2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Kukorica tápanyagellátása

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Nagy Margit fejlesztési vezető, Fertilia Kft., 2015/03/10

A kukorica hazánk egyik legfontosabb gazdasági növénye, hazai klímánkon biztonságosan és nagy termésátlaggal termeszthető.

magas termésátlag elérésének egyik legmeghatározóbb tényezője azonban a megfelelő tápanyagellátás, az intenzív műtrágyázás. A kukorica nagy tápanyagigényű növény, 1 tonna szemterméshez a hozzátartozó vegetatív részekkel együtt az alábbi mennyiségű tápelemeket vonja ki a talajból:

  • N: 20–28 kg/t;
  • P2O5: 11–22 kg/t;
  • K2O: 18–26 kg/t.

Nagy figyelmet kell fordítani a fajták eltérő műtrágya-reakciójára és tápanyag-hasznosítására, a termőhelyi adottságokra, ami egyedi, termőhely- és fajtaspecifikus termesztéstechnológiával használható ki.

A főbb tápelemek szerepe és optimális kijuttatási ideje az alábbiakban foglalható össze:

Nitrogén (N)

A kukorica a növekedés teljes időszakában veszi fel a nitrogént, amely fehérje alkotóelemként döntő szerepet játszik a kezdeti fejlődés, a hajtásnövekedés intenzitásában és a magas termésátlag kialakításában. A legnagyobb mennyiséget a 8–10 leveles állapotát követően szárba induláskor, illetve a szemtelítődés időszakában veszi fel.

Mivel a talajból felvehető nitrogén könnyen kimosódó nitrát- és ammóniumion formájában van a talajban, kijuttatása minden esetben tavasszal történjen, osztott technológiával. Célszerűen a számított mennyiség 60–70%-át vetés előtt legalább 1–2 héttel, a fennmaradó részt starterműtrágya részeként vetéssel egy menetben és fejtrágyaként a kukorica 8–10 leveles állapotában.

Foszfor

A generatív fejlődés és a növény energiaellátásának legfőbb eleme. A növényi anyagcsere-folyamatokban és az energiaháztartásban betöltött szerepénél fogva a foszfor a csírázás, a kelés és az intenzív hajtásnövekedés, valamint a szemtelítődés szempontjából alapvető.

A növény számára szükséges foszforforrást az alábbi összetevők nyújtják:

  • a talaj ásványi anyagaiban kötötten és adszorbeált formában levő orto-foszfát vegyületek;
  • szerves maradványok, humusz foszfortartalma;
  • műtrágyával bevitt különböző foszforvegyületek – jelentős probléma a foszfátfixáció, amelynek mértékét a talaj pH-ja és agyagásvány minősége befolyásolja.

A növénytáplálás alapvető feltétele a talaj foszfortartalmának megfelelő oldhatósága, az oldódás sebessége és a hidrogénfoszfát ionok talajon belüli mozgása, az adszorbeált foszfátionok mobilizációja és a szerves formák mineralizációja.

A foszfátok talajon belüli mozgása rendkívül lassú, gyakorlatilag a kijutatott foszfor ott marad, ahová kijuttattuk. A növény gyökereinek folyamatosan a felvehető foszfor új zónáiba kell behatolni, hogy felvehessék. A foszfor nem mosódik ki, ezáltal a szántott réteg könnyen feltölthető magas ellátottsági szintre. Célszerű a számított foszfor 75%-át ősszel mélyműtrágyázással a gyökérzónába juttatni.

A fennmaradó részt pedig startertrágyaként kijuttatni a kukorica kelésének, valamint kezdeti fejlődésének elősegítésére.

Kálium

Termesztett növényeink közül különösen a kétszikűek érzékenyek a megfelelő káliumellátásra. A kálium jótékony hatású a fotoszintézisre, fokozza a növények aktív vízfelvételét, valamint csökkenti a párologtatást. A kiegyensúlyozott káliumellátás védi a növényt a szárazság stressztől, valamint fokozza a kórokozókkal szembeni ellenálló képességet.

Ásványi talajokban a növények számára hozzáférhető kálium mennyiségét és a káliumdinamikát alapvetően az ionok mozgása határozza meg a talajkolloidok–talajoldat–gyökér rendszerben. A talaj káliumszolgáltató képességét befolyásolja annak káliumpufferoló és -fixáló tulajdonsága.

A kukoricának a keményítőképzéshez sok káliumra van szüksége. A fő növekedési szakaszban maximálisan 12 kg K2O-nak megfelelő káliumot vehet fel hektáronként és naponként. A kálium növeli még a hideggel szembeni ellenállóságot, javítja a szárszilárdságot, elősegíti a csövek kialakulását.

Kijuttatási technológiája a foszforral megegyező.

Mezoelemek

Kiemelhető még a mezoelemek, kalcium és magnézium szerepe. A kukorica jó termést kalciummal telített talajokon ad. 5,6-os pH alatt növényünk életfolyamatai és tápanyag felvétele hiányt szenved – P-megkötődés, Mg- és K-felvétel akadályozott, mikroelemek toxikus koncentrációja –, de más agronómiailag jelentős tényezőket is kedvezőtlenül befolyásol. Magnéziumhiány léphet fel laza talajokon, káliummal jól ellátott területeken ionantagonizmus következtében.

Mikroelemek

Mikroelemek közül kiemelt figyelmet kell fordítani a cinkre. A kukorica cinkigényes növény. Klasszikus kukoricatermesztő területeink cinkben gyengén ellátottak. Ezen területek magasabb mésztartalma következtében kialakulhat relatív cinkhiány is. Ugyanilyen hatással van a nagyobb dózisú foszfortrágyázás is.

Magas cinkigényéből fakadóan számos mezőgazdasági területen mutatható ki az állományok kisebb-nagyobb Zn-hiánya, melyre a kukorica élénken reagál. Cinkhiány esetén a kukorica növekedése visszafogottá válik, az ízközök megrövidülnek, és az állomány „lemarad” az adott fenológiai fázisra jellemző növénymagasságtól.

A tünetek részletesen:

  • Az idősebb leveleken a középér mellett mindkét oldalon fehéres-halványsárgás klorotikus csíkok keletkeznek. Ezek a levélalaptól egészen a csúcsig futnak, azonban a középér, a levélszélek és a levélcsúcs zöld marad. Az eleinte finom csíkozottság idővel egyre szélesebbé válik. Tartós hiány esetén a levél szürke, bronzszínű lesz, majd nekrotizál.
  • A fiatal kukoricalevelek világossárgák, közel fehér színűek lesznek. Ezt a jelenséget „rügyfehéredésnek” nevezzük.
  • A generatív szervek fejlődési rendellenessége is megfigyelhető. Krónikus cinkhiány esetén a virágképződés késik, sőt sok esetben el is marad. A virág- és termésképzési zavarok következtében erős hiány (torz, törpe, hiányos csövek).

Ha ezeket a figyelmeztető jeleket nem ismerjük fel, és nem orvosoljuk időben, akkor terméscsökkenésre számíthatunk, melynek mértéke néhány százaléktól (ablakos csővégek) akár a 80–100% termésveszteségig terjedhet, a hiány mértékétől függően.

Startertrágyázás

A fentiek figyelembevételével a kukorica termesztéstechnológia fontos része a startertrágyázás, amely még tápanyagokkal jól ellátott területen is segíti a növény induló fejlődését, növeli a termésszintet.

Mivel indokolható alkalmazása?

  • Csírázáskor a magban tárolt tartalék tápanyagok nem elegendőek nagy felületű gyökérzet kialakítására, így a növény kezdeti fejlődéséhez korlátozott a tápanyagfelvétel, ami jelentős stresszhelyzetet okoz.
  • Tovább rontja a helyzetet a talaj alacsony hőmérséklete, amely leginkább a gyökérképződést leginkább segítő foszfor felvételét gátolja.
  • A vegetáció későbbi szakaszára is kihat a gyenge kezdeti fejlődés: könnyebben fertőzik meg különböző kórokozók, kártevők.
  • A gyakorlatban alapvetően kétféle startertrágyázási technológia létezik, a kijuttatandó, tervezett N-P-K hatóanyaga, illetve a műtrágya dózisa szerint:

A szemenkénti kukorica és napraforgó vetőgépek műtrágyaszóróval vannak ellátva, szórószerkezetük a vetéssel egy menetben a mag mellé vagy alá juttatja ki a granulált műtrágyát, általában 150–200 kg/ha dózisban (sorkezelés).

Másik megoldás, amikor kis dózisú, 15–20 kg/ha, tökéletesen vízoldható mikrogranulátum műtrágyákat juttatunk közvetlenül a mag közelébe. Ennek akkor van szerepe, amikor a talaj foszforban és káliumban jól ellátott, s csak a csírázó mag gyökérindulását szeretnénk megtámogatni elsősorban a foszfor tápelem odahelyezésével,valamint ha a kezdeti fejlődés mikroelem-, kiemelten a cinkigényét kívánjuk biztosítani a kukoricanövényünk számára.

Gyakorlatban a kettő kombinációját is alkalmazzák, aminek eredményét, termésnövelő hatását (+8–10%) egy 2013-as, az MTA Martonvásári Kutatóintézetében végzett kísérlet diagramja szemlélteti (1. ábra).

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza