A Gál Pincészetnél jó évjárattal zárják az idei évet

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: Hajtun György, 2025/11/15

Gálné Dignisz Éva
alapító cégvezető, borász

A Gál Pincészet története a nyolcvanas évek közepére nyúlik vissza, amikor Gál Csaba és felesége, Gálné Dignisz Éva a budapesti Kertészeti Egyetemen egy egyetemi borversenyen megismerkedtek. Éva az édesapja Olaszrizlingből készült borával nevezett be a versenyre, aki Érden, Éva szülővárosában hobbi szinten készítette a borokat. Csaba Kecskeméten született és nőtt fel, és az ő nagyapja is kötődött a borkészítéshez, mivel vincellérként dolgozott. (A vincellér egy olyan szakképzett mezőgazdasági dolgozó, aki a szőlők gondozásával és megművelésével foglalkozik, és általában felügyeli a szőlőmunkásokat. A feladatai közé tartozik a szőlő metszése, trágyázása, öntözése, valamint a kártevők és betegségek elleni védekezés, biztosítva a jó minőségű szőlőtermést, majd a borkészítés maga.) Nem csoda tehát, hogy Csaba kertészmérnök-szőlészként, Éva pedig élelmiszeripari mérnök-borászként végzett az egyetemen. Nos, a borversenyi találkozásból harmonikus házasság született.

Közös úton

Éva 1984-ben az egyetemi diplomával a zsebében Budafokon, a volt Pest-megyei Pincegazdaságban borászati előadóként két évet dolgozott. Csaba és Éva 1986-ban házasodtak össze, innentől kezdve közös úton járnak. A házaspár kezdetben Szigetcsépen, a Kertészeti Egyetem Tangazdasá-gában dolgozott, ahol Csaba szőlészeti ágazatvezető-helyettes volt, Éva pedig két gyermekük, Zsuzsanna és Csaba születése után, 1991-ben Malya Ernőnek köszönhetően laborvezetőként, majd főborászként dolgozott. A rendszerváltás után, a privatizációs időszakban már béreltek néhány hektár szőlőterületet, amelyen szőlőtermesztéssel kezdtek el foglalkozni. Azonban nagy problémát jelentett a szőlő értékesítésében, hogy 1993-ban a Csepel-szigeti borrégiót törölték a bortermő vidékek listájáról. Csaba más szakemberekkel együtt az országgyűléshez fordult, és sikerült elérniük, hogy a Kunsági Borvidék Duna-menti körzetként megmaradjon bortermő vidéknek.

Csaba 1994-ben megalapította a családi vállalkozást, a Vitis Labor Kft.-t, amely szőlőtermesztéssel, szőlő-értékesítéssel és szőlő-szaporítóanyag előállítással foglalkozott. De ebben az évben a tangazdaságot is felszámolták, így lehetővé vált a házaspárnak, akik alkalmazottként dolgoztak a tangazdaság borászatában, hogy az állami földterületen lévő szőlőből 40 hektárt béreljenek az államtól. A 120 hektáros területből sikerült a cégnek az öreg ültetvényeket megvásárolni, amit kivágtak, és 1999 és 2004 között 60 hektár szőlő törzsültetvényt telepítettek. Ekkor már önálló pincegazdaság megépítésében gondolkodtak: 2002-ben megvásárolták és felújították a szőlőbirtok közelében lévő kúria-jellegű épületet, így 2004-ben megnyitotta kapuit a Gál Szőlőbirtok és Pincészet, amely azóta is családi vállalkozásként működik. A privatizáció utáni időszak a Gál család számára a jogi, a piaci és a beruházási kihívások leküzdéséről, a bortermő vidék státuszának visszaszerzéséről, valamint a családi vállalkozás önálló működésének megalapozásáról szólt, amely sikeresen vezetett a mai elismert pincészet kialakulásához.

Lépésről lépésre fejlődtek

Csaba és Éva szakmai fejlődésében az egyetemi tanulmányaik meghatározó szerepet játszottak. Éva az egyetemi évek alatt és után is folyamatosan fejlesztette szakmai tudását, többek között a borkészítés technológiai fortélyait is elsajátította, míg Csaba a szőlőtermesztésben és a bortermelésben szerzett mély szakmai ismereteket. Egyetemi tanulmányaik és az ott szerzett kapcsolatok, tapasztalatok nélkülözhetetlenek voltak ahhoz, hogy a családi pincészet ma a magyar borászat elismert szereplője legyen.

A házaspár kezdetben mert nagyot álmodni, de megfontolt léptékben, 700 hektoliteres pincészettel kezdték a saját borászatukat építeni. Mintaüzemet építettek, ami mára 3 ezer hektoliteres borászattá fejlődött. Az ugyanis tény, hogy bár nulláról kezdték a családi birtokot felépíteni, ám sikerült lépésről lépésre a fejlesztési, növekedési elképzeléseiket megvalósítani. A pincészet fejlődése a szakmai alapozástól és szőlőtelepítésektől a saját borház létrehozásán és birtokbővítésen át a modern technológiák alkalmazásáig terjed, miközben folyamatosan bővítik a fajtakínálatukat és növelik a termelési kapacitásukat. 

A birtok főként a Csepel-szigeten, Szigetcsép, Szigetszentmárton és Szigetújfalu dűlőiben található, összesen mintegy 70 hektár saját szőlőterülettel rendelkeznek, és 2011-ben a Balaton-felvidéken, Lesencefalun 11 hektárral tovább növelték a birtokukat. A pincészet fő fajtái közé tartozik a Rajnai rizling (kiemelt fő fajta), Olaszrizling, Szürkebarát, Cserszegi fűszeres, Ezerjó, Irsai Olivér, Chardonnay, míg a kék fajták közül a Kékfrankos, Pinot noir, Cabernet sauvignon és Cabernet franc szerepel a palettájukon. Ez a fajtasokszínűség és a jelentős terület lehetővé teszi a pincészet számára, hogy változatos, magas minőségű fehér és vörös borokat állítson elő, amelyek jól alkalmazkodnak a helyi adottságokhoz és a piaci igényekhez.

A Duna menti borrégióban is érződik a klímaváltozás. Két-három évtizeddel ezelőtt még a négy évszak időjárása volt jellemző, nem véletlen, hogy a rezisztens fajtákkal (Duna Gyöngye, Viktória Gyöngye, Csillám stb.) váltották fel az öreg ültetvényeket (szőlőtermesztési- és szőlő-értékesítési célra), mert ezek a fajták ellenállóbbak a betegségekkel és a szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben. De a jövőre is gondolva szélesítették a szőlőfajták palettáját, és a már felsorolt szőlőfajtákat is ültettek, amelyekből már bort is készítettek. A Gál Pincészet elsősorban a rozé boraival vált híressé, számos díjat, nagydíjat nyertek például a fő fajtájukból, a Kékfrankosból készített rozéval, de a fehér szőlőből készült boraikkal is, kiemelten az Olaszrizlinggel, Rajnai rizlinggel és Irsai Olivérrel. Az időjárási tényezők és az éghajlatváltozás hosszú távon a szőlőfajták kiválasztásának és fajtaösszetételének folyamatos átalakulását eredményezik. A pincészeteknek, így a Gál Szőlőbirtoknak is, alkalmazkodniuk kell a változó körülményekhez azzal, hogy olyan fajtákat telepítenek és termesztenek, amelyek jobban bírják a melegebb, szárazabb és változékonyabb időjárást, miközben megőrzik a borok minőségét és egyediségét.

A munkában is együtt a család

A Gál család munkáját a szakmai elismerések is kísérik, Gál Csaba 2013-ban Kocsis Pál díjat kapott, s ugyanebben az évben Évát választották első női borászként „Az év bortermelőjének”, ami igen nagy elismerés egy olyan szakmában, ahol férfiak uralják a terepet. A pincészet a hagyományos szőlőtermesztést és bortermelést ötvözi a modern technológiákkal, és kiemelt céljuk a saját termelésű szőlőből kiváló minőségű borok készítése. A családi vállalkozásban már a következő generáció, a gyermekeik is aktívan részt vesznek.

Csaba fiuk a szülők nagy örömére folytatta a családi hagyományokat, mivel a korábban Corvinus, mai MATE Egyetem Kertészmérnöki Karán szőlészként szerzett diplomát éppen úgy, mint az édesapja. Tovább tanulva mesterképzésen szerzett növényorvosi képzettséget, de megszerezte második diplomaként a borász szakképzettséget is. Mondható tehát, hogy az ifjabbik Csaba a gazdaság teljes vertikumában tudja kamatoztatni a megszerzett tudását. A 20-25 évvel ezelőtt telepített szőlőtőkéket már le kell cserélni azokkal az új fajtákkal, amelyekből olyan borokat készítenek, amelyek a megváltozott fogyasztási szokásoknak is megfelelnek. Az új telepítéseket már a fiatal szakember irányításával valósítják meg. Az ifjabbik Csaba már a pezsgőkészítés rejtelmeit is évek óta tanulmányozza és gyakorolja, így tavaly az első tradicionális pezsgő is megjelent az értékesítési palettájukon.

Zsuzsanna lányuk a kereskedelmi vonalat viszi. Éva elárulta, hogy 2005-2012-ig a boruk 90 százalékát helyben, a pincészetnél értékesítették. A változás akkor következett be, amikor 2013-ban Évát választották „Az év bortermelőjének”, mert ekkortól már a nagy kereskedelmi áruházak is megkeresték a borászatot, és lehetőséget adtak, hogy szerepeljenek a kínálatukban. Ma már a borkészletük 30 százalékát az áruházláncokban is megvásárolhatják a fogyasztók, míg a borok 70 százalékát továbbra is helyben, a pincészetnél folyó- és palackosborként, valamint palackosan borszaküzleteknek, gasztronómiának értékesítik. Zsuzsanna ELTE-n végzett idegennyelvi tanulmányait kamatoztatva, néhány évvel ezelőtt az exportot is sikerült elindítaniuk, így az Egyesült Államokba, Monacoba, Belgiumba, Szlovákiába, Bulgáriába és nemrégiben Törökországba is eljutottak a szigetcsépi borok.

Változnak a fogyasztói trendek

A fogyasztási szokások változásait a szigetcsépi borkóstoló helyiségben is első kézből tapasztalják. A hazai borfogyasztás csökkenése több okra vezethető vissza. Egyrészt jelentősen visszaesett az egy főre jutó borfogyasztás, főleg a fiatalabb korosztályok körében, akik inkább röviditalokat vagy más alkoholfajtákat (pl. rum, gin-tonik) választanak a vörös és fehérbor helyett. Emellett a fogyasztók körében az egészségtudatosság erősödött, és a fiataloknál nő az alkalmi, tudatos borfogyasztás, ami azonban nem feltétlenül növeli a teljes borfogyasztást. A borok árának emelkedése, az antialkoholista mozgalmak aktív tevékenysége, valamint az egészségesebb életmód iránti törekvés is szerepet játszik a fogyasztás csökkenésében. A pandémia is hozzájárult a fogyasztás visszaeséséhez, mivel a rendezvények, összejövetelek ideiglenesen megszűntek. Emellett a borfogyasztási szokások is változnak, inkább a fehér- és rozéborra, a könnyedebb borokra irányul a kereslet, a hagyományos, testes vörösbor fogyasztása csökken.

A hazai borfogyasztás csökkenése több korcsoportban mérhető, de a legnagyobb visszaesés a fiatalabb, 35 év alatti korosztálynál figyelhető meg, akik körében a bor és a sör fogyasztása közel azonos szintű. Az ágazatot nehezítő gazdasági tényezők között komoly szerepet játszik a termelési költségek emelkedése (amelyet a borok árában nem lehet érvényesíteni), ami abból adódik, hogy magas az infláció, jelentős a munkaerőhiány, megdrágult az energia, az input anyag és a munkaerő bére, s megemelkedtek a szőlőtermelés költségei is. Az utóbbi évek extrém időjárási körülményei, például a hőség és aszály, csökkentik a termés mennyiségét, ami szintén hat az árakra és a kínálatra. Az agráriumban elérhető támogatások és pályázatok ugyan segítenek, de a gazdasági kihívások így is próbára teszik a szektort.

Növelni a borfogyasztást

A fiatal korosztály borokkal kapcsolatos edukációja során elsősorban a borkultúra és a bor történetének megismertetése szükséges, hangsúlyt fektetve arra, hogy a bor nem egyszerű alkoholos ital, hanem kulturális érték, társas és élményalapú fogyasztás eszköze. Fontos a tudatos, mértékletes, minőségorientált borfogyasztás népszerűsítése, melyet egyetemeken és speciális képzéseken, borkóstolókon keresztül lehet hatékonyan elérni, mondta Éva. E célból Csaba fiuk (mint a Junibor – Fiatal Borászok Egyesületének tagja) legutóbb a Pécsi Egyetem Borkultúra képzésén előadást, míg a Gál Pincészetben borbemutatót tartott a hallgatóknak.

Kiemelt szerepe van a fiatalok megszólításában a profi influenszerek, és a közösségi média használatának, amely segítségével a borhoz kapcsolódó pozitív élményeket és értékeket lehet kommunikálni. Az edukációnak figyelembe kell venni a fiatalok sokszínűségét, életmódjuk gyorsaságát, ezért fontos a bor társasági élményként való bemutatása. És szükséges a hazai borvidékek, főbb borfajták, borkóstolás alapjainak oktatása, valamint a bor és gasztronómia kapcsolódásának ismertetése, ami erősíti a bor iránti érdeklődést és a felelős fogyasztást is elősegíti.

A borászatok többféle módon igyekezhetnek visszacsábítani a fogyasztókat a csökkenő borfogyasztás ellenére. A mai fiatalok számára fontos, hogy a bor ne csak egy hagyományos termék legyen, hanem szórakoztatás, élményszerzés része is, ezért keresik a könnyű, gyümölcsös borokat, érdekes, színes, könnyen nyitható csomagolásban. Az innovatív borászati termékek és új csomagolóanyagok bevezetése elengedhetetlen.

Az egészségtudatosság miatt nő a kereslet az alacsony alkoholtartalmú vagy alkoholmentesített borok iránt, azonban a Gál család nem ért egyet ezzel a trenddel főként fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok miatt, mert kiváltképp környezetterhelő és mesterséges eljárás kivonni az alkoholt a borból, illetve maga a bor történelmi, szakmai és kulturális megközelítéséből sem. Annak, aki valamilyen oknál fogva nem tud vagy nem szeretne bort fogyasztani, inkább a 100 százalékos természetes szőlőmustot ajánlják.

A fiatal célcsoport elérésében fontos szerepet játszanak a borfesztiválok, szabadtéri koncertek és felsőoktatási kampányok, ahol a borfogyasztást élménnyé lehet tenni. A sikerhez a hagyományok tisztelete mellett a piac és a fogyasztók változó igényeinek megértése, valamint a digitális kommunikáció és termékfejlesztés innovatív alkalmazása szükséges.

Kiválónak ígérkezik az idei évjárat

Az idei szüretet augusztus 12-én az Irsai Olivér szüretelésével kezdték a szigetcsépi borászatban, és szeptember 30-án a Kékfrankos fajtával fejezték be. A szőlő minősége kiváló volt, kellő savval, cukorral sikerült a fürtöket leszedni. Éva szerint a két Duna közötti termőterület szerencsés abból a szempontból, hogy itt nem volt aszálykár, mivel a dunai öntéstalaj és a mikroklíma jóval több nedvességet biztosít az ültetvényeknek, mint máshol. Az idei termés mennyisége közepes, minősége kiváló, tehát a Gál Pincészetnél jó évjárattal zárják az idei évet.

A Gál Szőlőbirtok és Pincészet 2025. évi fő eredményei

Idén ismét (2023 után) a Gál Pincészet nyerte meg 8 aranyéremmel a Kunsági Borvidéki Borverseny Vándordíját, amelyet a legeredményesebben szereplő pincészetnek adományoznak. Ezenkívül az idei nemzetközi borversenyeken az alábbi díjazásban részesültek a boraik:
 
VinAgora Nemzetközi Borverseny 2025:
Olaszrizling 2024 aranyérem
Irsai Olivér 2024 aranyérem
Chardonnay 2024 ezüstérem
Rosé cuvée 2024 ezüstérem
Kékfrankos rosé 2024 ezüstérem
 
Mondial du Rosé & Vinalies Internationales 2025 Cannes:
Rosé cuvée 2024 aranyérem
Kékfrankos rosé 2024 aranyérem
Olaszrizling 2024 ezüstérem
 
Berliner Wine Trophy 2025:
Irsai Olivér 2024 aranyérem
Kékfrankos rosé 2024 aranyérem
 
GROW du Monde 2025:
Olaszrizling 2024 aranyérem, 90 pont
 
Országos Borverseny 2025:
Irsai Olivér 2024 aranyérem
Jóbarát 2024 gyöngyözőbor aranyérem
Anna Rosa 2024 gyöngyözőbor A Nagyközönség Bora – gyöngyözőbor kategóriában (influencer zsűri)

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai