2026. 06. 05., péntek
Fatime
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Somberek is megérkezett a 21. századba

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | Szerző: H. Gy., 2025/12/10

Doór János, Somberek szülötte a kétmilliárd forintba került baromfitelepi beruházásával a 21. századi technológiát valósította meg a Baranya vármegyei községben. A telepet átadó ünnepségen Nagy István agrárminiszter is beszédet mondott.


Nagy István és Doór János
a telephely átadón.

A magyar baromfiágazat 2025-ben is versenyképes és dinamikusan fejlődő ágazat volt, bár a termelési volumen kissé csökkent, miközben az árak emelkedtek, és a piaci kereslet stabil maradt. A kormány kiemelt figyelmet fordít a baromfiágazat fejlesztésére, több száz beruházás támogatásával, amelyek közül a baromfitartó telepek is jelentős támogatást kaptak. A korszerű, automatizált telepek és a megújuló energiaforrások használata az ágazatban javítja a termelési mutatókat és csökkenti a költségeket.

Az agrárminiszter is megjelent az átadáson

Nagy István a beszédében kiemelte, hogy a baromfiágazat az egyik legnagyobb perspektívájú és legversenyképesebb állattenyésztő ágazat Magyarországon. A miniszter a Doór-Baromfi Kft. 2 milliárd forintból épült baromfitelepének átadásán hangsúlyozta, hogy a befektetés megtérülése ebben az ágazatban kiemelkedő, amellyel az ágazati szereplők hosszú távon számolhatnak, mert a baromfihús az egyik legnépszerűbb fehérjeforrás a világon, kereslete folyamatosan nő. 

A magyarországi fogyasztás személyenként évek óta meghaladja az évi 30 kilogrammot. A baromfiágazat hozzájárul a külkereskedelmi mérleg javításához is, hiszen a hazai piac ellátása mellett jelentős export árualapot állít elő, a húsfélék exportárbevételének több mint a felét a baromfihús adja, jelezte a miniszter. Mivel az ágazat exportorientált, a világpiaci helytállás érdekében akkor is fejleszteni kell, ha már most is versenyképes. A miniszter kiemelte, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít és minden eszközzel támogatja az ország élelmezésbiztonságához alapvetően hozzájáruló állattenyésztőket, beleértve a baromfitartó gazdálkodókat is.

Ez a beruházás egy mérföldkő a helyi agrárágazatban, amely hozzájárul Somberek gazdasági megerősödéséhez, a helyi adóbevételek növeléséhez, és perspektívát kínál a lakosoknak, különösen a fiatal munkavállalóknak. Ezáltal a telep nemcsak gazdaságilag, hanem társadalmilag is pozitív hatásokat vált ki a településen, támogatva a vidék fejlődését és munkahelyek kialakítását, mondta Nagy István. A Doór-Baromfi Kft. új telephelyéről szólva a miniszter beszámolt arról, hogy az 1 milliárd forint pályázati támogatást élvező beruházás 4, teljesen automatizált istálló építését foglalta magában, amelyek energiaszükségletét napelemes rendszer biztosítja. A korszerű technológiának köszönhetően a csibék egészségesebbek, a termelési mutatók kedvezőbbek lehetnek, mondta.

Lépésről lépésre fejlődtek

Doór János, a Doór-Baromfi Kft. tulajdonos ügyvezetője az Agrárium magazin kérdésére elmondta, hogy a családi vállalkozásukat 1993-ban alakították meg. Akkoriban a sombereki családi gazdaságokban kis telepeken ezer darabos telepítéssel nevelték a brojlercsirkét. Az akkori technológiával a 8-9 hétig nevelt madarakat 1,7 kilogramm átlagsúllyal értékesítették. Ez már a múlt, jelentette ki az ügyvezető, hiszen az új, korszerű telepen a jó genetikájú naposcsibe állományt jó minőségű takarmánnyal 40 nap alatt 2,5 kilogramm átlagsúlyú madarakká nevelnek a 21. századi technológiával. 

Doór János 1997-ben egyéni vállalkozóként a munka mellett a család segítségével már háromezer csirke nevelésével foglalkozott. Fontos megemlíteni, hogy a feleség és a két gyermek is aktívan bekapcsolódott a csirke nevelésébe. Amikor rákérdeztünk arra, hogy milyen kötődése van az ügyvezetőnek az állattartáshoz, akkor meglepődtünk a válaszon. Doór János erősáramú villanyszerelői végzettséggel rendelkezik, így a technológia karbantartásába is be tud segíteni, ha erre szükség van. A tyúktartás családi hagyományként öröklődött immár négy generáción keresztül, ezért sem tartja fontosnak az ügyvezető az ez irányú szakképesítés megszerzését.

A család életében a 2000-es évek elején az hozta meg az áttörést, hogy Himesházán egy tízezer tyúkot tartó telepet kibéreltek, és meg is vásárolták. A sikeres üzleti befektetés meghozta az étvágyat, mert 2013-ban Somberektől nem messze, Palotabozsokon egy húszezres telepet vettek meg, így már 30-35 ezer tyúkot tudtak felnevelni. Ehhez azonban már szükség volt a cégalapításra is, így 2013-ban alakult meg a Doór-Baromfi Kft. 2020-ban lehetőségük nyílt egy reménypusztai baromfitelep bérlésére is, amit a mai napig bérelnek. Itt hetvenezer madarat nevelnek, így összességében elérték a százezer tyúktartási létszámot. 

Sikeres pályázat

Az ügyvezető azonban kereste a lehetőséget arra, hogy egy nagy, 21. századi technológiával felszerelt telepet építsen meg, amelyhez kiváló alkalmat nyújtott az a 2020-as pályázati felhívás, amely az „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása” címmel jelent meg, és lehetőséget biztosított gépbeszerzésre, energetikai korszerűsítésre, akár új állattartó telepek komplex kialakítására is. A beadott pályázatuk pozitív elbírálást kapott, így megnyílt az út a zöldmezős beruházás megvalósítása előtt.

A telep építésének a generálkivitelezője az AlphaVet Zrt. Agrár- és Biotechnológiai Divíziója volt, amelynek igazgatója, Vranovics Károly a telephely átadásakor közölte, hogy a sombereki telephely mindössze 7 hónap alatt épült fel. A legmagasabb szintű építészeti és technológiai megoldásoknak köszönhetően a működtetésben 50 százalékos megtakarítás érhető el a régebbi telephelyekhez viszonyítva. A projekt mérföldkő nemcsak a Doór-Baromfi Kft., hanem az ALPHAVET Zrt. számára is, hiszen generálkivitelezőként, partnereikkel szoros együttműködésben valósították meg a kerítésektől és utak építésétől kezdve az épületeken és technológiai rendszereken át egészen a napelempark telepítéséig, fogalmazott az igazgató.

A sombereki Doór-Baromfi Kft. baromfitelep beruházása műszakilag az alábbi főbb jellemzőkkel bír: a telepen négy darab, egyenként 2200 m² alapterületű istálló található, amelyekben összesen 160 000 baromfi tartására nyílik lehetőség. A telep teljes körű kivitelezése tartalmazza a kerítések, utak kialakítását, az istállók és a technológiai rendszerek kiépítését, valamint egy 150 kWattos napelempark telepítését az energiaszükséglet részbeni fedezésére. A fűtési rendszer keresztirányú hőcserélős, hosszanti alagútszellőztetéssel támogatott, amely 30-60 százalékos energiamegtakarítást eredményez. A hővisszanyerésnek és a külső fűtőtest-elhelyezésnek köszönhetően a belső klíma rendkívül stabil, az állatok egészségesebbek, a termelési mutatók jobbak, miközben jelentős költségmegtakarítás érhető el. A rendszer szerves része egy intelligens vezérlőszekrény is, amely folyamatosan monitorozza az energiafelhasználást és biztosítja az üzembiztonságot. A telep vezérlése modern, szoftveresen támogatott, valós időben méri az energiafogyasztást, és az esetleges rendellenességekre azonnal jelez.

Másfél millió brojlercsirke

Doór János elmondta, hogy az építkezés költségeit a pályázati támogatás mellett 200 millió forint önerőből, valamint 800 millió forint banki kölcsönből fedezte, és 6-7 év megtérüléssel számol. Tájékoztatása szerint a 4, egyenként 2200 négyzetméter alapterületű istállóban egyidejűleg 160 ezer, egy év alatt 1 millió brojlercsirkét tudnak nevelni, az első csibék az október 2.-i átadást követő 3 hét múlva érkeztek az új telephelyre. Beszámolt arról, hogy a cégnek Palotabozsokon saját, Pécs mellett pedig bérelt telephelye van, ahol további évi félmillió csirkét nevelnek fel, tehát a Doór-Baromfi Kft. évente 1,5 millió csirkét nevel fel.

A család tagjain kívül 4 alkalmazottjuk van, akik mellé a sombereki telephelyre még négyet vesznek fel. Doór János elmondta, hogy a cég 2023-ban mintegy 560 millió, 2024-ben 550 millió forint nettó árbevételt ért el, az adózott eredmény 2023-ban 30,4 millió, 2024-ben 21,5 millió forint volt. Az idén 1 milliárd forint árbevételt és 60 millió forint eredményt, 2026-ban 2 milliárd forint árbevételt, 100-150 millió forint eredményt remélnek.

Az új telephelyen bértartást végeznek. A Palotabozsoki Zrt. integrátorként bérli a telephelyet, így a naposcsibe és a takarmány beszerzését ők biztosítják. A baromfi telepen felnevelt brojler állományokat a Palotabozsoki Zrt. tulajdonában lévő bátaszéki Bát-Grill Kft. vásárolja meg, így a piacvezető, magas minőségű termékeket gyártó Bát-Grill Kft. zárt beszállítói rendszerének köszönhetően Sombereken nevelt csirkék kerülnek a magyar fogyasztók asztalára. A madárinfluenza szerencsére elkerülte a Baranya vármegyei telephelyeket, de az országban kitört járványok itt is veszélyeztethetik a naposcsibe ellátást. Egyébként az új telephelyen – éppen az állategészségügyi protokoll betartása miatt – 150 ezer naposcsibét helyeznek ki a maximális 160 ezer helyett. 

Mérföldkő a beruházás Sombereken

A Doór-Baromfi Kft. beruházása Somberek számára komoly gazdasági és társadalmi jelentőséggel bír. A több mint 2 milliárd forintos beruházás keretében megvalósult modern baromfitelep nemcsak a helyi gazdaság fejlődését erősíti, hanem munkahelyeket is teremt a közösségben. A telep korszerű, energiatakarékos technológiái jelentős energia-megtakarítással és költségcsökkentéssel járnak, miközben javítják az állatjólétet és környezetvédelmi szempontból is fenntarthatóbbá teszik az állattenyésztést.

A kft. beruházásának gazdasági hatásai több szinten érvényesülnek a helyi vállalkozások és beszállítók számára. A baromfitelep korszerű technológiái, nagy kapacitása és megnövekedett termelése közvetlenül ösztönzi a helyi beszállítói hálózatot, például takarmány-, állat-egészségügyi és szervizszolgáltatások terén, ami új üzleti lehetőségeket teremt. A beruházás elősegíti a térségben a mezőgazdasági iparág fejlődését és diverzifikálását is. Hosszú távon több tucat közvetlen munkahely létesül a telepen, és ehhez járulnak közvetett munkahelyek is, amelyek a beszállítói és szolgáltatói körben alakulnak ki. 

Az önkormányzatnál a beruházás adóbevételek növekedését hozza, mivel a vállalkozás működéséhez kapcsolódó helyi adók (iparűzési adó, építményadó stb.) növekednek, ami a település gazdasági bázisának erősödését támogatja. A beruházás hatással van a helyi ingatlanárakra és földhasználatra is. A modern és nagy volumenű agrárvállalkozás miatt a térség földjei és ingatlanjai iránti kereslet növekszik, ami emelheti az árakat, ugyanakkor a környezettudatos és fenntartható beruházási megközelítés szabályozott földhasználatot eredményez. 
Doór János végül elmondta, hogy a családon belül is lezajlott a generációváltás, mert a kft. vezetését már a fia és az unokája viszi tovább.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Precíziós vadkárelhárítás ökológiai felelősséggel: Innováció és kombinált védelem a Doxmand-tól
A hazai agráriumban és erdőgazdálkodásban tapasztalható, évről évre súlyos károkat okozó vadkár mögött egy komplex ökológiai probléma húzódik meg. A fő kiváltó ok az élőhelyek drasztikus fragmentációja. Az infrastrukturális beruházások és a bekerített gyorsforgalmi utak kíméletlenül elvágják a természetes ökológiai folyosókat és a vadak vonulási útvonalait. Az állományok mozgástere fizikailag korlátozódik, így kényszerűségből a környező mezőgazdasági kultúrákban keresnek táplálékot. Ebben a helyzetben a gazdálkodók feladata kettős: a lehető leghatékonyabban védeni a termést, ugyanakkor etikus, a vadállományt nem károsító megoldásokat alkalmazni. Erre a kihívásra nyújt professzionális agrotechnológiai választ a magyar fejlesztésű Doxmand ultrahangos vadriasztó termékcsalád.
A Breier Farm a Pilis régió mintagazdasága
Számos pozitív jelzővel illethetjük a Breier Farmot, ugyanis, ha behajtunk a pomázi központ parkolójába, szép látvány fogadja a látogatót. Itt a természet és a modern világ kompozíciója elevenedik meg, s az is jól látszik, hogy a hagyományok őrzésére is nagy hangsúlyt helyeznek. A Breier Farm fő profilja egy integrált, sokirányú tevékenységet folytató családi gazdaság, valódi élménybirtok, ahol a precíziós mezőgazdasági termelés és a feldolgozás egymásra épülve, harmóniában kiválóan működik. Breier László tulajdonossal beszélgettünk.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza