A betiltott műhús

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés, Élelmiszeripar | 2025/11/24

Szintet léptek a magyarok

Ennek számos előzménye volt. Egy francia start-up cég már benyújtott engedélyezési kérelmet az Európai Bizottsághoz, hogy a libamájra emlékeztető terméke forgalomba kerülhessen az unió országaiban. Mint minden újdonságnál, itt is megindult a tiltakozás egy évvel ezelőtt. Az Agrárminisztérium a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Baromfi Termék Tanáccsal karöltve az emberek egészségvédelme és a mezőgazdaság fenntarthatósága érdekében elutasított minden olyan kezdeményezést, amely a laboratóriumban állati sejtekből vagy szövetekből mesterségesen előállított fehérjetermékek forgalmazását engedélyezné. Ugyanezt tették tavaly a csehek, görögök, litvánok, románok szlovákok, és lehetne még sorolni a tiltakozó országokat.

A magyarok a héten szintet léptek, törvény tiltja a mesterségesen előállított fehérjetermékek gyártását és forgalmazását. A törvény is pontos különbséget tesz a fehérjetermékek és a vegán húspótlók között, az utóbbiak természetesen nincsenek a tiltó listán.

Az állattenyésztést nem fenyegeti veszély

A műhúst számos rokon értelmű szóval illeti a köznyelv és a szakirodalom is: mesterséges hús, laboratóriumi hús, laborhús, lombikhús, alternatív hús. A most betiltott műhús technológiája azt jelenti, hogy  gyárakban  növesztik az állati sejtet, szövetet, az állat nélkül. Persze ez a módszer sem nélkülözi a mészárost, mert le kell ölni az állatot, de egyetlen sertés, szarvasmarha vagy baromfi levágásából több száz tonna műhúst lehet előállítani. A világon számos kutatóintézet, neves professzorok foglalkoznak a módszer fejlesztésével, de mostanáig csak a költségeiket halmozták. Magyar származású, Amerikában dolgozó ismerősöm egy évtizede foglalkozik a kísérletekkel, de eddig csak a befektetők pénzét égette.

A növényi eredetű, borsóból, rizsből, szójából – azaz magas fehérjetartalmú növényekből – készülő termékek ahhoz, hogy a húshoz hasonló állagúak, kinézetűek legyenek; tartalmaznak hozzáadott anyagokat, fűszereket, kókuszolajat, és lehetne még sorolni. A növényi eredetű műhúsok kevesebb telített zsírt, nátriumot tartalmaznak, a magasabb rosttartalom miatt segítik az emésztést, javítják a közérzetet, és a testsúly csökkenését is kedvezően befolyásolják.

De ne ítéljük el azokat sem, akik a libasültre, a ropogós malacsültre szavaznak, s élvezik az omlós húsok csodálatos zamatát. Szemmel láthatóan ők vannak többségben, így az állattenyésztést még sokáig nem fenyegeti veszély.

A műhús ökológiai lábnyoma

Az ádáz vita az ökológiai lábnyom miatt tart. A zöldek, s még inkább a „méregzöldek” az állattenyésztést környezetkárosítónak tartják. Az állítják, hogy magas az üvegházhatású gázok kibocsájtása, a takarmánytermesztés nagy területeket foglal el, a hús előállításához sokkal több vízre van szükség, mint a növényi alapú fehérjéhez. Tiltakoznak az állattenyésztők, a FAO adataira hivatkoznak, amikor azt állítják, hogy az állattartás és a hozzá kapcsolódó feldolgozás az üvegházhatású gázok kibocsájtásának csak a 14.5 százalékát jelentik, a közvetlen állattartás pedig csak az 5 százalékot. Dühösek lesznek akkor is, amikor az állattenyésztést és a közlekedést hasonlítják össze, és közel azonos károkozónak tartják azokat. Kicsit leegyszerűsítve fogalmazhatjuk meg, hogy amíg a világ urai klímakonferenciákra magán repülőgépekkel utaznak, addig mi is megehetjük lábszár pörköltet.

Gyakori érv az is a műhúsok előállítása mellett, hogy a világ népessége gyorsan növekszik, fogyasztásukat a hagyományos technológiákkal nem lehet kielégíteni. Kutatók kiszámították, hogy ha a népesség gyarapodása miatti húsigényt kizárólag laborhússal akarnánk kiszolgálni, ahhoz 150 ezer bioreaktort kellene építeni. Ezek környezeti hatása kétszer olyan erős lenne, mint a természetes állattartásnak és a feldolgozásnak.

A magyar törvényi szabályozás a világ tudományos vitáját nem tudja korlátozni. Itthon az állattenyésztés és a húsipar hatékonyságának állandó javítása a feladat.

Ajánlott kiadványokDr. Szűcs Endre (szerk.):
Vágóállat- és húsminőségBárány lászló - Pupos Tibor - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes brojlerhizlalásDr. Mézes Miklós - Dr. Erdélyi Márta:
Takarmány-adalékanyagok és alkalmazásuk a takarmányozásbanDr. Babinszky László:
Precíziós takarmányozás: tények és tévhitekDr. Bagi Zoltán (szerk.):
A húsgalamb-tenyésztés korszerűsítésének lehetőségeiDr. Csapó János:
Tej és tejtermékek, hús és hústermékek hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás I.Dr. Holló István:
A sikeres borjúnevelés gyakorlataDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Márton István szerk.:
Versenyképes húsmarhatartás

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai