Nem a rekordok éve az idei a rizságazatban

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: Hajtun György, 2025/12/08

Bori Tamás 
elnök-igazgató

Nagy István agrárminiszter a Riso Nemzetközi Rizsfesztivál keretében Vercelliben megrendezett konferencián nyolc rizstermesztő uniós agrárminiszterrel közös nyilatkozatot tett arról, hogy szigorúbb uniós piacvédelmi szabályokkal kell megvédeni az európai rizstermesztést. 

Nagy az import nyomás

Az eseményen az olasz Rizsszövetség meghívására Bori Tamás is jelen volt, aki a közös nyilatkozat előzményeiről elmondta, hogy a probléma a covid idején kezdődött. A 2020-as évben a megváltozott időjárás és a járvány kitörése miatt csökkent az Európai Unióban a rizstermés mennyisége, aminek következtében jelentősen megnőtt az import rizsmennyiség behozatala. Az EU természetesen kötött kereskedelmi megállapodásokat az ázsiai fejlődő országokkal (Mianmar, Kambodzsa) is, ahonnan a fegyveren kívül sok élelmiszeripari termék, köztük a rizs is kvóta nélkül, vámmentesen behozható az Unióba. Magyarországot a mianmari rizs érinti a legérzékenyebben, míg a legnagyobb uniós rizstermesztő olaszok piacának egyensúlyát a kambodzsai import rizs borította fel. Az import rizs ára ugyanis jelentősen olcsóbb az uniós árszintnél, miközben a behozott mennyiség jelentősen megnőtt.

Az elnök-igazgató csak megerősíteni tudta Nagy Istvánnak a rendezvényen elhangzott gondolatait. A tárcavezető arról beszélt, hogy a rizs világszerte az egyik legfontosabb élelmiszer, több milliárd ember mindennapi táplálékának alapja. Magyarországon a rizstermesztés több százéves múltra tekint vissza, a termőterület a 20. század közepén érte el a maximumát, de az elmúlt években 2300-3000 hektár között alakult a rizs hazai vetésterülete. Az ország egyik fő rizstermesztő régiójában, a Nagykunságban termelt rizs hagyományait és minőségét mi sem tükrözi jobban, mint az a tény, hogy a „Nagykun Rizs” 2021-ben elnyerte az Európai Unió „Oltalom alatt álló földrajzi jelzése” címet. A régióból, az ott termelt rendkívül alacsony nehézfém-tartalmú biorizs még a kínai piacra is eljut, tette hozzá a miniszter.

Közös nyilatkozat

A közös nyilatkozatban az agrárminiszterek leszögezték, hogy közös felelősségünk, hogy megőrizzük az európai rizstermelés biztonságát, versenyképességét és fenntarthatóságát, éppen ezért szigorúbb szabályokra van szükség. Miközben a világ rizskereskedelme folyamatosan bővül, meg kell védenünk a fenntartható európai termelést, biztosítanunk kell a tisztességes versenyt, és egyensúlyban kell tartanunk az ellátási láncokat. E közös munka során nemcsak a termelőket és feldolgozókat védjük, hanem hozzájárulunk ahhoz is, hogy a fogyasztók számára elérhető, megbízható minőségű termékek álljanak rendelkezésre, áll a nyilatkozatban. 

Az európai rizstermesztés és -feldolgozás fenntarthatóságának és versenyképességének biztosítása érdekében Magyarország szükségesnek tartja a Közös Vámtarifa felülvizsgálatát és az automatikus védelemi intézkedési mechanizmus beépítését az Általános preferenciarendszerbe (GSP). Emellett nagy hangsúlyt kell helyezni a környezetvédelmi és szociális kölcsönösség elvének érvényesítésére, a növényvédő szerek szabályozásának észszerűsítésére, valamint a kötelező eredet-, és származásjelölésre is. 

A közös nyilatkozatot eljuttatták a dán elnökségnek, amely elkészíti azt a javaslatot, amelyben a rizstermelők, feldolgozók, kereskedők által megfogalmazott problémák megjelennek. Az ugyanis egyértelmű, hogy az uniós rizságazat szereplőit is meg kell védeni az import negatív hatásaitól, attól, hogy a rizs árát ne az import olcsó rizs ára határozza meg az uniós piacon. A 30-35 százalékos árcsökkenés, az olcsó import tönkre teszi az egész uniós rizságazatot, ez pedig nem lehet célja az Európai Bizottságnak sem gazdasági, sem környezetvédelmi, sem fenntarthatósági, sem vidékfejlesztési szempontból. Bori Tamás azonban nem optimista az uniós döntést illetően, mert a hírek szerint a dán soros elnökség javaslatra az Európai Unió kvótát szabna a vámmentes rizs importra, de ez a kvóta már kiinduláskor magasabb lenne, mint a jelenlegi import mennyiség – tehát semmi piacvédő hatása nem lenne. 

A tudatos vásárlók száma nő

Ami a hazai rizságazat helyzetét illeti, az elnök-igazgató elmondta, hogy a hazai áruházláncok a saját márkás termékeket részesítik előnyben, és ehhez az árverseny miatt az olcsó importrizs a nyerő. Látszólag ez kedvez a fogyasztónak, de miután nem ismert a pontos származási hely, s az sem, hogy milyen minőségben, milyen termesztéstechnológiával termesztik a rizst, ez bizony egészségügyi kockázatokat is hordozhat a fogyasztó számára. De van egy olyan vásárlói kör, - hál’ Istennek ez a kör egyre nő - amelyik nem az ár alapján vásárolja a rizst, hanem a megbízhatóságot, a minőséget, s a környezeti lábnyomot veszi figyelembe. Egyes nyugati és skandináv országokban már bemeneti feltétel, hogy az adott terméket minél kisebb ökolábnyommal állítsák elő. A megbízhatóságot a „Farm to Fork” termék-előállítási folyamat betartása révén igazolja a Nagykun 2000 Zrt. A rizs gluténmentes, ezért fogyasztható liszt- és gluténérzékenyek számára is, szemben a búzával, rozsokkal vagy árpával, amelyek viszont glutént is tartalmaznak.

Szólni kell a rizs arzéntartalmáról is. A rizs természetes módon tartalmaz arzént, amelyet a növény a talajból és az öntözővízből vesz fel, mivel a rizsföldeket vízzel árasztják el, ami elősegíti az arzén koncentrálódását. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és más nemzetközi szervezetek szabályozzák az elfogadható arzéntartalom határait az élelmiszerekben, és a fogyasztók védelmében rendszeresen vizsgálják a rizs arzéntartalmát is. Az arzén szempontjából a Nagykun rizs a kedvező talajadottságok miatt (csak igen kis mértékben van nehézfém jelen a cég rizsföldjein) problémamentes, amit a bejáratott nyugat-európai piacok is igazolnak. Sőt, a bio rizsük megfelel a legszigorúbb, bébiételekre vonatkozó szabványoknak is: német partnerükön keresztül egészen Kínáig – a világ legnagyobb rizstermesztő országáig – exportálják, ahol bébiételek alapanyagaként használják fel.

Több lábon áll a cég

Az import rizs ár-csökkentő hatását a Rizs Szövetség tagjai, a hazai rizstermesztők is tapasztalják, hiszen a tavalyi árhoz képest az idén 25-30 százalékkal csökkentek a termelők értékesítési árai, mondta Bori Tamás. S nem csak a piac okoz gondot az ágazatnak, hanem a klímaváltozás is. Mivel idén májusban hideg volt, ezért a növény tenyész ideje két-három héttel meghosszabodott, s a betakarítás is november elejéig elhúzódott. A rizstáblák betakarításakor viszont azzal szembesültek, hogy a májusi hidegben a növény nem tudott kellően fejlődni, s a bugák egyharmada még most is zöld, így nem hasznosulnak. Az elnök-igazgató szerint legalább 20 százalékos terméskieséssel kell számolniuk, ráadásul a még érésben lévő rizsterület több, mint felét az idejekorán érkezett -5 fokos éjszakai fagy is megtizedelte – tovább csökkentve a betakarítható termést. A biorizst szerencsére már a fagyok előtt betakarították – ebben a kultúrában viszont a kakaslábfű nevű gyom okozott jelentős, mintegy 30 százalékos terméskiesést. A 2025-ös esztendő tehát nem íródik be az ágazat aranykönyvébe, mert az alacsony árak, és az alacsony termésmennyiség nem fedezi a megnövekedett termelési költségeket sem.

A Nagykun 2000 Zrt.-nél szerencsére az idén sem volt komolyabb vízhiány. Igaz, két-három naponta jelezni kellett a vízigényt, de a Vízügy tisztességesen kiszolgálta a cég vízigényeit. A szántóföldi növényeknél viszont már voltak problémák az aszályos időszakok miatt, így a szója és a búza termése is kevesebb volt a tavalyihoz képest. A napraforgó viszont jól teljesített, ugyanakkor a kukorica itt is az országos átlagot hozta. 
A szarvasmarha ágazatot szerencsére nem érintette a ragadós száj és körömfájás járvány. Az elnök-igazgató szerint az idei tejárak kedvezőek voltak, bár az év utolsó negyedében már a tejárak is csökkenésnek indultak. A cég a Mizo tejfeldolgozóval van évek óta szoros, megbízható partneri kapcsolatban. A szarvasmarha állomány takarmányozásáról Bori Tamás elmondta, hogy a térséget folyamatosan sújtó aszály miatt a silókukoricára alapozott takarmányozás ebben a régióban egyre kevésbé járható út. Az idén napi többszázezer forintos kiesést realizáltak azért, mert a tavalyi silókukorica minősége nagyon gyenge volt. 

A szakirodalom szerint az őszi, szenázs alapú takarmányozás egyre inkább terjed a szarvasmarha telepeken, ezért 75 hektáron próbaképpen termesztettek kétféle őszi vetésű szenázs-keveréket, amiből rekordtermést takarítottak be. A szenázst hosszú csövekben tartósítják, erjesztik, és közel két évig lesz elegendő tömeg takarmány a szarvasmarha állományuknak. A kukorica kiváltására a cirkot javasolják, aminek a termesztését szintén kipróbálták a cégnél.  Az 50 hektáron elvetett cirok az aszályban is igen szép eredményt hozott, így az alacsony tejhozamú teheneket és a növendékeket részben erre alapozva is kiváló takarmánnyal tudják ellátni. A hibridkukorica ideje lejárt, a Nagykunnál egyre inkább más, alternatív takarmánynövényeket kell termeszteni, összegezte az idei év tanulságait Bori Tamás.

Fejleszteni a feldolgozást

A rizsfeldolgozás a cég egyik kitörési pontja. A Nagykun 2000 Zrt. termékpalettája igen gazdag: a kínálatban a bio termékek és a hántolt rizs mellett a rizs őrlemény, a puffasztott rizs termékek és az édesipari termékek is megtalálhatók. A webshop árusításnak köszönhető, hogy a nagy kiszerelésű rizsliszt forgalmuk jelentősen megnőtt, míg a puffasztott rizstermékek - amelyek elnyerték a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyet - iránt is folyamatosan nő a kereslet. Az Európai Unió „Oltalom alatt álló földrajzi jelzése” címmel és a KMÉ védjeggyel kevés cég dicsekedhet: a két elismerés jelzi, hogy itt kiváló minőségű, ellenőrzött termékeket kínálnak a vevőknek. 

A Zrt. az IFS tanusítást is megszerezte, így a külpiacon is értékesíthetik a termékeiket. A puffasztott termékek iránt nő a külpiaci kereslet is, éppen a napjainkban sikerült két székelyföldi üzletláncba, boltokba bevinni a termékeket. És Szlovákiában, Csehországban is lesz olyan áruházlánc, amelyek polcaink megjelennek a Nagykun Rizs termékek. A közel-keleti prémium piacon szintén sikeresek a tárgyalások, de ott kulturális okokból hosszabb folyamatban zajlik az üzletkötés. Lassan beérik a cég marketing tevékenységének a gyümölcse, mert nagy nemzetközi forgalmazók keresik a Nagykun rizstermékeit, fogalmazott az elnök-igazgató.

A hazai rizságazat támogatás nélkül nem tudna fennmaradni, ezért is fontos a hektáronkénti 874,13 euró, mintegy 350 ezer forint termelési támogatás. A rizstermesztés vízigényes, rengeteg vizet fogyasztanak a termelők a rizs termesztéséhez, így nagy segítség az ágazatnak, hogy a kormány átvállalta a vízszolgáltatási díj fizetését. A Rizs Szövetség továbbra is kéri a kormányt, hogy jövőre is mentesítse a termelőket a vízszolgáltatási díj fizetése alól, és az erre vonatkozó döntést lehetőleg még idén hozza meg. Folyamatban van a rizstelepek védelméről szóló jogszabály meghirdetése, ami azt célozza, hogy a bérelt területekből álló rizstelepeket ne lehessen felszabdalni, mivel egyben kell meghagyni.

A cég feldolgozási kapacitásának a bővítése azzal a fejlesztési projekttel valósul meg, amelynek keretében új, 4 tonna/óra kapacitású rizshántoló üzemet építenek. A zöldmezős beruházás már megkezdődött, és jövő év végére át is adják az új korszerű gépsorokat. Az üzem száz százalékban napenergiával fog működni, mégpedig akkumulátoros tárolóval. A kártevő mentességet jövő évtől hűtött silótárolókkal biztosítják. A beruházás 750 millió forintba kerül, amelyhez 60 százalékos támogatottság párosul.

Nemzetközi marketing program indul

A hazai rizságazat, benne a Nagykun 2000 Zrt. is nehéz évet tud maga mögött 2025-ben, de létkérdés a minőségi termelés fejlesztése, a prémium piacok további építése. Bori Tamás jelenleg a Rizs Szövetség nevében tárgyal egy külföldi pályázatíró céggel, amely már több országban sikeresen pályázott európai uniós közösségi marketing forrásokra – ezekből lehet finanszírozni a hazai termelésű rizs népszerűsítését, fogyasztását ösztönző kampányát. Ebbe a programba jövőre a tervek szerint a magyar rizst is bevonják, ami azért fontos, mert idehaza is növelni kell a hazai rizsfogyasztást.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai