Az albizottsági területek harmonizált, gyakorlatorientált irányítását biztosítják

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H.Gy., 2025/12/05

• Mi indokolta az albizottság megalakítását? Kik az albizottság tagjai?
• Az albizottság létrehozása egyértelmű választ adott a modern agrár- és élelmiszerpolitika összetettségére: a termelési láncok, a feldolgozás, az élelmiszer-biztonság, a vidékfejlesztés, a szakemberképzés, a természetvédelem és az akvakultúra, más néven haltenyésztés szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Ezek külön kezelése ugyanakkor gyengíti az átfogó, gyakorlati eredményeket. Azért jött létre az Albizottság, hogy e területek harmonizált, gyakorlatorientált irányítását biztosítsuk. Célunk a biztonságos, minőségi élelmiszer asztalra juttatása, a helyi feldolgozás és feldolgozókapacitások erősítése, a szakképzés korszerűsítése, a nemzeti parkok által előállított kézműves termékek piacra juttatása és az itt létrehozott értékek bemutatása, valamint a haltenyésztés fenntartható fejlesztése. Elnökként feladatom, hogy Kisgazda Polgári Egyesület vidék-központú és patrióta értékrendjének megfelelően a mezőgazdaság versenyképességét, a helyi feldolgozást és a vidékélénkítést egyaránt támogassuk, továbbá, hogy a nemzeti érdek és a vidék védelme, valamint a kis- és a családi gazdaságok megerősítése érdekében összehangolt szakmai és szakpolitikai javaslatokat készítsünk.
• Az albizottság 2025. október 7-én az elnöki vezetésemmel jött létre. További tagjai Mihálffy Béla kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, valamint a parlamenti ellenzék részéről Földi Judit, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője.
• Az Albizottság az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága égisze és felügyelete alatt működik. Kisebb, hatékony összetételű testületként tevékenykedünk, így gyorsan tudunk reagálni a felmerülő szakmai kérdésekre és hatékony munkát tudunk végezni. A testületi működés fontos előnye, hogy a jogalkotási előkészítéshez közvetlen és naprakész terepi információt tudunk beszerezni és adni, ezzel csökkentve a bürokráciát és növelve a szabályozás gyakorlati hasznát.

Erdős Norbert

• Milyen programot dolgoztak ki; mikor kezdik a munkát, és milyen rendszerességgel ülnek össze?
• Az ülések frekvenciáját a tárgyalandó témák és az Agrárminisztériumtól, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (NÉBIH), szakmai szervezetektől érkező információk határozzák meg. Szükség szerint hívunk össze rendkívüli tanácskozásokat, míg tematikus napokon egy-egy területre koncentrálunk. A cél, hogy minden döntéshez részletes, gyakorlati javaslatok álljanak rendelkezésre, és helyszíni tapasztalatok beépüljenek a jogalkotás előkészítésébe.
• A munkaprogramunk gyakorlati, tematikus és rugalmas: negyedéves ciklusokra bontva járjuk végig a fő területeket, mint az élelmiszerlánc-biztonság, az agrár-szakképzés, a nemzeti parkok termékhasznosítása, a haltenyésztés, de kihelyezett üléseket is tartunk, ahol közvetlenül a helyi szereplők - például termelők, parkigazgatók, szakoktatók – tapasztalatait kérdezzük meg. Az első kihelyezett ülés például Keszthelyen, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban volt, ahol a helyi ökoszisztéma és a térségi feldolgozás lehetőségei kerültek napirendre. Ennek célja a területi stratégiák beépítése a központi döntésekbe. Munkánk során: tematikus meghallgatásokat tervezünk tartani minisztériumi, hatósági, szakmai érdekképviseleti előadásokkal; szakmai összejöveteleket tervezünk összehívni szakképző intézményekkel közösen, és évente legalább egyszer kihelyezett, terepi ellenőrzéssel egybekötött ülésen tekintjük át a gyakorlati végrehajtást.
• Az ülések számát a Mezőgazdasági Bizottság keretrendszere és a napi feladatok határozzák meg. Rugalmas, de következetes ütemezést alkalmazunk, hogy a jogalkotási határidőket és a gyakorlati intézkedéseket összehangoljuk.
• Milyen jogkörök és feladatok tartoznak az albizottsághoz? Milyen jogszabályokhoz adnak véleményt vagy módosítást?
• Az albizottság jogi státusza és gyakorlati tevékenysége a parlamenti házszabály és a Mezőgazdasági Bizottság munkaszervezetének keretei között határozódik meg. Funkciója elsősorban előkészítő-, véleményező és monitorozó. Ennek megfelelően három, egymással összefüggő jogkört gyakorlunk: szakmai előkészítés és véleményezés: a mezőgazdasági, élelmiszerlánc-biztonsági, szakképzési, természetvédelmi és akvakultúra-területet érintő jogszabályokhoz nyújtunk részletes szakmai véleményt; ellenőrzés és beszámoltatás: beszámoltatjuk és elemzés alá vesszük a végrehajtó szervek - például minisztériumok, NÉBIH, nemzeti parkigazgatóságok – jelentéseit és pénzügyi végrehajtását, és javaslattevés és jogalkotás-elősegítés: kidolgozott módosító javaslatokat készítünk a Mezőgazdasági Bizottság részére, amelyek alapján a plenáris törvényalkotás során a gyakorlati érdekek érvényesülnek.
• A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy albizottsági meghallgatásokon vizsgáljuk a élelmiszerlánc-biztonság végrehajtását – például a hazai ellenőrzési- és visszahívási mechanizmusok működését; az agrárszakképzés gyakorlati koordinációját – például a szakiskolai gyakorlati helyeket, gyakorlati órákat és ösztöndíjrendszereket); a nemzeti parkok termékhasznosítását szabályozó jogi kereteket – például az országos és helyi érdekek összehangolását, természetvédelmi előírások betartása mellett a helyi gazdaságok támogatását, valamint a haltenyésztés szabályozási és támogatási környezetét – például engedélyezési eljárásokat, vízhasználati szabályokat, higiéniai előírásokat.
• Konkrét jogszabályokra nézve az albizottság véleményezési körébe tartoznak többek között: az élelmiszer-biztonsági szabályozásokat kiegészítő rendeletek és végrehajtási szabályok, az agrárszakképzést szabályozó törvényi és rendeleti rendelkezések, valamint a természetvédelmi jogszabályok azon részei, amelyek a nemzeti parkok működését és a parkok területén folyó gazdálkodási tevékenységet érintik. Bár az albizottság nem hozhat önálló törvényt, javaslatai és részletes szakmai véleményei – különösen, ha a terepi tapasztalatokkal alátámasztott javaslatok – rendszerint erős befolyást gyakorolnak a Mezőgazdasági Bizottság döntéseire és a parlamenti módosításokra.
• Munkamódszerünk: írásos előterjesztés bekérése, szakmai meghallgatások (minisztériumok, NÉBIH, nemzeti parki igazgatóságok, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara /továbbiakban: NAK/, egyetemek), terepi bejárások és monitoring-jelentések összehasonlító elemzése. Ezzel a megközelítéssel célunk a szabályozás hatékonyságának növelése, az adminisztratív terhek csökkentése, és a kistermelők, feldolgozók versenyképességének erősítése, mindez a közérdek és a fogyasztóvédelem szem előtt tartásával.
• „Közös célunk, hogy biztonságos, minőségi élelem kerüljön az asztalokra.” — Most nem biztonságosak az élelmiszerek?
• A kijelentés üzenete egyszerre megerősítő és proaktív: alapállításunk, hogy Magyarországon a fogyasztók többsége biztonságos élelmiszerhez jut, ugyanakkor a modern kockázatok és a globalizált beszállítói láncok miatt folyamatosan korszerűsíteni kell az ellenőrzési rendszereket, a laboratóriumi kapacitásokat és a prevenciós eszközöket. A NÉBIH 2025-ös téli ellenőrzési akciója (idézett közlemény szerint) jó példája annak, hogyan zajlik a megelőzés és a gyors reagálás: célzott, szezonális akciókkal vizsgálják a legfontosabb kockázati termékcsoportokat és végzik mintavételes laborvizsgálatokat annak érdekében, hogy a kockázatos tételek gyorsan azonosíthatók és kivonhatók legyenek a forgalomból.
• Az albizottság szerepe ebben kettős: egyrészt szakmailag vizsgáljuk, hogy a hatósági erőforrások, mint például a laborkapacitás, az ellenőrzési frekvencia vagy visszahívási protokollok elegendőek-e a növekvő kockázatok kezelésére. Másrészt jogalkotói javaslatokkal és költségvetési javaslatok előkészítésével törekszünk biztosítani a szükséges kapacitásokat. A gyakorlatban felmerülő problémákat, mint például lokális fertőzések, visszaélések vagy címkézési hibák, gyors reagálással és célzott támogatással lehet hatékonyan kezelni. Például a kistermelők technikai és adminisztratív támogatásával, mint műszaki fejlesztések vagy szabályozási tanácsadás, hogy a megfelelőség a gyakorlatban is megvalósuljon.
• Nemzetközi összehasonlításban Magyarország ellenőrzési rendszere jól működik, ám a jövőbeni kihívások – új mikrobiológiai kockázatok, importáramlásokból adódó kockázatok, illetve a klímaváltozás hatásai – megkövetelik az ellenőrző rendszer folyamatos fejlesztését. Az Albizottság ezért hangsúlyozza a gyors reagálást biztosító jogi eszközök karbantartását és a fogyasztói tájékoztatás erősítését, mert csak így tudjuk garantálni, hogy a magyar asztalokra mindig biztonságos, minőségi élelmiszer kerüljön.
• Hogyan lehet ennyire szerteágazó szakterületeket egy albizottságban összefogni? Mennyire lehetséges hatékonyan dolgoznia az albizottságnak?
• A hatékonyság alapelve: modularitás + szakértői bevonás + terepi validálás + folyamatmonitoring. Konkrétan: a munkaszervezés tematikus blokkokra osztja a munkát. Egy ülés előre meghatározott szektor(oka)t érint, mint például élelmiszerlánc-biztonság és élelmiszer-feldolgozás, agrárszakképzés és gyakorlati képzési helyek, nemzeti parkok és helyi termékek, haltenyésztés és vizeink hasznosítása. Minden blokkhoz előre kikérjük a minisztériumi, NÉBIH-, NAK- és nemzeti parki adatokat, amelyek alapján strukturált beszámolókat és javaslatcsomagokat készítünk.
• A szakértői bevonás kritikus: a testület nem professzionális adminisztratív fórummá válik, hanem meghívott egyetemi oktatókkal, kutatóintézeti szakértőkkel, és gyakorló termelőkkel egészítjük ki a parlamenti képviselőkből álló magot. Így a jogalkotás előkészítése mindig tudományos és terepi alátámasztottságú.
• A terepi validálás – kihelyezett ülések, gazdaságbejárások – biztosítja, hogy a jogi javaslatok nem papíron hatékonyak, hanem a helyszínen is alkalmazhatók. A keszthelyi kihelyezett ülés például rávilágított arra, hogy a nemzeti parkok és a helyi feldolgozás összekapcsolása hogyan növeli a helyi értékesítési csatornákat és munkahelyeket. Ez közvetlenül vezet majd olyan javaslatokhoz, amelyek egyszerűsítik a kis helyi vállalkozások adminisztrációját az őstermelői és feldolgozói minősítések terén.
• Végül a folyamatmonitoring: minden javaslat mellé mérőszámokat, mint például kifizetések időhorizontja, engedélyezési idők, beiskolázási számok a szakképzésben, nemzeti parkok által értékesített helyi termékek volumene, rendelünk, és e mutatókat kétévente áttekintjük. Így nem pusztán intézkedéseket hozunk, hanem mérhető hatást követelünk meg. Ez a modellezés és a terepi validálás kombinációja biztosítja, hogy egy széles feladatkört is hatékonyan kézben tudjunk tartani.
• Honnan tudnak pontos információkat szerezni az egyes szakterületekről?
• A megbízható információforrások hierarchiája egyértelmű: hivatalos állami adatok és jelentések, például az Agrárminisztérium, a NÉBIH, az Országos Nemzeti Park Igazgatóságok részéről; ágazati szereplők és szakmai szervezetek, mint a NAK, termelői szövetségek, feldolgozói szövetségek; kutatóintézetek, felsőoktatás résztvevői, mint egyetemi karok, agrárkutató központok; helyi visszajelzés beszerzése például kihelyezett ülések, termelői konzultációk, monitoring projektek révén. Az Albizottság munkájában ezek mind megjelennek: hivatalos írásos anyagokat kérünk be, adatbázisokat elemzünk, laboreredményeket és auditjelentéseket vizsgálunk, majd a terepi tapasztalatokkal vetjük össze.
• Egy gyakorlati példát is mondjak, a NÉBIH 2025-ös téli ellenőrzési köranyaga és a hatósági visszahívási listák fontos, naprakész adatbázisok. Ezek szolgálnak alapul a kockázati termékcsoportok meghatározásához. A nemzeti parkok éves jelentései, mint például területkezelési és ökoturisztikai statisztikák megadják, hol lehetséges helyi termék-értékesítés bővítése. Az oktatási intézmények statisztikái és beiskolázási adatai pedig a szakképzés kapacitásainak valós helyzetét teszik láthatóvá.
• Összefoglalva: a megbízható döntéshez szükséges adatok gyűjtése és validálása többcsatornás: adminisztratív, szakmai, kutatói és terepi összekapcsolását követeli meg. Az Albizottság javaslatait csak azután viszi tovább a Mezőgazdasági Bizottsághoz, hogy ezek az adatok teljeskörűen rendelkezésre állnak és a javaslatok gyakorlati hatásvizsgálata megtörtént.
• Melyik szakterületre kell most leginkább koncentrálni? Hol vannak a legnagyobb problémák?
• Az elmúlt években világosan kirajzolódott, hogy a magyar mezőgazdaság előtt álló legnagyobb kihívások az állategészségügy, a klímaváltozásból eredő időjárási szélsőségek, valamint az agrárszakképzés és a feldolgozóipar megújítása köré rendeződnek. Az állategészségügyben 2025 elején ismételten felütötte fejét a ragadós száj- és körömfájás, amelyre a NÉBIH gyorsan reagált – több mint 1200 telephelyen történt mintavétel, és 45 ezer állatot vizsgáltak meg. Ez a hatósági fellépés világosan mutatja: a magyar élelmiszerlánc-biztonsági rendszer jól működik, a járványokat képes időben lokalizálni. Ugyanakkor ezek az események rámutatnak a folyamatos állami felügyelet és a helyi szintű védekezési tervek jelentőségére.
• A klímaváltozás hatásai szintén közvetlenül érintik a magyar agráriumot. A 2022-es súlyos aszály után 2024-ben és 2025-ben is hektikus csapadékeloszlás jellemezte az országot. Egyes térségekben 25-30 százalékkal kevesebb eső esett az átlagosnál. Az ilyen években a termelés biztonságát öntözési és vízvisszatartási beruházásokkal lehet garantálni. A kormány az elmúlt három évben több mint 65 milliárd forintot fordított öntözési infrastruktúra-fejlesztésre, és új vízvisszatartó műtárgyak építését támogatja. Különösen fontos, hogy a kisebb gazdálkodók is hozzáférjenek ezekhez a fejlesztésekhez, hiszen a vidéki életminőség, a foglalkoztatás és a helyi feldolgozás stabilitása ettől függ.
• A növényegészségügyi kihívások közül a szőlőültetvényeket pusztító aranyszínű sárgaság növénybetegség (FD-fitoplazma) jelent súlyos veszélyt. Az elmúlt két évben a Dunántúlon, az Alföldön és most már az Északi-Középhegységben található borvidékeinken is több ezer hektár fertőződött meg, ami az exportpiacokat is veszélyezteti. Az Albizottság egyik célkitűzése, hogy az érintett termelők számára már elindult kártalanítási és újratelepítési támogatási program tovább folytatódjon, valamint a NÉBIH növényvédelmi felügyeleti kereteit bővítsük és erősebbé tegyük.
• A humánerőforrás-problémák legalább ilyen súlyosak. Az agrárszakképzés modernizációja elengedhetetlen, hiszen ma már a digitális technológiák, precíziós gépek és adatvezérelt döntések határozzák meg a mezőgazdaságot. Az Agrárminisztérium 2025-ben 12 új duális képzési együttműködést indított el agrárszakképző intézmények és helyi vállalkozások között, amelyre 3,5 milliárd forint forrást biztosított. A cél az, hogy a fiatalok számára vonzó, korszerű pályát jelentsen az agrárium, és biztosított legyen a generációváltás.
• A kormányzat e kihívásokra folyamatosan reagál: gyors kárenyhítési kifizetések, járványvédelmi intézkedések, és a NAK-kal közös prevenciós kampányok segítik a gazdákat. Mi, Kisgazda politikai közösségként, hiszünk abban, hogy a magyar föld jövője a termelő ember szorgalmán, a tudás megbecsülésén és a kormányzati stabilitáson alapul.
• Milyen kapcsolatot tartanak az ágazati szereplőkkel?
• Az albizottság működésének egyik alappillére a széles körű és folyamatos szakmai párbeszéd. A magyar agrárium sokszereplős rendszer: a NÉBIH, az Agrárminisztérium, a NAK, a kutatóintézetek, a nemzeti parkok, valamint a kistermelők és szakképző iskolák mind saját tapasztalatot és tudást hoznak be a közös gondolkodásba. Az Albizottság ezért rendszeres konzultációkat és meghallgatásokat tart, valamint évente legalább egy kihelyezett ülést szervez. Az elsőre néhány nappal ezelőtt Keszthelyen, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban került sor.
• Az együttműködések gyakorlati szinten is eredményesek: a NÉBIH adatai szerint 2025-ben 15 százalékkal nőtt az önkéntes minőségbiztosítási rendszerekben – például Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy – részt vevő élelmiszer-előállítók száma. Ez a fejlődés közvetlenül kapcsolódik az albizottsági javaslatokhoz, amelyek a termékek nyomon követése és a kistermelői feldolgozás támogatását szorgalmazzák.
• A Kisgazda Polgári Egyesület szellemiségéhez hűen külön figyelmet fordítunk a vidéki közösségek bevonására. Nemcsak a nagy agrárvállalatokat, hanem a kistermelőket és családi gazdaságokat is meghallgatjuk, hiszen a magyar vidék gerincét ők adják.
• Az Albizottság célja, hogy ne csak törvényhozói, hanem szakmai közvetítő szerepet is betöltsön a politika és a termelők világa között. Ennek szellemében minden döntést alapos szakmai háttéranyag előz meg. Ezen az úton járva biztosítható, hogy a javaslataink valódi változást hozzanak, a magyar föld, a magyar termelő és a magyar fogyasztó javára.
• Végezetül: hogyan kontrollálják a javaslataik megvalósítását?
• Parlamenti eszközökkel: beszámoltatások, írásbeli kérdések, monitoring-jelentések és a Mezőgazdasági Bizottság koordinációja révén. Az Albizottság javaslataihoz kapcsolódó végrehajtást rendszeresen számon kérjük az illetékes minisztériumokon és hatóságokon. Szükség esetén módosító javaslatot nyújtunk be, vagy további szakmai egyeztetést kezdeményezünk. A cél a kézzelfogható eredmények — pl. támogatási kifizetések, e-pincekönyv bevezetése, gyors kárenyhítési folyamatok — nyomon követése és biztosítása.
• Az ellenőrzésünk három pillérre épül: parlamenti monitoring: a Mezőgazdasági Bizottság és az albizottság rendszeres beszámoltatási jogosítványai (írásbeli kérdések, jelentések, meghallgatások); végrehajtói elszámoltathatóság: a minisztériumok, a NÉBIH és a nemzeti parkok éves teljesítmény-beszámolói, valamint terepi visszacsatolás: helyszíni ellenőrzések, pilot-projektek értékelése és a termelői visszajelzések beépítése.
• Ha egy javaslat nem teljesül, módosító javaslatot terjesztünk elő, vagy felkérjük a végrehajtót kötelező intézkedésre. Célunk az eredmények mérhetővé tétele (pl. kifizetési mutatók, engedélyezési idők csökkentése, szakképzési beiskolázási számok növelése). Célunk a hatékonyság és a számon kérhetőség erősítése.
• Köszönjük a beszélgetést.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai