Vetőmagpiac és agrárpolitika

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Agrárium-info, 2015/03/10

A magyar termelők 1500 fajta vetőmagot állítanak elő, az árbevétel több mint fele a hibridkukorica, repce és napraforgó értékesítéséből származik – közölte február elején Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A megtermelt vetőmag 35 százaléka, mintegy 90 ezer tonna exportra kerül. Idehaza több mint 800 vállalkozás állít elő vetőmagot, ezek árbevétele évi 585 milliárd forint, de ebből csak 96 milliárd származik vetőmagtermelésből. A közvetlenül, csak vetőmagot előállító alkalmazottak száma 2300, de 60 ezer idénymunkás is segíti a termelést. Ez utóbbiak végzik például a címerezést – ismertette a részleteket az elnök.

Hamisítják

Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség ügyvezető igazgatója a hamis vetőmag használatának veszélyeire hívta fel a figyelmet. Egy gazdálkodót évekre tönkre tud tenni a hamis vetőmag, ezért a szövetség kampányt indít ez ellen.

Magyarország a 6. legnagyobb vetőmagexportőr a világon. A magyar vetőmag legfontosabb felvevő országai Franciaország, Németország, Oroszország, Ukrajna, Olaszország, Lengyelország és Szlovákia. Az orosz–ukrán konfliktus ezt a piacot is érinti – mondta Takács Géza. Ukrajnától a bizonytalan fizetés miatt óvakodnak a cégek, míg Oroszországgal szemben a rubel gyengülése okoz bizonytalanságot, illetve csak kerülő úton – Fehéroroszországon keresztül – lehet megközelíteni. A kieső mennyiség a Közel-Keleten és a volt szovjet tagköztársaságokban találhat piacot.

A vetőmag- és szaporítóanyag-termesztés gazdasági jelentőségét mutatja, hogy a vetőmag-előállítás területe évi 120–130 ezer hektár, ami a szántóterület 3 százaléka. A termesztett vetőmag és szaporítóanyag értéke meghaladja a 190 milliárd forintot, ami a növénytermelési szakágazat bruttó termelési értékének 10–11 százaléka. Az ágazat súlyát növeli, hogy a vetőmag-előállítás az átlagos mezőgazdasági termelésnél több kézimunkát, nagyobb szakmai felkészültséget igényel. Ezért a foglalkoztatás szempontjából megkülönböztetett figyelmet érdemel, mivel több ezer embernek ad biztos munkalehetőséget.

A növényfajták állami elismerésére, valamint a vetőmagvak és szaporítóanyagok előállítására vonatkozó nemzeti jogszabályok jelenleg is megfelelnek az EU előírásainak. A magyarországi vetőmag- és szaporítóanyag-előállítás magas színvonalát igazolja, hogy Magyarország a világon a 11., az Európai Unió tagállamai között pedig a 3. legnagyobb exportőr.

Kiterjeszthető földhasználat

A vetőmag-előállítás más szempontból is kulcstényező lehet. A tavaly életbe lépett új földtörvény egyik legfontosabb változtatása, hogy az egy gazdasági egység által használható területet korlátozza, mégpedig 1200 hektárban. Ez alól azonban kivételt, 1800 hektáros kiterjesztést kaphatnak az állattartók mellett a vetőmag-termesztők is. Az állattartó telepek üzemeltetőit és a vetőmag-előállítókat azonban csak meghatározott esetekben illeti meg az 1200 helyett az 1800 hektáros, kedvezményes birtokmaximum. Az állattartóknál az a feltétel, hogy a szerződéskötés előtti évben vagy a megelőző három év átlagában a már birtokukban lévő földön az évenkénti állatsűrűség elérje hektáronként a fél állategységet (ez egy tenyészkocának felel meg). A vetőmag-előállítóknál a kedvezményes birtokmaximum feltétele, hogy az előző három év átlagában szántóföldjük legalább tizedén vetőmagot vagy szaporítóanyagot állítsanak elő.

Magyarország a 6. legnagyobb vetőmagexportőr a világon

Marad a GMO-stop

A piacon az is fontos tényező lehet, hogy hazánk ragaszkodik a többször deklarált GMO-mentességhez. Magyarország mindvégig arra törekedett, hogy legyen a kezünkben egy hatékony eszköz, amely alapján egyszerűbb a tiltás, mint a jelenlegi rendszerben. Hazánknak meghatározó szerepe volt annak a megállapodásnak a létrejöttében, amely új eszközöket ad a tagállamoknak a mentesség fenntartásához.

A módosítás eredményeként egy tagállam kétféleképpen tilthatja vagy korlátozhatja a GMO-k köztermesztését. Az első lehetőség szerint az engedélyezés során a tagállam jelzése alapján a kérelmező módosíthatja kérelmét annak érdekében, hogy az uniós engedély területi hatálya ne terjedjen ki az adott tagállam területének egy részére vagy egészére. Azaz az eredeti kérelem hatályát módosítják, majd az ezt figyelembe vevő határozattervezetről hoznak döntést a tagállamok.

A második opció alkalmazása esetén a tagállam az engedélyezést követően szabadon dönthetne a tiltásról vagy korlátozásról azzal, hogy jelzi a Bizottság felé indokait. A tagállam mérlegelésétől függene, hogy figyelembe veszi-e a Bizottságtól esetlegesen kapott észrevételeket.

A tagállamok hivatkozhatnak a földhasználattal, illetve az azon folyó vetőmagtermesztéssel kapcsolatos nemzeti politikájukra, a GMO-k más termékekben való előfordulásának elkerülésére, illetve agrárpolitikai célokra, valamint társadalmi és gazdasági indokokra is. Ezáltal most már nemcsak környezetvédelmi és egészségügyi indokokra való hivatkozással tudjuk megtiltani a GMO-k termesztését.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai