2025. 11. 22., szombat
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Élelmiszer-kereskedelem: bezárnak a kisebb boltok

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar, Vidékfejlesztés | 2025/11/14

Fél évszázada is így volt. Rendelni kellett a kenyeret a falusi boltokban. Számos kistelepülésen ma is ez a gyakorlat. Ez persze ésszerű, mert az alacsony árréssel dolgozó boltos nem engedheti meg magának, hogy rajta száradjon az eladatlan kenyér. Az már az ellátás akadozottságát mutatja, hogy sok kis faluban rendelni sem lehet a kenyeret, mert bolt sincs.

A kiskereskedelmi üzletek száma több mint egy évtizede folyamatosan csökken, tavaly 7 ezerrel lett kevesebb belőlük. Arra nem lehet pontos statisztikát találni, hogy ebből mennyi zárt be a kistelepüléseken. Az viszont tapasztalati tény, hogy a bolt bezárások a kis falvak lakosságát érintik érzékenyebben, hiszen ők nehezebben juthatnak a naponta szükséges élelmiszerekhez és háztartási cikkekhez.

A 2021-ben bevezetett árstop és a jelenleg is érvényben lévő árrésstop különösen a kis boltokra hatott és hat kedvezőtlenül. Ezek kisebb készletet tartanak, kevesebb terméket, szűkebb választékot forgalmaznak, így az árrés veszteséget nem tudják bolton belül kiegyensúlyozni. A kisebb üzletek aránytalanul nagyobb terhet viselnek. Veszteségessé válik működésük, és bezárnak. Az árrésstop végül a kisebb – főként falusi - boltok leépüléséhez, és a kiskereskedelem koncentrációjához vezetett. Ezt a statisztika is jól mutatja: tavaly a hazai élelmiszer kiskereskedelmi forgalomnak több mint 70 százalékát a tíz nagy lánc értékesítette.

A kormány a közelmúltban mentőövet nyújtott a falusi boltoknak. A Magyar Falu Program részeként 1500 kisbolt kapott fejlesztési támogatást, amelyeket ez legalább átmenetelig megmentette a bezárástól.

Ajánlott kiadványokVéha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozás
Dr. Hegedüs László Zsigmond:
Élelmiszer-minőségbiztosítási rendszer a kiskereskedelmi kkv-knál
Bereczkiné Kardeván Kinga - Kovács Gáborné:
Kistermelői élelmiszer-előállítás
Bujna Ferenc:
Liofilizálás, a fagyasztva szárítás technológiája
Szabó Sándorné:
Gyümölcspálinka-főzés

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Csaknem 9 ezer hektár földrészletet kínál megvételre az állam
Újabb 10 hektárt meghaladó földrészletek kerülhetnek a gazdákhoz. Az agrártárca az intézkedéssel a kis- és közepes gazdálkodók, valamint a helyi termelők földhöz jutását támogatja. Az érintett területekre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, bárki tehet vételi ajánlatot.
A Gál Pincészetnél jó évjárattal zárják az idei évet
Ha egy gondosan megtervezett, jól működő családi pincészetre lennénk kíváncsiak, akkor a szigetcsépi Gál Szőlőbirtok és Pincészet az egyik legjobb választás. A Gál házaspár az önálló pincészet alapításakor a privatizáció utáni gazdasági átmenettel, jelentős beruházásokkal, jogi kihívásokkal és piaci versennyel nézett szembe, amelyeket szakmai tudásukra és kitartásukra támaszkodva sikeresen leküzdöttek. Gálné Dignisz Évával beszélgettünk.
Komoly versenyhátrányban vannak a legális pálinkafőzdék a piacon
A Győri Likőrgyár Zrt. Magyarország egyik legrégebbi és meghatározó szeszesital-gyártó vállalata, melynek jogelődjét Győrben 1884-ben alapították. A hagyományokra épülő, de korszerű, piacorientált vállalatként ma is fontos szereplője a hazai szeszesital-iparnak. Barabás Attila, a Magyar Pálinka Lovagrend Nagymestere, a Győri Likőrgyár Zrt. vezérigazgatója és a Pannonhalmi Pálinkárium vezetője személyesen mutatta be a gyár működési részleteit, s azt is, hogy a tradíciók és az innováció közti egyensúlyt sikerült megteremteniük.
Földügyi aktualitások
Több mint 40 ezer adásvételi szerződést kötöttek az idei év első felében termőföldekre. Ezekben a megállapodásokban már alkalmazni kellett számos olyan új előírást, melyek 2025 elejétől léptek hatályba a földforgalmi szabályozásban, ezekből válogattam néhány fontosabb új elemet.
DélKerTÉSZ: Adóváltás adhat lökést a magyar zöldségeknek -Fokozzák a tempót a szentesi zöldségtermelők
Versenyképesebbé válhatnak a magyar zöldségtermelők és tovább fehéredhet az agrárszektor a fordított áfa bevezetésével. A szektort sújtó áfacsalásokat ugyanis leginkább ezzel a módszerrel lehetne gyorsan és a leghatékonyabb visszaszorítani, illetve a hazai áruk kereskedelmi pozíciója is javulna - derült ki a 450 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából. A szentesi termelők egyébként jó szezont zártak: 2025 első háromnegyed évében 53,5 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami 700 tonna növekedést jelent éves szinten. Az árbevétel pedig 260 millió forinttal, 16,5 milliárd forintra nőtt. Jövőre újabb beruházásokkal, üvegházakkal és fóliablokkok építésével pörgetnék fel az exportot.
Több hazai csemegeszőlőre van szükség
A hazai szőlőtermesztés 2025-ben kihívásokkal teli helyzetben van, főként a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek miatt. Magyarországon az elmúlt években folyamatosan csökkent a szőlőtermesztés területe, jelenleg mintegy 58 ezer hektáron művelnek szőlőt, ami az elmúlt öt év alatt mintegy 5 ezer hektáros csökkenést mutat.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza