Kiemelkedő kutatási teljesítmények az Állatorvostudományi Egyetemen

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | Szerző: B. K., 2025/12/14

Dr. Süth Miklós
az ÁTE stratégiai rektorhelyettese

Az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) kutatási projektjeinek jelentős részét az ÉTI  fedi le, és ez a kutatási portfólió egyértelműen bizonyítja, hogy országos és nemzetközi szinten is meghatározó szereplő az élelmiszer-biztonság, az élelmiszer-higiénia, a fenntartható élelmiszerláncok, a fogyasztói kutatás, a mikrobiom-analitika, az élelmiszer-pazarlás és a digitalizált élelmiszerlánc-menedzsment területén – kezdte az egyetem kutatási projektjeinek bemutatását dr. Süth Miklós stratégiai rektorhelyettes, a ÉTI igazgatója, egyben az Élelmiszer-higiéniai tanszék vezetője. A Horizon Europe, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), valamint Interreg- és H2020-projektek széles köre azt mutatja, hogy az egyetem, illetve az intézet elismerten képes komplex, többszereplős, multidiszciplináris kutatási feladatok magas szintű ellátására, a laboratóriumi mikrobiológiai, kémiai analitikai vizsgálatoktól a fogyasztói viselkedéskutatáson át a mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszerek fejlesztéséig.

Kiemelt erőssége a mikrobiológiai, kémiai kockázatelemzés, a digitális és AI-alapú élelmiszerlánc-monitoring rendszerek fejlesztése, valamint az élelmiszer-pazarlás mérése és csökkentése az élelmiszerlánc különböző szegmenseiben, mint például az oktatási intézmények, a vendéglátás, a háztartások vagy a kiskereskedelem. Az intézet részvétele ezek mellett meghatározó az élelmiszerhamisítás-ellenes technológiai kutatásokban, az antimikrobiális rezisztencia vizsgálatában, a mikrobiom-alapú innovációkban, valamint a fenntartható mezőgazdasági és állattartási technológiák kialakításában.

Fontos gyakorlati szempontok

Ezek mind a mindennapi gyakorlat égető kérdései, és azt igazolják, hogy az egyetem az elmúlt években abba az irányba mozdult, hogy kifejezetten olyan kutatásokat próbál még intenzívebben támogatni, amelyeknek gyakorlati hasznosulása van, mondta a rektorhelyettes. Ez nem azt jelenteni, hogy nem támogatnak alapkutatásokat, továbbra is dolgoznak azok a kutatócsoportok, amelyek évtizedek óta egy-egy alapkutatást végeznek, megteremtve az alkalmazott kutatások alapjait, de az egyetem kifejezetten megcélozta azt, hogy bemutassa azokat a kutatási eredményeit, amelyek a piacon hasznosíthatók.

A projektek alapján is elmondható, hogy az intézet kiválóan integrálja a gyakorlati – élelmiszeripari, azon belül főként tejipari és húsipari, valamint kiskereskedelmi – együttműködéseket a nemzetközi kutatási kiválósággal, és képes mind kutatás-fejlesztési, mind innovációs, mind társadalmi hatású projekteket sikeresen vezetni. A több mint tíz aktív projekt bizonyítja, hogy az intézet komplex szakmai tudással rendelkezik az élelmiszerlánc teljes hosszában – a termeléstől a fogyasztói viselkedésig – és kulcsszereplő a hazai és európai élelmiszer-biztonsági, fenntarthatósági és technológiai innovációk megvalósításában.

Ehhez az egyetemi infrastruktúrát is kialakították, s a munkát a tudományos és innovációs rektorhelyettes koordinálja. Felállítottak egy innovációs testületet, amely kifejezetten az egyetem munkatársainak kutatásokból származó ötleteit gyűjti össze, és amelyek piacra vitel szempontjából tárgyiasíthatók, szolgáltatássá alakíthatók. 

„Utóbbiakra kialakítottunk egy konstrukciót, amely lehetőséget ad arra, hogy az egyetem és a kutatók közösen létrehozzanak egy-egy projektcéget. Ettől a modelltől azt reméljük, hogy egyrészt tudjuk segíteni ezeknek a kutatásoknak, fejlesztéseknek a még dinamikusabb realizálódását, valamint a piacra vitelét, és abból bevételt tudunk generálni az oktatóknak és a kutatóknak, illetve az egyetemnek is. Azt reméljük, hogy ez a lehetőség ösztönözni fogja a munkavállalóinkat arra, hogy továbbra is a kutatásra összpontosítsanak, hiszen a tudományon kívüli összes feladatot, ami például a piacositáshoz kell, azt leveszi a vállukról egy szakmailag jól felkészült profi csapat” – fogalmazott Süth Miklós. Ez nem ismeretlen modell a világban, tette hozzá.

További erénye az egyetem kutatás-fejlesztési gyakorlatának a széles körű nemzetközi együttműködés. Az intézmény óriási hagyományokkal bír, az elmúlt több mint két évszázadban rendkívül sok és jó kapcsolatokat épített ki a világ számos országában, ebből adódóan nagyon gazdag a konzorciális nemzetközi projektjeik tárháza – de persze ugyanez érvényes a hazaiakra is. 

Az ÁTE megbízható partner

Az egyetem pályázott és pályázik a Horizon projektekre is – annak ellenére, hogy alapítványi egyetemek európai forrásokhoz sajnos nem juthatnak hozzá. Utóbbi tény nagyban nehezíti az egyetem hétköznapjait is, és nem csak azért, mert a forrás nem érkezik meg, hanem mert olyan projektekben, amelyekben a kutatócsoportok egy része nem ismeri az Állatorvostudományi Egyetemet, tartanak attól, hogy a magyar alapítványi egyetemmel történő közös pályázat esetleg negatívan befolyásolhatja a bírálókat. „Azok viszont, akikkel régóta dolgozunk együtt, ők továbbra is bevonnak minket, és számukra már ez egy megnyugtató átmeneti eredmény”, emelte ki a rektorhelyettes. 

Ismert, hogy Magyarország úgy próbálja ezt az európai forráshiányt a kutatók számára nem, vagy csak kevésbé érezhetővé tenni, hogy amikor pályáznak és nyer a konzorciális projekt, akkor a magyar résztvevő egy újabb hazai pályázattal 100 százalékos intenzitású pályázati támogatást nyerhet el. Ebből adódóan, ha például egy lezárult pályázat után ugyanaz a konzorciumi kör folytathat egy másik projektet, azokban továbbra is tudnak együtt dolgozni, hiszen ott az Állatorvostudományi Egyetemet egy jól megbízható partnerként tartják számon. 

Ezek a projektek futnak, de azok, amelyek esetleg újabb, nagyobb lehetőséget biztosítanának, azok közül Süth Miklós kiemelte a magyar forrással támogatott HU-rizont néven létrejött programot, amelyben az Állatorvostudományi Egyetem von be külföld intézményeket. Ezekben az együttműködésekben az ÁTE a konzorciumvezetői szerepet tudja betölteni, és el tudja dönteni, hogy kikkel akarnak együtt dolgozni. Jelen pillanatban egy olyan HU-rizont projektjük már folyamatban van, amelyben különböző kutatóintézetek, egyetemek, sőt az egyik esetben még a portugál hatóság is része a kutatásnak.

Az egyetem saját forrásokat is megmozdít a kutatási projektek támogatására. Dr. Sótonyi Péter rektor úr ebben az évben ismételten meghirdette az egyetemen belső kutatói pályázatát, amely szintén ugyan kisebb összegekért – de egy-egy projektre jutóan akár évi 10 millió forintos támogatásért – hogy egy-egy ötlet újabb stációba juthasson el. Idén erre a célra 150 millió forintot különítettek el. Ebbe több tucat pályázat belefér, hiszen vannak kisebbek, és persze nagyobbak is. A pályázatok elbírálásánál fontos szempont, hogy hány hallgatót vonnak be a projektekbe, lesz-e belőle TDK munka, majd PhD-tevékenység, valamint, hogy az adott fiatal kutató milyen nemzetközi szimpóziumokra tud eljutni, és milyen publikációkat tud megjelentetni a témakörében. Az egyetem életében ez egy nagyon fontos program, ennek megfelelően a bírálati rendszert is objektív, az említett szempontoknak megfelelően, átlátható módon alakították ki. A bírálóknak abban van szabadságuk, hogy megítéljék, mekkora lehet az adott kutatás, illetve annak eredményének piaci és tudományos sikere. 

Egy pályázaton folyamatosan dolgozni kell, így az arra is alkalmas, hogy gyorsítsa az eredmények megszületését, aminek szintén óriási jelentősége és értéke van. „Azt szeretnénk, hogy legyenek olyan hosszú távú, stratégiai pályázati területek, amelyek kifejezetten kötődnek az egyetemünkhöz, és ezekben folyamatos legyen az előre haladás. Így, ha éppen nincs külföldi kiírás, akkor belső pályázattal segíthetünk eljutni egy olyan szintre, amelyen megint csak a külföldi pályázati források bevonására nyílik lehetőség”, hangsúlyozta a rektorhelyettes.

A jövőt célozzák a kutatások 

Értelem szerint – mint ahogy az egyetem Nemzeti Laborprojektje is mutatja –a fő profil járványos állatbetegségek kutatása, hiszen Állatorvostudományi Egyetemről beszélünk, nyomatékosította Süth Miklós. „Mivel mindig a jövőt célozzuk, számunkra rendkívül fontos – és egy összekötő kapocs az állatbetegségek és az emberi egészség között – az antibiotikum-rezisztencia, és természetesen a harmadik területünk pedig élelmiszerlánc biztonságának a kutatásai”, mondta, hozzátéve, hogy magát az élelmiszerlánc biztonságát is úgy értelmezik, hogy az az élelmiszerek biztonságos fogyaszthatóságából, és az ellátás biztonságának az együtteséből tevődik össze. Ebből adódóan nagyon sok pályázat van, amelyek keretében olyan, nemzetközi projektekbe is bekapcsolódó kutatások zajlanak, amelyek lakossági felmérések és szociológiai vizsgálatokban ismert kérdőívek alapján monitorozzák a társadalmat. Ezek alapján pedig érzékelhető, hogy hol szükséges a valós kutatási aktivitás, és hol kell a fogyasztói felvilágosító tevékenység, az edukáció szintjére tenni a hangsúlyokat. 

„Ebből nőtték ki magukat például az élelmiszer-hulladék csökkentésére vonatkozó pályázatok. Éppen a láncszemlélet miatt meggyőződésünk ugyanis, hogy az ellátás biztonsága szempontjából igenis fontos, hogy miként tudjuk a keletkező hulladék mennyiségét csökkenteni, hogyan tudjuk egyre tudatosabbá tenni a következő generációt, és természetesen a jelenleg is meglévő fogyasztókat. Ennek természetesen mindig van kapcsolata a biztonsághoz is, hiszen a maradékok bomlásából járványügyi, élelmiszer-biztonsági veszély is keletkezhet”, mutatott rá Süth Miklós. 

Pályázatok széles skálája 

Az ÉTI jelenlegi pályázatai közül az Horizon Europe keretében 7, a Horizon Europe/NKFIH támogatásával 3, az NKFIH mecenatúrájával 8, az Interreg CE program részeként pedig egy van folyamatban. Az intézet, illetve az egyetem nemzetközi szinten is meghatározó szerepét a kutatásokban jól mutatja, hogy az ÉTI-ben az összes behozott pályázat értéke 1,86 milliárd forint, mondta végezetül Süth Miklós.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai