2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Aszály, gyenge termés, technológiai áttörések – így zárult a 2025-ös agrárszezon

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | 2025/11/13

A napraforgó és a kukorica aratásával nemrég befejeződött idei mezőgazdasági szezon a termelők számára nem jelentett könnyű időszakot. A Syngenta értékelése szerint a szezon a 2022-es aszályos évhez hasonló mértékű kihívásokat hozott, sőt még annál is nehezebb volt, hiszen a problémák elsősorban a közép-európai régiót sújtották.

Nagyon nehéz évet zárunk a magyar mezőgazdaságban. Míg a világ más részein, például a kukoricában rekordtermést várnak, addig a hazai és régiós termelők komoly veszteségekkel szembesülnek. Az árak ugyan viszonylag stabilak maradtak, de a termésátlagok és a jövő évi kilátások egyelőre borúsak” - értékelte a helyzetet Tóth Tamás, a Syngenta vetőmag marketingvezetője.

Eltérő eredmények a főbb növénykultúrákban

A kalászos gabonák, köztük az 1 millió hektáron termesztett őszi búza esetében közepes termést könyvelhettek el idén a magyar gazdák, ami pozitívan hatott az őszi vetésekre is. A kapásnövények – kukorica és napraforgó esetében viszont a tavasztól nyár végéig tartó aszály és a szokatlan hideg időjárás miatt gyenge eredményeket hoztak.

A kukorica az Alföld jelentős részén a megtérülési pont környékén mozog, viszont számos térségben alatta marad. Még a hagyományosan jó terméseredményeket hozó dunántúli régiókban is jelentős elmaradás tapasztalható, így várhatóan az idei kukoricatermés nem fedezi majd teljes mértékben a hazai igényeket a Syngenta értékelése szerint. A napraforgó esetében kedvezőbb a helyzet: bár az országos átlag itt sem jelent rekordot, számos gazdaság kiemelkedő eredményről számolhat be. Ennek oka, hogy a termelők egyre tudatosabban választanak hibridet és technológiát, felismerve, hogy a napraforgó mára az egyik legjövedelmezőbb növény hazánkban. A jó aszálytűrésű növény biztos, hogy meghatározó lesz a jövőben is a hazai agráriumban.

Klímaváltozás: kihívás és alkalmazkodás

A Syngenta szerint a klímaváltozás hatása a magyar mezőgazdaságban ma már kézzelfogható. Egyes térségekben a gazdálkodás ellehetetlenül, ugyanakkor a technológia, a genetika és a digitalizáció új lehetőségeket kínál.

„A modern genetikának, az adatalapú döntéshozatalnak és a mesterséges intelligenciának köszönhetően több lehetőségünk van, mint valaha. De ehhez szemléletváltásra van szükség: a konzervatív megközelítések helyett a termelőknek nyitniuk kell az új megoldások felé” - hangsúlyozta Tóth Tamás.

Adatalapú döntések és precíziós megoldások

A magyar mezőgazdaságban is már minden döntést okszerűen, adatalapon érdemes meghozni. A Syngenta Cropwise digitális eszköztára éppen ebben nyújt támogatást, segítve a gazdákat a megfelelő hibrid, tápanyag- és növényvédelmi stratégia megválasztásában. Az aszálytűrés ma már alapvető elvárás Magyarországon, de az ellenálló hibridek sem képesek minden körülményt kompenzálni. A siker kulcsa a helyspecifikus hibridválasztás, a precíziós gazdálkodás és a biológiai megoldások integrálása.

„A precíziós gazdálkodás nem cél, hanem eszköz a fenntarthatóság felé. Az időjárást nem tudjuk befolyásolni, de az adatalapú döntésekkel csökkenthetjük a kockázatokat. Az Artesian hibridek, az A.I.R. technológia és a biológiai megoldásaink mind ebben segítenek. A megfelelő aszály-, és betegség ellenálló hibridet a megfelelő tőszámmal, tápanyaggal és növényvédelmi-, növényápolási technológiával elvetve és kezelve csökkenteni tudjuk az időjárás okozta kockázatokat. ” - tette hozzá a szakértő.

Közös fejlődés, közös eredmények

A Syngenta „Együtt fejlődünk” programja továbbra is nagy sikerrel fut országszerte, a kezdeményezés célja, hogy a termelők ne csak egy-egy növényben, hanem vetésforgóban gondolkodjanak, hiszen a növények egymásra gyakorolt hatása meghatározza a hosszú távú eredményességet is. A program idén már a kukoricára is kiterjedt, és a kezdeményezés iránti érdeklődés évről-évre növekszik. A Syngenta hamarosan részletesen bemutatja a 2025-ös év tapasztalatait és eredményeit, amelyek új irányt mutathatnak a fenntartható magyar mezőgazdaság számára.

A jövő mezőgazdasága: tudás, innováció és együttműködés

A Syngenta hosszú távú célja, hogy továbbra is a magyar mezőgazdaság egyik meghatározó szereplője maradjon. A legjobb genetikától a leginnovatívabb növényvédelmi és digitális megoldásokig átfogó fejlesztéseket végez azért, hogy az agrárgazdálkodókkal együtt bármilyen kihívásra választ találjon.

Ajánlott kiadványokDr. Nagy János:
A kukorica betakarítása, feldolgozása és takarmányozási értéke - Kukorica. A nemzet aranya VIII.
Dr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Kajdi Ferenc, Dr. Megyeri Mária, Dr. Mikó Péter, Dr. Murányi István :
Pelyvás kalászos ősgabonák (tönköly, tönke, alakor) termesztése
Lukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságban
Dr. Radócz László - Szilágyi Arnold:
A kukorica integrált növényvédelme
Dr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztése
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív gabonanövények - Integrált növénytermesztés 12.
Dr. Nagy János:
Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés - Kukorica. A nemzet aranya I.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza