Ellentmondásos évet zár a baromfiágazat

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | Szerző: Hajtungy, 2025/12/09

Dr. Csorbai Attila
a BTT igazgatója

A baromfiágazat 2025. évi eddigi teljesítményét jelentősen befolyásolta az állategészségügyi helyzet mind idehaza, mind Európában, mind a bolygó más földrészein. Sajnos, újra és újra vissza kell térni a madárinfluenza okozta problémákhoz, ami tavaly októbertől kezdődően hosszan tartó súlyos problémákat eredményezett hazánkban. A rendkívül sok járványkitörés következtében, komoly területi korlátozások és termelési tilalmak léptek életbe, mely komoly ágazati károkat eredményezett. Bács-Kis-Kun, Csongrád és Békés vármegyékben hosszú hónapokig nem lehetett baromfit telepíteni, így az első negyedévben az is kétséges volt, képesek leszünk-e a 2024. évi teljesítmény megközelíteni, mondta az igazgató. 

Idén is pusztított a madárinfluenza 

Az igazgató azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország a madárinfluenza járvány tekintetében – sajnálatos módon – az Európai Unióban az első helyre „küzdötte fel” magát azzal, hogy nálunk történt a legtöbb helyszíni kitörés. Bár jellemzően ez a vízi szárnyas termékpályákat érintette a legsúlyosabban, de az újra telepítési korlátozásokat mindegyik madárfajnál be kellett tartani. Kérdés volt, hogy az első negyedév kiesését képes lesz-e az ágazat az év hátralévő időszakában kompenzálni.

Ám nem csak minket érintett a baj. Az Európai Unió több nagy termelő országában (pl.: Olaszország) is voltak jelentős kitörések, Lengyelországban (Európa legnagyobb termelője) a május végéig szintén súlyos károkat okozott a madárinfluenza járvány, azonban ott párhuzamosan a baromfipestis is súlyos károkat okozott. A járványok miatt elrendelt állomány leölések, a tenyész állományok érintettsége és a jelentős hatósági korlátozások a teljes uniós baromfipiacra és termékláncra komoly hatást gyakoroltak. A lengyel terméklánc több ponton történő sérülése (végtermékállomány-áruhiány, szülőpárállomány-keltetőtojás és naposállat hiány), csak több hónapos időszakot követően (valahol szeptember végére) tudott rendeződni.

A piac azonnal reagált a lengyel baromfihús kiesésre, a napos állat és vágóállat hiányára, ezért mind az élőállat, mind a vágott baromfi árak – mivel a piac keresletivé vált – augusztus végéig emelkedtek, illetve tartósan magasak maradtak. A csirke és a pulyka mellett az étkezési tojás árai is 20-30 százalékkal nőttek. Ebben az időszakban a terméklánc egészén komoly volt a kereslet (keltetőtojástól a darabolt áruig) a különböző vevőknek a keresleti piac következtében versenyezniük kellett az alapanyagokért. Az ár növekedést az is erősítette, hogy az amerikai piac sem heverte ki a tavalyi madárinfluenza okozta károkat (emlékszünk még az 1 dolláros tojásra), és idén Brazília első alkalommal jelentette be, hogy náluk is megjelent a madárinfluenza járvány, aminek következtében az Európai Unióba irányuló brazil csirkemell import mennyisége is jelentősen csökkent.

Sok minden hat az árakra

Szeptember hónap azonban fordulópontot hozott a csirke termékpályán. Lengyelország „rendezte” a sorait, újra startvonalhoz állt és szeptemberben már újra rendelkezett jelentős mennyiségű árualappal. Az eddigi keresleti piac átfordult, kínálativá vált, s az árak csökkeni kezdtek. A kínálati piacot erősítette a konkurens termékek és termékpályák történései is (lásd sertéspiac).  Megindult a baromfi termékek árainak csökkenése, ami a csirkehús esetében a különböző termékeknél eltérő, nagyságrendileg 10-20 százalékos áresést hozott. Az persze, kérdés, hogy ez meddig tart, de nyilvánvalóan befolyásolja az árak alakulását az őszi madárinfluenza járvány és fertőzések megjelenése is. Az igazgató úgy gondolja, hogy ha nincs madárinfluenza, akkor jövő év első negyedében fog a piaci helyzet normalizálódni. Ez azonban azt is jelenti, hogy a baromfiágazat idei, szeptemberig tartó kedvező piaci helyzete megváltozott és véget ért…

Az eredményesség szempontjából azonban nemcsak az árak, hanem a termelés költségeinek alakulása is érdekesen változott. Így fontos megvizsgálni, hogy a költségek jelentős hányadát kitevő takarmány alapanyagok árai miként alakulnak, emelte ki Csorbai Attila. Megítélése szerint csalódni fognak azok, akik túlértékelték a szemes termények értékét, mert a jelenlegi terményárak nem fognak feljebb kúszni. A baromfiágazatnak jó hír, hogy a takarmányalapanyagok árai mérséklődtek, de bizonyos komponensek (vitaminok, aminosavak) az uniós vámemelések miatt emelkedhetnek. Az igazgató felhívta a figyelmet, hogy az európai állattenyésztés takarmány költségébe (árakba) 2026. január elsejétől beépülnek az ún. EUDR költségek is. 

Alapvetően nemes, önmagában támogatandó cél az EUDR szabályozás, mivel szankcionálja az erdőírtásból származó termékeket. Az erdőirtás és erdőpusztulás világszerte kritikus méreteket öltött: 1990 és 2020 között 420 millió hektár erdő tűnt el, ami több mint az Európai Unió teljes területe (FAO. Global Forest Resources Assessment 2020: Key findings). Tény, hogy az EU fogyasztása jelentős mértékben hozzájárul ehhez a folyamathoz, elsősorban a szarvasmarha, a kakaó, a kávé, a szója, az olajpálma, a gumi és a fa alapú termékek keresletén, importján keresztül. Ezért született meg az (EU) 2023/1115 rendelet, az erdőirtásmentes termékekről szóló szabályozás (EUDR), amelynek célja, hogy az európai piacra csak erdőirtásmentes és jogszerűen előállított termékek kerülhessenek, függetlenül attól, hogy helyben előállított vagy import termékről van-e szó. A baromfiágazatot alapvetően szóján és szójatermékeken keresztül érinti a rendelet betartása.

A jogszabályi megfelelés a gyakorlatban azt jelenti, hogy az uniós cégek csak olyan érintett termékeket hozhatnak forgalomba vagy exportálhatnak, amelyekről igazolható, hogy erdőirtásmentes területen, az előállító ország jogszabályainak megfelelően készültek, és amelyekhez termékenként benyújtották az úgynevezett kellő gondossági nyilatkozatot (DDS). Ez a nyilatkozat elektronikus formában, az Európai Bizottság által létrehozott TRACES NT információs rendszeren keresztül történik, visszakövethető módon. Az igazolás megszerzése pedig jelentős összegbe kerül az európai (így a magyar) termelőknek, ráadásul az európai termelésű termékekre is ki kell állítani (szója). További áremelkedést okozhatnak a geopolitikai feszültségek és vámháborúk is. Példaképpen említhető az állati hulla és melléktermék feldolgozásának a termékköre, ahol az USA (a kínai piacvesztése miatt) alternatív piacokat keres (pl.: EU). Ez azonban súlyos piaci gondokat okozhat (ár letörő hatás), melynek következményei a hazai állattenyésztési ágazatokhoz is begyűrűzhet az ATEV díjtételeken keresztül. A gazdasági racionalitásokon túl itt rendkívül fontos, hogy a piaci szereplők teherviselése ne legyen aránytalan, mivel az komoly járványvédelmi kockázatot (is) jelent, fogalmazott az igazgató.

Nem kell a kettős mérce

Az Európai Unió több nemzetközi kereskedelmi szerződést kötött, amelynek számos negatív hatásai vannak a baromfiágazatra nézve is. Az igazgató hangsúlyozta, hogy miközben az EU folyamatosan szigorítja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésre vonatkozó elvásárokat a saját termelőivel szemben - az élelmiszerlánc-biztonság, az állategészségügy mellett a fenntarthatóság, a környezetvédelem területén -, a szabadkereskedelmi egyezmény utat nyitna az uniós normáknál jóval enyhébb szabályozás mellett előállított, s így jóval versenyképesebb import előtt. Ez jelenleg egy olyan kettős mérce, mely az egyenlőtlen feltételek okán az európai állattenyésztés (benne a baromfiágazat) versenyképességét leginkább rombolja.  

A harmadik országok közül a legnagyobb csirkehús beszállító Brazília, Thaiföld, Kína, és Ukrajna. A négy ország közül egyik sem felel meg az olyan uniós jogszabályi előírásoknak, amelyeket az uniós baromfitermelőknek kötelező betartaniuk. A MERCOSUR megállapodás keretében a tervek szerint Brazília további 180 ezer tonna csirkehús importra kapna engedélyt, ami ellen tiltakozik az uniós baromfi szakma minden résztvevője. Nem igazságos és nem korrekt, hogy az import termékeknél nem tartják be az uniós szabályokat és normákat, és így jelenhetnek meg a piacon. Ukrajnával kapcsolatban az igazgató elmondta, hogy a Bizottság a tavalyi évhez képest némileg magasabb baromfihús kvótákban állapodott meg. Túl azon, hogy az ukrán termelés szintén nem teljesíti az EU normáit, piacainkra nézve sokkal nagyobb veszélyt jelent, mint más importáló ország, mivel az ukrán import friss áruként jelenik meg az EU piacain. 

Az importáló országok közül néhány éve Kína is megjelent mind csirke, mind kacsa termékeivel. Tavaly a kínai import elősütött kacsa termékek mennyisége 16 ezer tonna volt, idén az első félévben megközelítette a 11 ezer tonnát (10,65 ezer tonna), ami a kacsa piacon óriási problémát jelent. Ez a hatalmas mennyiség ugyanis megegyezik egy kacsa termelő európai ország termelésével (például lengyel, magyar), nem csoda, hogy a kínai import kacsa felborította az uniós piac egyensúlyát, és letörte az árakat. És Kína esetében sem mondható, hogy az uniós normák szerint folyna ott a termelés…

A pulyka és a tojás éve

A pulyka termelés és fogyasztás európai szinten csökken, ugyanakkor a csökkenő kínálat, valamint az idei évi járványok és a lengyel terméskiesés miatt a pulykapiac is fellendült, ezért a pulykások az idén jó évet zárnak, fogalmazott az igazgató. A pulyka egy főre jutó fogyasztási szintje várhatóan nem fog nőni, mivel a termékelőállítás költségszintje magasabb, mint a csirkénél, ezáltal mindig magasabb költséggel állítható elő, mint a csirke. Ugyanakkor van olyan fogyasztó réteg, aki nem a csirkét keresi, hanem valami más baromfifajt, ők mindazt megtalálhatják a pulykatermékeknél, amit keresnek. A fejlesztések és a modernizáció fontos elem a hazai ágazati fejlődéshez, ki kell alakítani a pulykafaj igényeinek megfelelő nevelő és hizlalófelületeket, hogy nemzetközi összevetésben is hatékony alapanyagtermelésre legyünk képesek. Csak hatékony alapanyagtermelésre épülő vágóüzem (integráció) lehet sikeres, de a feldolgozás és tovább feldolgozás (termékfejlesztés) lehetőségeit sem szabad alábecsülni. Ezt követően beszélhetünk majd olyan célokról, mint a pulykahús kedvező élettani hatásainak bemutatásán keresztül a fogyasztásösztönző kampányok megalkotása, jelentette ki Csorbai Attila. 

A tojáságazat esetében továbbra is napirenden van az kérdés, hogy ketrecben vagy alternatív módon tartott tyúkokkal termeljük-e a tojást? Szakmai szempontból tény, hogy a hazai termelés nem fedezi a hazai fogyasztási igényeket, nagyjából 75-80 százalékos az önellátottsági szintünk. Szintén tény, hogy az idehaza megtermelt tojások mintegy 80 százalékát EU konform rendszerekben állítják elő. Ezek együtt rávilágítanak arra, hogy a termékpálya jelenleg nem tudná csak alternatív rendszerekből biztosítani a hazai ellást. 

Bár azt sem tudhatjuk, hogy ez vajon valós fogyasztói igény-e?  Az igazgató szerint az alternatív módon előállított étkezési tojás biztosan drágább, környezetvédelmi szempontból kedvezőtlenebb (nagyobb ökolábnyommal állítható elő), élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi szempontból sem kedvezőbb, így nagy kérdés, hogy egy „kikényszerített” (nem piac vezérelt) technológiaváltás mit eredményezne. Nyilván van olyan fogyasztó is, akinek többletértéket jelent, és hajlandó is megfizetni, hogy alternatív termelésből származó terméket vegyen. De létezik olyan fogyasztó is, aki a tojást, mint alapvető élelmiszert vásárolja, s keresi a legjobb ár/érték arányú terméket. 

„Mivel eddig sem volt tilos alternatív termelésből származó tojást forgalmazni, így azt gondolom, hogy a kereskedelmi láncok pontosan ismerik a valós piaci arányokat és vásárlási, fogyasztási trendeket, s ennek megfelelően alakítják ki a beszerzéseiket. A legfontosabb feladatunk, hogy biztosítsuk a lakosság folyamatos ellátását, emellett figyelemmel legyünk arra, hogy a fogyasztók termékválasztási lehetőségét ne korlátozzuk”, jelentette ki Csorbai Attila. 

Figyelembe véve a technológiai átállás időigényét, talán 2040-re lehetne az EU konform baromfitermelést teljes egészében átalakítani – a korábban jelzett következmények ismerete mellett… És ez nem egy könnyen visszaállítható, vagy megváltoztatható lépés. Az idén a tojáságazat is keresleti piaccal találkozott, így jó árat tudtak a termelők realizálni

Elfogadhatatlan állatszállítási javaslat

Az Európai Unió már régebb óta foglalkozik (vélhetőleg NGO nyomásra) állatjóléti kérdéskörökkel (pl.:  az állatszállítással kapcsolatos szabályok) jogszabályi megváltoztatásával, szigorításával. Az EFSA e területen is (mint tudományos szakmai testület) ajánlásokat tett le a Bizottság asztalára, amely több ponton életszerűtlen, gazdasági és környezetvédelmi szempontból is aggályos.  

A témakörben Csorbai Attila tudományos vizsgálat ötletével kereste meg a Debreceni Egyetem oktatóját, prof. Dr. Szőllősi Lászlót. Az egyetem kollégáival közösen olyan komoly, statisztikákkal igazolt kísérleti vizsgálatot végeztek - kifejezetten állatjóléti mutatókat vizsgálva - hogy milyen következményei lennének, ha az EFSA javaslatok lépnének életbe. A cikk világszinten is elsőként megdöbbentő tudományos eredményeket közöl. (Website: https://www.mdpi.com/2076-2615/15/21/3066) Ugyanis a cikkben leírt adatok tudományos módon igazolták, hogy alacsonyabb szállítási sűrűség esetén nő az útihulla és a sérülések aránya, mely logikus, hiszen a csirkék a szállítás közben fizikai testként mozognak, amely különböző erőhatásoknak van kitéve. A gazdasági mutatók esetében értelemszerűen nőni fog az egy csirkére eső fajlagos szállítási költség is, és növekedni fog a széndioxid kibocsájtás.

„Reméljük, hogy a vizsgálat eredményei eljutnak Brüsszelbe, s az indokolatlan és szakmaiatlan jogszabályi „gépezetet” sikerül meg- és leállítani. Mindemellett példátlan az eset abból a szempontból is, hogy az állatszállítással kapcsolatos bizottsági javaslathoz csaknem háromezer módosító javaslat érkezett be, ami vélhetően azt támasztja alá, hogy amit a cikkünkben leírtunk, az megállja a helyét. A bizottsági javaslat ugyanis nem életszerű”, mondta végezetül az igazgató.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai