Nagy a baj a szőlőültetvényekben - A kormány kézbe vette az amerikai szőlőkabóca elleni védekezést

Kategória: Növénytermesztés, Növényvédelem | Szerző: B. K., 2025/11/16

A hazai borvidékeken idén nagy riadalmat okozó aranyszínű sárgaság betegséget a szőlőben egy fitoplazma által okozott fertőzés, mely az egyik legveszélyesebb szőlőbetegség Európában, így Magyarországon is. A hazai szőlőkben két fő fitoplazmát figyeltek meg: a feketevesszejűség kórokozójaként ismert Candidatus Phytoplasma solanit és a Candidatus Phytoplasma vitist, amely az aranyszínű sárgaságért felelős.

Utóbbit az amerikai szőlőkabóca terjeszti, amely nevéből adódóan is Észak-Amerikából származik, és az 1930-as évek elején érkezett Európába. A kórokozót a kabóca a fertőzött növényből felveszi, majd az egészséges növényekbe átviszi a szívogatásával. A fitoplazma a növény háncsszöveteiben él, és tápanyagáramlási zavart okoz, ami végül a szőlőtőke leépüléséhez, terméskieséshez és akár az ültetvény teljes pusztulásához vezethet.

Az aranyszínű sárgaság tünetei hasonlóak más fitoplazmás betegségekhez, és csak laboratóriumi vizsgálatokkal különíthetők el. A betegség eredete tehát a fitoplazmák, melyeket a kórokozó rovar, az amerikai szőlőkabóca hozott be és terjesztett el Európában és Magyarországon is. Nálunk a kórokozó 2013 óta ismert és Szlovénia felől érkezett, így jelenleg a legnagyobb problémát a Zalai borvidéken okozza.

Nemrégiben Zalaszentgróton tartottak egy konferenciát az aranyszínű sárgaság elleni védekezésről, ahol Szabó Béla, a Zala Vármegyei Kormányhivatal agrárügyi főosztályának növény- és talajvédelmi osztályvezetője előadásában például hangsúlyozta, hogy ha bejut a fitoplazma a szőlőbe, a növényt már nem lehet meggyógyítani, ezért a tőkét gyökerestől kell kivenni és megsemmisíteni. A Zala vármegyei szőlőtermő terület a hivatalos nyilvántartás szerint mintegy ötezer hektár, ebből 2900 hektár fertőzött, vagyis a termőterület 64 százaléka.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a 22 borvidékünkből már 15-ről jelentettek eseteket. Mint kiderült, a nagy problémát az elhagyott területek jelentik, ami Zalában az ötezer hektár egyharmada. Az fertőzés gyorsulását jelzi, hogy Zalában 2013 és 2024 között mintegy 70 ezer tőkét kellett kivágatni, addig idén augusztus végéig 235 ezret.

Az agrártárca a helyzet súlyosságát érzékelve bejelentette, hogy a kormány akciótervet fogadott el, hogy megvédje szőlőültetvényeinket. Ennek részeként 3,8 milliárd forintot különítettek el az aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni küzdelemre, amiből megoldják a szőlőültetvények szemléjét, a felderítést és a vegyszeres kezelést, sőt, szükség esetén a tárca kész az ültetvények újra telepítésének támogatására is. A felderítés azért is különösen fontos, mert az elhagyott szőlőültetvényeken gondtalanul szaporodhat a kabóca és a fitoplazma is. A HNT 6-8 fős szemlecsoportokat állít föl, akik országszerte bejárják a szőlőterületeket, a Nébih mobil laborautója pedig helyszíni méréseket is végez. Az eddigi tapasztalatok alapján nagy jelentősége van a tavaszi védekezéseknek, de a szüret utáni kezelésekkel is gyéríthető a kabócapopuláció, ezért országos növényvédő-szeres program is indul.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai