Új lendületet kell adni a vidéki gazdáknak

Kategória: Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés | Szerző: H.Gy., 2025/11/04

• Miért tartja fontosnak, hogy tagja legyen az Országgyűlés Szőlő-, Bor-, Pálinka Albizottságának?
• Örömmel tölt el, hogy a Kisgazda Polgári Egyesület képviselőjeként a magyar szőlő‐ és pálinkaágazat sorsáért dolgozhatom. Az Albizottság tagjaként a gazdák és borászok érdekeit képviselem, és közvetlenül részt vehetek a szektor fejlődését szolgáló döntésekben. Magyarország több mint 6000 borászatával a hazai agrárium egyik zászlóshajója a szőlészet‐borászati ágazat, ezért számomra nagy jelentőséggel bír a közvetlen befolyásolás lehetősége. Az ifjabb generációk körében tapasztalható bort és pálinkát kevésbé kedvelő fogyasztói trendek komoly kihívást jelentenek az ágazat számára. Ezért is kötelességünk új lendületet adni a vidéki gazdák munkájának, és parlamenti feladatunk, hogy a magyar termelők számára kedvező törvényeket, támogatásokat alakítsunk ki. Mindehhez a magyar kormány is kiváló eszközöket biztosít, hiszen a kabinet folyamatosan vezet be a borászok és pálinkafőzők megújulását segítő támogatási programokat, és folyamatos párbeszédben áll az ágazat szereplőivel. Számomra ebből adódik, hogy a Szőlő-, Bor-, Pálinka Albizottságban való részvételem érdemben szolgálja a gazdák megélhetését és a vidék felemelkedését.

Erdős Norbert

• Milyen tevékenységet folytat az Országgyűlés Szőlő-, Bor-, Pálinka Albizottsága?
• Albizottságként az Országgyűlés Mezőgazdasági – állandó – Bizottságának szakmai munkáját támogatjuk. Figyelemmel kísérjük a szőlő-, bor- és pálinkaágazatot érintő jogszabályok végrehajtását, hatásvizsgálatait és az uniós deregulációs folyamatokat. Szakmai üléseken konzultálunk a termelők, hegyközségek, borász- ás pálinka egyesületek és -forgalmazók és a minisztérium képviselőivel, hogy az ágazat valós igényei beépüljenek a politikai döntésekbe. Ilyen fórumokon fogalmazzuk meg a javaslatainkat: lehetnek ezek a támogatási rendszerek egyszerűsítése, az exportösztönzés, vagy a borturizmus erősítésére vonatkozó kezdeményezések. Az Albizottság részt vesz a vonatkozó törvényjavaslatok előkészítésében is, és javaslatokat nyújt be a Mezőgazdasági Bizottsághoz. Mindemellett rendszeres helyszíni bejárásokat tartunk borvidékeken és pálinka-központokban, hogy első kézből ismerjük meg a termelők napi kihívásait, de a sikereit is.
• Milyen jogi hatáskörrel rendelkezik az Albizottság?
• Az Országgyűlés Szőlő-, Bor-, Pálinka Albizottsága hivatalosan 2014. augusztus 22-én alakult az Országgyűlés döntése alapján, mint a Mezőgazdasági Bizottság egyik szakmai albizottsága. Természetesen, formálisan minden új parlamenti ciklus elején megalakítjuk ezt az Albizottságot, a mostani ciklusban ez 2022. június 13-ára esett. Működésünket a parlamenti törvényalkotás kerete határozza meg. Bár önállóan nem fogadhatunk el törvényt, jelentős tanácsadó és javaslattevő szerepünk van. Feladatunk a mezőgazdasági ágazatokra vonatkozó törvények, rendeletek végrehajtásának nyomon követése és a társadalmi-gazdasági hatások elemzése. Az Országgyűlési törvény (Ogytv.) 21. §-a alapján bármikor módosítási javaslatokat tehetünk, beszámoltathatjuk az ágazati döntéshozókat, és jelentésekkel segítjük a bizottsági munkát. Ezen felül az Albizottság megbeszéléseket szervez, és alakítja az együttműködést a vonatkozó hatóságokkal - például az Agrárminisztériummal vagy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (NÉBIH), hogy a lehető legteljesebb mértékben érvényesüljenek a szőlő-, bor- és pálinkatermelők érdekei.
• Milyen helyzetben van a hazai szőlő-, borágazat?
• A hazai borászat hagyományosan a magyar mezőgazdaság meghatározó pillére, de napjainkra több nehézséggel néz szembe. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint például tavaly összesen 1,7 millió hektoliter bort fogyasztottunk el, ez fejenként átlagosan 17 liternek felel meg évente. Ennél magasabb volt a csúcs az elmúlt évtizedekben. A válság legfőbb oka, hogy Európában és Magyarországon is tartósan csökken az alkoholfogyasztás, különösen a fiatalabb korosztály körében, akik inkább könnyű koktélokat vagy alacsonyabb alkoholtartalmú italokat választanak. Ennek hatására a borászatok felhalmozták készleteiket. A 2024-es gyenge évjárat tovább rontotta a kilátásokat, hiszen az elmúlt évek egyik legalacsonyabb szőlőtermését takarították be a gazdák, s a pincékben is rekordalacsony készlet állt rendelkezésre.
• Hogyan lehet a hazai borfogyasztás csökkenését megállítani? Milyen támogatás szükséges a hazai szőlőállomány védelmére?
• A csökkenő belföldi fogyasztás megállításához szerintem két irányba kell lépnünk. Egyrészt marketingkampányokat kellene indítani a bort kedvelő közönség létszámának növelésére, különösen a fiatalok körében, például a boralapú koktélok népszerűsítésével. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa már megkezdte a fiatalabb generációknak szóló oktatási programokat és kampányokat, hangsúlyozva a bor egészségügyi előnyeit és kulturális értékét. Másrészt a borászatok versenyképességét és jövedelmezőségét közvetlen támogatásokkal erősíthetjük. A magyar kormány a Vidékfejlesztési Programon és más európai uniós támogatásokon keresztül idén összesen több mint 100 millió eurót különített el a magyar borászat modernizációjára, technológiai fejlesztésekre és innovációra. Ebből gyakorlatilag 28 millió eurónyi forrást már az idei évben felhasználhatnak a gazdák új ültetvények, korszerű borászati gépek és saját fogyasztást ösztönző promóció támogatására.
• E mellett a pályázati ablakok meghosszabbítása és a szabályozási környezet kiszámíthatóvá tétele – például a szőlőültetvények szerkezetátalakítási támogatásának meghosszabbítása – szintén a belföldi termelők védelmét szolgálja. Mindezek nemcsak anyagi támogatást jelentenek, hanem a minisztérium és a kormány részéről a valódi törődést tükrözik: hosszú távú agrárpolitikával, kiszámítható rendszerekkel biztosítják a magyar borászok élet- és versenyképességét.
• És a pálinka ágazat? A legális pálinkafőzést sok adóteher nehezíti, ezért magas a zárjeggyel ellátott pálinka ára. Ezzel szemben a házi párlatfőzés szabadon terjed, erős feketepiaci konkurenciát jelent. Lehet-e ezen változtatni?
• A pálinka tisztán magyar hungarikum, de valóban kettős présben van: a viszonylag magas adóterhek mellett a szürkezóna versenye jelenti számára a legnagyobb kihívást. Jelenleg évi literenként 3300 Ft jövedékiadó és 27 százalékos áfa sújtja az üzemi párlatot, így gyakran dupla áron kerül forgalomba, mint amennyibe az alapanyag és az előállítás kerül. Eközben az egyszerű magánfőzés nagyon éles versenyre és jelentős többleterőfeszítések tételére kényszeríti a tisztességes kereskedelmi pálinkafőzdéket, hiszen a pálinkafogyasztás mindössze 5 százalékát adja az adózott termék, a maradék 95 százalékot a bér- és házi főzések állítják elő. Ez a helyzet kényszerű alkalmazkodást igényel: erősíteni kell az ellenőrzéseket, például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és jegyzők közötti egységes ellenőrzés révén – és a szabályszegőkkel szemben szigorú fellépésre van szükség.
• Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy kiemelten foglalkozzunk a hagyományos kereskedelmi pálinkatermelőkkel, s erősítsük őket ott, ahol csak lehet. Ennek érdekében érdemes lenne az adóztatást ésszerűen felülvizsgálni, s ott, ahol szakmailag szükséges, ott az adózási törvényeket kiigazítani. Mérsékelni kellene a kiskapukat, és enyhíteni a tisztességes szereplők adóterheit, például a jövedékiadó esetleges részleges csökkentésével vagy visszaállítható kedvezményekkel, mivel 2025-től ismét inflációkövető növekedés ment végbe a jövedéki adó terén.
• Emellett a szigorú szabályozás mellett a termelők ösztönzése is kulcskérdés. A kormányhivatalok és a NÉBIH évente több száz pálinkát ellenőriznek, és 2025-ben például mindössze 5 százalék volt a kifogásolt tételek aránya. Ez is azt jelzi, hogy a szabályos pálinkagyártók kiváló termékekkel versenyeznek. Összességében úgy látom, változtatni csakis a szabályok egységes és következetes alkalmazásával, valamint a szabályos termelés támogatásával lehet. Erőteljes kormányzati fellépésre van szükség ezért, hogy a feketepiaci verseny ne írhassa felül a kisgazdaélet jogszerű gazdálkodását.
• A gyümölcstermesztés (a pálinka alapanyaga) milyen kihívásokkal küzd? Milyen változtatások szükségesek?
• A pálinkaalapanyag hiánya és drágulása ma már szinte tragikus méretű: a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási események, tavaszi fagyok és aszályok súlyosan rontják a terméseredményeket. A közelmúltban előforduló kemény fagyok például a kajszibarack-ültetvények 80–90 százalékát tönkretették, egyes ültetvényeken pedig a teljes szőlőtermés elpusztult. Emiatt a jó termés drágább lett, amit a termelői költségek és a pálinka ára is követnek. Ennek kezelése érdekében szükséges volna új, fagytűrő gyümölcsfajták nemesítésére és öntözőrendszerek kiépítésére. Ezekre már ma is akadnak pályázatok, de még szélesebb körű támogatásra van szükség. A munkaerőhiány csökkentése érdekében pedig elengedhetetlen a korszerű gépek alkalmazása: így például a kézimunka-igényes metszési, permetezési feladatokat nagyobb tárcsás vagy vontatott gépekkel végezhetik a termelők. A jelenlegi támogatási ciklusban a rendszert a szőlőültetvény-átalakítás mellett a gyümölcsösök gépesítését segítő támogatásokkal is érdemes lenne kibővíteni, hogy a kisgazdaságok versenyképesek maradhassanak. Emellett fontos a szakemberek képzése és a termelői szaktanácsadás erősítése, hiszen öntözési technológiák, új agrár‑technológiák megismertetése révén felkészíthetjük a gazdákat az éghajlatváltozás kihívásaira.
• Milyen új törvényekre volna szükség az ágazatok helyzetének javítása érdekében?
• Célkitűzésem, hogy egyszerre erősítsük a magyar termékek védelmét és a gazdák versenyképességét. Szerintem olyan módon lenne érdemes támogatni a tisztességes kereskedelmi főzdéket, hogy azok ne szoruljanak ki a piacról az olcsó, zárt láncon kívüli termékek miatt. A borágazatban pedig finom ösztönzőkkel egy ajánlott arányszámot javasolhatnánk a magyar borok számára akár állami és önkormányzati, akár privát rendezvényeken, hogy a magyar bort kínálják inkább a külföldi borok helyett. Emellett támogatom az ültetvény-átalakítási és korszerűsítési támogatások jogi keretének további egyszerűsítését: a kisgazdáknak könnyebben hozzáférhető pályázati rendszert kellene biztosítani kevesebb bürokráciával, hogy például a gyümölcsfák újratelepítése vagy a művelőrendszerek cseréje gördülékenyen menjen. Minden új szabályozás alapelve az lenne, hogy megerősítse a vidék életképességét és megbecsülje a magyar termelőket, ezért az ágazati támogatások és kedvezmények mindig magyar termékhez kötődnének, előnyt élveznének a nemzeti értékű termékek.
• Milyen javaslatokkal kívánja segíteni az Albizottság munkáját?
• Albizottsági munkámban elsődleges feladatnak tartom a termelői tapasztalatok parlamenti közvetítését. A jövőben is szervezünk konzultációkat minden fontos szereplő bevonásával: szőlészeti, borászati és pálinkafőző szakmai szervezeteket, agrárgazdasági kutatókat és vidékfejlesztési szakembereket hívunk meg, hogy közös stratégiát dolgozzunk ki a megoldásokra. Továbbá javaslok egy, a szőlő- és borpiaci, a gyümölcs- és pálinka piaci adatok összesítését bemutató egységes színes kiadvány bevezetését, amely évente összesítené a piaci adatokat, mint például készlet, fogyasztás, kivitel, belföldi értékesítés, bevételek, kiadások, profit-ráta stb. Így jól nyomon lehetne követni az ágazatok piaci helyzetét és a múltban esetlegesen bevezetett piaci intézkedések hatását. Emellett kiemelten támogatni szeretném a magyar bor és pálinka nemzetközi promócióját. Az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Versenyre beérkező nevezések rekorderei például azt mutatják, hogy a hazai gyártók világszínvonalú minőséget hoznak létre. A verseny eredményei azt is igazolják, hogy érdemes a nyersanyagok és melléktermékek (törköly) kreatív felhasználását ösztönözni. És azt is képviselem az Albizottságban, hogy a magyar kormány tovább erősítse a vidéki életformák támogatását: például a borvidéki borturizmus fejlesztését szolgáló programokat, és az öntözött gyümölcsösök létrejöttét ösztönző beruházásokat. Összességében arra törekszem, hogy az Albizottságunk javaslatai a hazai agrárium számára előrelépést jelentsenek, a kormány érdemi támogatása mellett, a jól ismert hungarikumok és a családi gazdaságok megbecsülésével.

Ajánlott kiadványokSzabó Sándorné:
Gyümölcspálinka-főzésHarasztiné Lajtár Klára:
A szüret, szőlőfeldolgozás és erjesztés berendezései - Borászati technológiák eszközei I.Pók Tamás - B.Tóth Szabolcs:
BorászatMurányi Zoltán:
BoranalitikaZsigó György:
Védekezés a kórokozók és kártevők ellen a szőlőben Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai