal, ami javítja a talaj minőségét és a növények tápláltságát. Optimális művelési módokat kell bevezetni, mint például a sátorlugas és pergola rendszert, valamint a fóliatakarás használatát, amelyek védik a termést a szélsőséges időjárási viszonyoktól, meghosszabbítják az érési időszakot és csökkentik a károkat. 

Innovatív fajták telepítését kell megvalósítani, olyanokat, amelyek jobban alkalmazkodnak a változó klimatikus viszonyokhoz, illetve ellenállóbbak a betegségekkel és kártevőkkel szemben. A piac növekvő kereslete a csemegeszőlő iránt ösztönzi a termelőket, hogy növeljék a termőterületet és javítsák a terméshozamot, támogatva a gazdaságosságot. Fontos a megfelelő támogatási és pályázati lehetőségek kihasználása a szerkezetátalakításra és fejlesztésekre, amelyek anyagilag is segítik az átállást és bővítést. Összességében a korszerű technológiák alkalmazása, a gazdasági támogatások és a piaci igények összehangolása segíthet a csemegeszőlő termőterületének növelésében Magyarországon.

Gátak a területnövelésnek 

Mi a gátja a csemegeszőlő termesztési terület növekedésének? Elsőként a beruházási költségek magas szintje említhető. Az öntözőrendszerek kiépítése az egyik legköltségesebb elem, mivel a csemegeszőlő vízigényes kultúra és öntözés nélkül nem lehet minőségi termést biztosítani. A támberendezések, sátorlugasok, fóliák és pergola rendszerek telepítése további jelentős beruházást igényel. Magas szakmai színvonalú munkát és folyamatos odafigyelést igényel az intenzív termesztés, ami szintén költségeket jelent. 

Gátat jelentenek a szabályozási korlátok is. Szőlőtelepítési támogatások és szerkezetátalakítási pályázatok vannak, de ezek intézményi és szabályozási keretei sokszor bonyolultak, ami lassítja az intenzív területi bővítést. A helyi építési és környezetvédelmi szabályozások is korlátozhatják az új ültetvények telepítését, különösen természetvédelmi területeken. A klímaváltozás miatt az időjárási kockázat is negatív hatással van a beruházási kedvre. A klímaváltozás miatt nagyobb az aszály, fagyveszély, hőségstressz, bogyórepedés, ami növeli a termelési kockázatot és ezáltal csökkenti a beruházási hajlandóságot. A bizonytalan jövedelmezőség és a károsodások lehetősége elriasztja a kisebb termelőket, akik nehezebben vállalják a nagyobb beruházásokat. 

Tény, hogy hiányzik egy komplex, könnyen hozzáférhető, hosszú távú fejlesztési támogatási program, amely kifejezetten a csemegeszőlő-termesztés intenzív bővítését célozná. Több rugalmas finanszírozási lehetőségre és innovációs támogatásre lenne szükség az öntözési és technológiai beruházásokhoz. Föld- és tulajdonosi akadályok is fennállnak. Az agrárföldek tulajdonlásának és bérbeadásának szabályozása, valamint a földpiaci helyzet korlátozza az új területek elérhetőségét a termelők számára. A szőlősgazdák között gyakori a kis parcellákra széttagolt birtok, ami nehezíti a versenyképes, nagyüzemi termelés kialakítását. A csemegeszőlő-termesztés intenzív kultúra, amely magas beruházási költségekkel, szabályozási és időjárási kihívásokkal, valamint földtulajdonosi akadályokkal néz szembe, miközben a jelenlegi támogatási rendszer sem minden tekintetben optimális a dinamikus bővítéshez.

Nagy a kézimunkaerő igény, bizonytalan a megtérülés

A csemegeszőlő termesztés jelentős kézimunkaerő-igénnyel jár. A szüretet kizárólag kézzel végzik, mert a csemegeszőlő fürtjeinek minősége, külleme és ép állapota rendkívül fontos a piaci értékesítéshez, így gépi szüret nem alkalmazható. A termesztés során sok kézi ápolási művelet szükséges, például jégverés után egyes szemek ollóval történő kivágása, a fürtök gondos kezelése, a hajtások kötözése és metszése. A termesztési technológia, például a “tendone” vagy ernyőművelés sok kézi munkát, folyamatos odafigyelést és szakértelmet igényel. A kézimunka igény magas, és jelenleg csak nagyon magas költségen elvégezhető, ami sok termelő számára problémát jelent, sőt vannak, akik emiatt felhagytak a csemegeszőlő termesztéssel. A csemegeszőlő termesztés kézimunkaigénye jelentősen magasabb a borszőlőénél, amely részben a minőségi követelmények, részben az alkalmazott művelési módszerek miatt van így.

Ma már az is fontos kérdés, hogy mennyi idő alatt térül meg a beruházás? A csemegeszőlő termesztés beruházásainak megtérülési ideje Magyarországon több tényezőtől függ, de általánosan elmondható, hogy a telepítés és az intenzív művelés magas költségei miatt a megtérülés több évig is eltarthat, jellemzően 5-7 évvel kell számolni, amíg a tőkék teljes termőképességüket elérik és a beruházás megtérül. A kézimunkaigény, a folyamatos növényvédelmi és öntözési költségek is növelik a fenntartási kiadásokat, ami hosszabb időtávon hat a nyereségességre. A piac fizető képessége, a termelői árak és a termés minősége jelentősen befolyásolják a megtérülés gyorsaságát. Az új, hatékony technológiák, öntözőrendszerek és fejlett növényvédelmi módszerek alkalmazása gyorsíthatja a megtérülést. Mivel a csemegeszőlő termesztése kifejezetten tőke- és munkaigényes, a megtérülés stabil, hosszú távú beruházási szemléletet igényel. Tehát a beruházás megtérülése időigényes, nagy odafigyelést és folyamatos fejlesztést követel, ám a jól menedzselt ültetvények hosszú távon eredményesek lehetnek.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai