2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Libalakoma

Kategória: Élelmiszeripar, Vidékfejlesztés | 2025/11/10

Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik – tartja a néphagyomány. Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt utolsó ünnepnapja, ezért ilyenkor rendszeresek a lakomák. Novemberben már le lehet vágni a hízott libát, ezért a Márton napi ételek jellemzően libafogások.  

Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje, akit nem a halála, hanem élete miatt avattak szentté. Márton Kr.u. 317-ben született Savariában, a mai Szombathelyen. Szülei jómódban élő pogányok voltak, de Márton már 12 éves korában azzal a gondolattal foglalkozott, hogy keresztény lesz, és remeteként éli le az életét. Apja kívánságára 15 éves korban katona lesz, majd 22 évesen megkeresztelkedett. Álmában kapott utasítás szerint visszatért szülőföldjére, hogy Krisztus igazságát hirdesse. A hagyomány szerint édesanyját a szombathelyi Domonkos templom előtt álló kút vizével keresztelte meg. Európai vándorútjai során Mártont 371-ben Tours püspökévé avatták.  

Szent Márton a katonák, a szegények, a bor védőszentje, de így tisztelik Franciaországban és Magyarországon is.  

Szent Márton ünnepéhez számos népszokás társul szerte Európában. Portugáliában gesztenyét sütnek Márton napon, Németországban tüzet gyújtanak és lampionos felvonulást szerveznek, az olaszok mézes kalácsot sütnek. Magyar nyelvterületen is több népi hagyományt gyakorolnak, de a legismertebb a Márton napi libalakoma, amely után „Márton poharával”, az éppen kiforrott új borral koccintanak.  

Ajánlott kiadványokVargáné Tombácz Zsuzsanna:
Húsipari termékgyártás
Véha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozás
Hevér László:
Vörösborkészítés I. A tőkéktől az erjedésig
Szabó Sándorné:
Gyümölcspálinka-főzés
Bereczkiné Kardeván Kinga - Kovács Gáborné:
Kistermelői élelmiszer-előállítás
Pók Tamás - B.Tóth Szabolcs:
Borászat
Dr. Csapó János:
Tej és tejtermékek, hús és hústermékek hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás I.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Mértékletesség: húsvét után önmegtartóztatás
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – állítja Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Erre a kijelentésre különösen emlékezhetünk húsvét után, amikor bővebben falatozhattunk a sonkából, kóstolhattuk a szokásoknak megfelelő festett tojásokat.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Válságjelekkel indult az év a tejpiacon
Már tavaly év végén tejválságról beszéltek az agráriumban, és a helyzet az év elején, az új szerződések kötésekor sem lett jobb. Az agrártárca támogatásokkal, pályázatokkal próbálja stabilizálni a helyzetet, de a tejtermelőknek még hosszú hónapokon keresztül szembe kell nézniük azzal, hogy önköltség alatti áron lesznek kénytelenek értékesíteni a nyerstejet. A piaci nyomást a tejfelesleg és a kínai vámok gerjesztik.
Globális megoldásokat kínálnak a gazdaságok és élelmiszerek biológiai biztonságának elérésére
Magyarország élelmiszer-biztonsága magas szinten áll, köszönhetően a szigorú uniós és nemzeti szabályozásoknak, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) aktív ellenőrzésének. Az ország elismerten szigorú élelmiszer-biztonsági előírásokat alkalmaz, amelyek kiterjednek a termőföldtől az asztalig való nyomon követésre, a GMO-mentes termelésre és a rendszeres laborvizsgálatokra. A 2025-ös jogszabály-módosítások tovább erősítették a fogyasztóvédelmet és a hatósági ellenőrzéseket. A Kersia Hungária Kft. az élelmiszer-biztonság nem könnyű területén sok ágú, kiemelkedő tevékenységet folytat.
Bor: élvezet és egészség
Bort iszik a magyar, nem pediglen vizet – tartja mondás. Őseink itták is csutorából a Dunántúlon, miskakancsóból az Alföldön, csikóbőrös kulacsból Debrecenben. Csokonai Vitéz Mihály még tréfás szerelemdalt is írt a csikóbőrös kulacsról: „Drága kincsem, galambocskám, csikóbőrös kulacsocskám”.
Eredményes évet zár a DélKerTÉSZ
A 450 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ jó szezont zárt: 2025 első háromnegyed évében 53,5 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami éves szinten 700 tonna növekedést mutat. Az árbevétel 260 millió forinttal, 16,5 milliárd forintra nőtt. Jövőre újabb beruházásokkal, üvegházakkal és fóliablokkok építésével pörgetnék fel az exportot. Nagypéter Sándor elnökkel évértékelő beszélgetésünkben kitértünk a versenyképesség növelésére, a fordított áfa kérdéskörére, a munkaerőhelyzetre és a jövő évi tervekre is.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza