Felkészülés a télre: ami maradt, és ami változott

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: B. K., 2025/12/03

A talajvédelem területén az egyik legfontosabb feladat, hogy a talajaink olyan állapotban legyenek, hogy a télen lehulló csapadék ne folyjon el a területről, hanem képes legyen leszivárogni a talaj mélyebb rétegeibe – emelte ki Wilhelm József. Ehhez elengedhetetlen, hogy a talajművelési technológia úgy legyen meghatározva, hogy ne alakulhasson ki az „eketalp betegség”, mert az egy vízzáró réteget képez, ezzel pedig megakadályozza a csapadék beszivárgását. Ennek a következménye az, hogy az adott területről elfolyik a víz. Ráadásul ezzel, azon túl, hogy nem őriztük meg a csapadékot, még talajeróziót is okozunk, melynek következtében a talaj felső rétegében található humusztól is „megszabadítjuk” talajainkat – fogalmazott az igazgató.

Nagyobb figyelmet igényelnek a kártevők

A kertészeti ültetvényekben, vagyis a szőlőkben és gyümölcsösökben fontos, hogy a növényi szármaradványokat mulcsozzuk le. Ezzel ugyanis egyrészt javítjuk a talaj szervesanyag-tartalmát, másrészt csökkentjük a talajeróziót azáltal, hogy a leeső nagyobb mennyiségű csapadék nem tud szabadon elfolyni a termőterületről. „Ne feledkezzünk meg a mulcsozás másik hasznos hatásáról sem, mégpedig arról, hogy a felületi mulcsréteg egy erős napos, vagy szeles idő esetén védi talajainkat a kiszáradástól, ezáltal is segítve a talajban felhalmozott csapadék megőrzését” – tette hozzá Wilhelm József.

A kertészeti kultúrával foglalkozó gazdaságok másik fontos feladata a téli áttelelő kártevők elleni védekezés. Ez egyrészt a fizikai védekezésből, másrészt a rügyfakadás előtti lemosó permetezésből áll. Fontos még a fák törzsének kezelése, amit drótkefével, kaparóvassal tehetünk meg, és amivel segítünk eltávolítani az áttelelő kártevőket. Ez utóbbi feladat a jelenlegi enyhe téli időjárási körülmények között különösen felértékelődik.

Az enyhe telek többletfeladatot adnak

A szántóföldi növénytermesztés legfontosabb feladata az őszi-téli mélyszántás elvégzése, ha és amennyiben az adott gazdaság a vetésforgója ismeretében még egyáltalán végez őszi mélyszántást. Sok gazdaságban ezt a műveletet már felváltja a középmély-lazítás, mely képes biztosítani, hogy a csapadékot meg tudjuk őrizni, ugyanakkor a felületen maradó szármaradványok segítenek az erózió elleni védekezésben és csökkentik a talaj kiszáradását.

A növénytermesztésben egyre nagyobb problémát jelent, hogy az enyhe telek miatt jelentősen felszaporodtak a rágcsálók, melyek ellen az eddig használható készítmények betiltása miatt egyre nehezebb a védekezés, ennek hiányában pedig ezek a kártevők nagyon jelentős gazdasági károkat tudnak okozni – hívta fel a figyelmet Wilhelm József.

A téli időszakban mind a szántóföldön, mind az ültetvényekben a „lazítás” időszaka jön el, legalábbis a kinti munkák szempontjából. Ez lehetőséget ad arra, hogy a gépeinket a technikát felkészítsük a következő évi kezdésre.

Feladatok a gépműhelyben

A közúton is közlekedő gépeknél erre az időszakra tervezzük e gépek aktuális hatósági-műszaki vizsgáit, a gépek időszakos munkavédelmi ellenőrzéseit. Annak érdekében, hogy a gépek ezeken a vizsgálatokon sikeresen megfeleljenek, ahhoz fel kell őket készíteni és el kell végezni a szükséges javítási-karbantartási feladatokat. A szabadban tárolt eszközökön (jellemzően talajművelő gépeken) el kell végezni a szükséges állagmegóvási feladatokat, mint például az ekék kormánylemezeinek zsírozása, a kopott felületek festése, illetve a fedett tárolás megoldatlansága esetén az értékesebb eszközök ponyvával, fóliával történő letakarása, amennyiben nem megoldható a fedett tárolás.

A téli gépjavítási terv szerint a gépek jellemzően abban a sorrendben kerülnek javításra, amilyen sorrendben a tavaszi munkák kezdetével szükség van rájuk. Ez az időszak alkalmat ad arra is, hogy a javítás során felmérjük, hogy a szezonban milyen kopó alkatrészekre lesz szükség, és ennek megfelelően ezeket előrendelésben költséghatékonyabban lehet beszerezni.

Vajon rutinfeladat-e egy agrárcégnek a télre való felkészülése vagy az elmúlt években ez is – ahogyan minden más – megváltozott a klímaváltozás, illetve a technológiák változása miatt? Erre az az egyszerű válasz, hogy természetesen vannak téli feladatok, melyek a felkészülés szempontjából teljesen függetlenek az időjárástól. Egyébként pedig jellemzően ez az időszak egyben a tervezés időszaka is – mondta Wilhelm József. Ekkora már látható, hogy a befejeződő gazdasági évnek melyek voltak a tanulságai, hol kell az eddigi gyakorlaton változtatni, illetve mit kell a következő esztendőben esetleg másként tenni az eredményesebb gazdálkodás érdekében.

A változásra is készülni kell

Az igazgató úgy véli, hogy az elmúlt évek tapasztalata alapján egy megállapítást biztosan tehetünk: az elmúlt két-három évtized növénytermesztési gyakorlata, vetésszerkezete nem lesz tartható a továbbiakban, mert a körülöttünk levő gazdasági környezet, az uniós szabályozó rendszer és a klíma alapjaiban változott meg, ezek pedig új kihívások elé állítják a gazdálkodókat. 

„A fentiek közül egy tényező is jelentős változásokat képes okozni, a három tényező együttes jelenléte meglátásom szerint az elmúlt 50 év legnagyobb kihívása elé állítja a hazai gazdatársadalmat” – jelezte az igazgató a jelenlegi helyzet bonyolultságát. Szerinte elsődlegesen nem is a téli felkészüléssel kapcsolatban van szükség módosításra, hanem a gazdálkodás alapjaiban kíván a termelőtől egy új szemléletet és jelent új feladatokat. Hogy egy-egy adott gazdaságban az eddigiekhez képest mekkora változást indukál ez a téli felkészítésben, az alapvetően attól függ, hogy a fentiek miatt a gazdaság mennyiben kíván, vagy fog változtatni a termelésszerkezetén, vagy az eddig végzett tevékenységén.

Tervezni kell a költségeket is 

Alapigazság az is, hogy egy jól működő gazdaság sohasem mondhat le a tervezésről, de nem a téli felkészítésre kell a költségterv és a tartalékképzés, hanem a téli időszakban – amikor kevesebb a kinti teendő – készül a következő gazdasági évre a költségterv. Sőt, a növénytermesztésben a vetésforgónak legalább 4-5 évre előre kell elkészülnie. Ebből adódóan elkészül egy költségterv és egy hozamterv is. Természetesen ezek olyan tervek, melyeket számtalanszor kell módosítani, az egy-egy adott évben jelentkező befolyásoló tényezők hatására, amelyek mostanában különösen nagy hatással vannak a gazdálkodásra. 

Wilhelm József ugyanakkor azt vallja, hogy a legjobb tervezés az óvatos tervezés. Így, ha van rá lehetőség, akkor mindig kell tartalékot képezni a váratlan helyzetekre, illetve eseményekre. Ez különösen igaz a mai szélsőséges időjárási körülmények között, amikor aszálykárok, vihar- és jégkárok és belvíz is nehezítik a termelést. De az időjárástól függetlenül is számtalan tényező befolyásolhatja jelentősen akár egyik napról a másikra is az eredményes gazdálkodásunkat. A szakember végül ezek közé sorolta a gazdasági szankciókat, a kiviteli tilalmakat, a jogszabály-változásokat, a kötelező bérajánlásokat, illetve a járványkitöréseket is.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai