Csongrád-Csanád vármegye az egyik legjobban klímasújtott terület

Kategória: Agrárgazdaság, Kamara | Szerző: H. Gy., 2025/12/01

SZÉL ISTVÁN
a NAK vármegyei elnöke

Elnök úr milyen kötődése van a mezőgazdasághoz? 

2017 óta vagyok a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezetének elnöke, 14 évig Székkutas polgármestereként dolgoztam, 2024 óta hódmezővásárhelyi önkormányzati képviselő vagyok. Családom évszázadok óta mezőgazdasággal foglalkozik, jómagam szántóföldi gazdálkodóként veszem ki a részt ebből a munkából, szüleimnek és testvéreimnek pedig kertészete van, gyümölcstermesztéssel foglalkoznak.

Milyen agráradottságai vannak a vármegyének? Mi van túlsúlyban? A mezőgazdaság vagy az élelmiszeripar? 

Sajnos, a kiváló adottságok ellenére nem tudok rekord eredményekről beszámolni. A gazdasági ágak közül a fejlesztésre fordított összeg változatlanul a feldolgozóipar esetében volt a legmagasabb, annak ellenére, hogy a beruházási érték – összehasonlító áron számolva – 35 százalékkal elmaradt az előző évitől. Az itt felhasznált 18,7 milliárd forint 54 százalékát az élelmiszeripar, ezen belül elsősorban a hús-, a baromfihús-készítmény, illetve a tejtermékek gyártásának bővítésére, korszerűsítésére fordították. Az energiaipar bár jelentősen növelte részesedését a beruházásokból, az egy évvel korábbival megegyező második legmagasabb arányt képviselte. A nemzetgazdasági ágba invesztált 16,7 milliárd forint szinte teljes egészében a villamosenergia-termelés, -ellátás alágazat bővítését és fejlesztését szolgálta. A jelentősebb nemzetgazdasági ágak közül egyedül az energiaszektorban történt bővülés (21 százalék).
Az élelmiszeriparon belül elsősorban a 2,9 százalékos növekedést elérő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása és 14 százalékkal bővülő egyéb élelmiszer gyártása alágazatok növelték exportértékesítéseiket, előbbi 5,2 százalékkal, utóbbi 13 százalékkal. A hazai értékesítés nehézségeiről a kizárólag belföldön értékesítő pékáru, tésztafélék gyártása alágazat eladásainak 5,3 százalékos mérséklődése ad képet.

Hány tagjuk van? Milyen a tagság megoszlása? 

Kamaránk létszámát, s azon belüli megoszlását a következő ábrák tartalmazzák:

Gondolom, Önöknél is komoly munkát végeznek a falugazdászok.

Ez így van. A 49 főből álló falugazdász hálózatunk Szűts László igazgató és Mavracic Beáta főfalugazdász asszony vezetésével az ország legjobbjaiból áll és rendkívül büszke vagyok rájuk. A szakmai hozzáértésükbe vetett bizalmat leginkább az egységes kérelem benyújtásának időszaka jelzi. Az elmúlt években Csongrád-Csanád vármegye volt az, ahol a NAK falugazdászai segítségével benyújtott kérelmek aránya országosan a legmagasabb számot érte el. 2025-ben a vármegyében benyújtott 11.868 db kérelemből 9.356 db-ot a falugazdászaink nyújtottak be, ami 79 százalékos kimagasló arányt jelent, mivel az országos átlag 66 százalék. Falugazdászaink egész évben segítenek a vármegyei gazdálkodóknak az őstermelői és családi gazdaságokkal kapcsolatos ügyintézésében, ami évente mintegy 5000 ügyintézést jelent.  

Mit takar ez az ötezer ügyintézés?

Rendben, részletezzük a feladatokat. A hálózat kiemelt szerepet tölt be az őstermelői jogviszonyhoz és családi gazdasághoz kapcsolódó hatósági ügyintézésben, beleértve a jogviszony létrehozását, módosítását és megszüntetését. Ellátják a mezőgazdasági káresemények felmérésével összefüggő teendőket és segítik a termelőket az agrárkár-enyhítési eljárásokhoz szükséges dokumentáció elkészítésében. A falugazdászok szakmai fórumokat, tájékoztató rendezvényeket és képzéseket szerveznek a gazdálkodók informálása és felkészítése érdekében. Folyamatos szakmai tájékoztatást biztosítanak a gazdálkodók számára a mezőgazdasági innovációkról, az aktuális előírásokról és a fenntartható gazdálkodási modellek alkalmazásáról, külön hangsúlyt helyezve a klímaváltozásból eredő kihívásokra. A falugazdászok rendszeresen tartanak csoportos tájékoztatókat, sőt évente mintegy 40 különféle szakmai és agrárpolitikai fórumot is tart az elnökség. Hozzáteszem, hogy a legnagyobb erősségünk a kiváló emberi kapcsolatokban rejlik, mert e nélkül nem tudnánk megküzdeni az újabb és újabb kihívásokkal.

Elégedettek-e a vármegye agrárteljesítményével?

Le kell szögeznünk, hogy jelenleg Csongrád-Csanád vármegye az ország legnehezebb sorsú megyéje, elsősorban a klímaváltozás negatív hatásai miatt. Őszintén szólva a helyi gazdálkodókat már csak a kötelességtudat, az elhivatottság és a remény élteti, mert koronavírus után fagy-, szél-, és viharkár egyaránt sújtotta őket, melyet tetéztek az egymást követő történelmi aszályok. A hosszan tartó csapadékhiány, a talajnedvesség jelentős csökkenése és az ehhez társuló hőmérsékleti szélsőségek együttesen olyan stresszhelyzetet idéztek elő, amelynek hatásai a termésátlagokban és a gazdálkodók árbevételeiben is markánsan megjelentek.
A talaj 0–50 és 0–100 centiméteres rétegében tapasztalt vízhiány az ország számos területén elérte vagy meghaladta a kritikus szintet. Az európai összehasonlítások alapján Magyarország – különösen az Alföld – a súlyos aszályhelyzetű térségek közé került, ahol a növényzet növekedési anomáliáit egyértelműen a vízstressz okozta. Az időjárási szélsőségek közvetlen következményei jól látszanak a főbb szántóföldi kultúrák termésátlagain, amelyek az idei évben alulmúlták magukat a korábbi évekhez képest. Csongrád-Csanád vármegye gazdálkodói 2025-ben búzánál, kukoricánál és napraforgónál is jelentős hátrányt szenvedtek el mind az országos, mind a dél-dunántúli összevetésben.
A klimatikus károk a vegetációs időszakon kívül is súlyos terheket róttak az ágazatra. 2025. április 7–8-án tavaszi fagykár sújtotta Ruzsa, Pusztamérges, Bordány, Forráskút és Zsombó térségét, ahol a hőmérséklet -6 és -8,5 Celsius-fok közé süllyedt. Július 7-én pedig viharkár érte a termesztőberendezéseket: 201 termelő jelentett be kárt, és a becsült összeg elérte a 241 millió forintot. Mindezek tükrében kiemelt jelentősége van a káros hatások mérséklésére irányuló intézkedéseknek. Úgy gondoljuk, hogy az Agrárminisztériumnak külön agrárprogramot kellene kidolgozni a dél-alföldi gazdák megsegítésére.

Milyen válaszokat tudnak adni a klímaváltozás kihívásaira?

A technológiai alkalmazkodás szinte elkerülhetetlen. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szárazságtűrő fajták önmagukban nem jelentenek megoldást, ha a talaj nem képes megtartani a vizet. Az egész termesztéstechnológiai rendszer átalakítása válik szükségessé, a talajműveléstől a növényvédelemig. A talaj vízmegtartó képessége kulcskérdés, hiszen ez dönti el, hogy a növények mennyire képesek átvészelni a hosszabb csapadékhiányos időszakokat. A Kéktói „csoda” is jól mutatja: ahol a víz és a tájgazdálkodás összhangban működik, ott az aszályból adódó károk látványosan mérsékelhetők. A térség ilyen próbálkozásai jó alapot adnak a jövőbeni vízvisszatartó és vízmegtartó rendszerek szélesebb körű elterjesztéséhez. Összességében azt mondhatom, hogy a 2025-ös év azt bizonyította, hogy a klímaváltozás hatásai már nem jövőbeli kockázatok, hanem jelen idejű valóság. Az alkalmazkodás gyorsasága, a vízgazdálkodási fejlesztések, valamint a termesztéstechnológiai váltás kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképes maradjon a következő években. 

A sok probléma közül melyik feladatra koncentráltak leginkább az idén?

Minden évben számos feladattal szembesülünk, ezekből idén kiemelt jelentőséggel bír a Vizet a tájba program és az aszályelhárítás elleni védelem. A vízügyi alapú megoldások között szerepel az Aszályvédelmi Akcióterv (AVAT) fejlesztése, valamint a „Vizet a tájba” program, amelyben Csongrád-Csanádból 2025 februárjától a gazdálkodók 248 területet ajánlottak fel árasztásra. A felajánlások nagysága vízügyi igazgatóságonként jelentős eltérést mutat. Emellett a NAK vármegyei szervezete 112 olyan csatornaszakaszt továbbított az Agrárminisztériumnak, ahol a gazdák kifejezetten kérték a vízfeltöltést.

Mennyire fejlettek a gazdaságok? Hogyan lehet még sikeresebb a vármegye agráriuma?

Vármegyénkben kimagaslónak számít a hajtatásos növenytermesztés (fólia, üvegház) fejlettsége. Mindemellett az állattartó gazdálkodással foglalkozók is szépen fejlődnek, azonban a kizárólag szántóföldi növénytermesztők stagnáló állapotban vannak, melynek okaira már korábban kitértem. A kérdés persze az, hogy konkrétan mit értünk fejlődés alatt, hiszen például 2005-ben, a nagy agrártüntetésen még MTZ márkájú volt a traktorok többsége, ma viszont nyilván nem így lenne. 

Milyen vármegyére jellemző, speciális termékkel rendelkeznek?

A napfényes Alföld az otthonunk, ebben a körben mindenképpen kiemelném a szegedi paprikát, a szentesi baromfit, pulykát és paprikát, a makói hagymát, sőt a PICK-szalámit is. Persze, ezt a sort még lehetne folytatni…

Végezetül: szükséges-e a generációváltás? Ha igen, hogyan halad ez a folyamat?

Ez fontos kérdés, hiszen a generációváltás folyamatosan napirenden van, az adatok pedig azt mutatják, hogy ezen az úton szükséges végig mennünk. Vármegyénkben 4.887 40 év alatti, 13.508 41 és 65 év közötti agráriumi szereplő van, ugyanakkor több mint 7.000 a 65 év feletti gazdálkodó. Ez is azt mutatja, hogy az idősebbek többen vannak, mint a 40 év alattiak. Ezeken az arányokon valóban érdemes változtatni, de ez már a gazdaságokon múlik.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai