Eredményes évet zár a DélKerTÉSZ

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar, Növénytermesztés | Szerző: Hajtun György, 2025/12/15

Az idei év jelentős kilengésekkel telt a termésmennyiség és az árak alakulása tekintetében, kezdte az értékelést az elnök. Az év első félévében, az időjárási körülmények és a piaci helyzet úgy alakult, hogy mind árban, mind mennyiségben jelentős csökkenés mutatkozott, elsősorban a fűtött körülmények közötti termelőknél. Ebből adódóan a közeli jövő egyik feladata lesz a szövetkezetnek, hogy kidolgozzák azt a rendszert, amellyel támogatják a fűtött körülmények közötti termelők jövedelmezőségi szintjének a növelését. 

Erősíteni a hazai piaci jelenlétet

Az év első felében nagyon erős importnyomás nehezedett a hazai zöldségágazatra. Sok termék az unión kívülről, például Észak-Afrikából érkezik, holott a szezonban a magyar termelők el tudják látni a vásárlókat paprikával és paradicsommal, amelyeknek még az ökológiai lábnyoma is jóval kisebb az importénál. Nem véletlen, hogy már tavasszal jelezte az elnök, hogy sokkal több magyar zöldséget szeretnének látni a termelők a boltokban, ennek az optimális aránya éves szinten 80-20 százalék lenne. „A cél a szezonban, azaz április második felétől október végéig 80 százalék körüli arány lenne, mivel a 2019-ben, 2020-ban tapasztalható szintekhez kellene visszatérni. Ezért nem ördögtől való elvárás a teljes szezon időszakában a 80 százalék fölötti hazai paprika és paradicsom arány a boltokban, hiszen a pünkösdi ünnepekre ez már így volt a legtöbb áruházláncban”, emelte ki az elnök. A fogyasztók azonban továbbra is rendkívül árérzékenyek, a magyar termelők pedig sokszor nem azonos rajtvonalról indulnak az importtal szemben, mivel a szigorú uniós szabályozások rengeteg extra költséget jelentenek a termelőknek. 

Ha az import termék már itt van, akkor nagyon nehéz az átállás a magyar termékek arányának a növelésére, ugyanis árban nagy az eltérés. A magyar termelő önköltségi szintje jóval meghaladja az import termékekét, s ha ez az olcsóbb termék kiszorítja a hazait, akkor a magyar termelőket nehéz meggyőzni a termelés folytatásáról. „A mi szövetkezeti felépítésünkben viszont elengedhetetlen a fűtött körülmények közötti termelők tevékenysége, hiszen először az üvegházi termelők jelennek meg a paprika és paradicsomfélékkel a piacon, akikhez csatlakoznak a fűtött körülmények közötti termelők. A nyár folyamán pedig a hideg fóliások „szüretelnek”, így elegendő árualappal tudunk mind a hazai, mind az exportpiacon megjelenni. Ezek olyan egymásra épülő folyamatok, amelyek szimbiózisban vannak egymással, és e nélkül a hideg fóliás termelő sem tudná elérni a piaci lehetőségeket, ezért fontos a fűtött körülmények közötti termelők anyagi ösztönzése”, fogalmazott Nagypéter Sándor. 

Év végére túlkínálat alakult ki a piacon

„A szövetkezet főként paradicsomot és paprikát termesztő tagjai 2025 első háromnegyed évében 53,5 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami éves szinten 700 tonna növekedést jelentett. Az árbevétel 260 millió forinttal, közel 16,5 milliárd forintra nőtt. Az úgynevezett frisspiaci termékeknél – a paprikánál és paradicsomnál – 24,4 ezer tonnát értékesítettünk. Az idei első félévben tehát a megtermelt mennyiség és a termelői ár is alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában, azonban idén az augusztustól októberig tartó időszak kedvező körülményeket biztosított, ugyanis a nappali forróság mellett éjszaka lehűlt a levegő, ezért a növényi állomány is le tudott hűlni, így éves szinten mintegy 2400 tonnával több zöldség jött be a központba”, mondta az elnök.

A termelői árak a bázishatás miatt a paprika- és paradicsomfélék esetében 5 százalékkal mérséklődtek, de volt olyan paradicsomkülönlegesség, ahol a csökkenés már 33 százalékra rúgott. A hegyes erős paprika esetében azonban 15 százalékkal nőttek a termelői árak az egyre erősödő exportnak köszönhetően. A külföldi értékesítés forgalma egyébként éves szinten 25 millió forinttal növekedett, és 2,5 milliárd forintra rúgott. Nagypéter Sándor hozzátette, hogy a kedvező őszi időjárás miatt jelentős túlkínálat alakult ki a magyar zöldségekből, a DélkerTÉSZ-nél a tervezett mennyiség dupláját hozták be a termelők. A termelők kiszolgálásában kulcsszerepe volt a TÉSZ erős logisztikai és csomagolási kapacitásának: a hatékonyság és a versenyképesség fokozása érdekében ugyanis Szentesen, három évvel ezelőtt egy 3 milliárd forint értékű logisztikai csarnokot adtak át. 

Fókuszban a versenyképesség

Az elnök hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetek nagy múltú, stabil szervezetek, amelyek jelentős termelési potenciállal rendelkeznek. A magyar termékeknek versenyképesnek kell lenniük az importtal szemben, azonban sokszor nem azonos rajtvonalról indulnak a kelet-közép európai termékek. „Nehéz úgy a zöldségek árait összehasonlítani, hogy nem ugyanazok az előírások vonatkoznak rájuk. Az Európai Unióban ugyanis szigorú szabályoknak, többek között fenntarthatósági és munkakörülményekre vonatkozó előírásoknak, minőségbiztosítási folyamatoknak kell megfelelni a termelőknek, ezzel szemben például az észak-afrikai országokra ezeknél sokkal enyhébb előírások vonatkoznak”, tette hozzá. 

Ráadásul a hazai termékekre rakódó költségek is rontják a versenyképességet, mert a környező országokhoz képest magasabb áfa és például Szlovákiához képest lényegesen nagyobb környezetvédelmi termékdíj (EPR) terheli a zöldségeket. A szakember hozzátette, hogy a fogyasztók rendkívül árérzékenyek, az energiaválság óta egyre kevesebbet vásárolnak normál áron, inkább az akciókat keresik a zöldségek és gyümölcsök esetében is. A termelők számára egyre nagyobb problémát jelent, hogy a minimális költségeket is alig lehet beépíteni az árakba. A termelői árak 2025 első öt hónapjában a fehér paprikánál és a fürtös paradicsomnál a tavalyi szinten mozogtak, míg a paradicsom különlegességeknél, és a kaliforniai paprika termékeknél 36 százalékkal csökkentek, mivel a piacon túlkínálati helyzet alakult ki. Egyedül a hegyes erős paprikánál volt a munkabéreket elérő termelői ár növekedés.

Az export és a fejlesztések

El kell érni a minimum termelési hozamokat ahhoz, hogy a termelők még versenyképesebbek legyenek az importtal szemben, fogalmazott Nagypéter Sándor. Az ár persze már más kérdés, itt a bérek alakulása is közrejátszik. A harmadik országokban jóval olcsóbb a munkaerő, mint idehaza, ami az ár képzésben szintén az import javára billenti a mérleg nyelvét. Az elnök szerint egyetlen egy menekülési útvonaluk van, ez pedig az, hogy a termékeket meg kell különböztetni egymástól, és ki kell használni a helyi termelési előnyöket. 

A hazai termékek íz és beltartalma messze meghaladja az import termékekét, a szövetkezet ugyanis az egész közép-kelet-európai régióban magasabb érettségi fokú termékeket kínál a fogyasztónak a frisspiacon. Az importot korai érettségi fokon kell leszedni, mert hosszú logisztikai utat kell megtenniük ahhoz, hogy értékesíthető formában kerüljön ki az áruházláncok polcaira. Ugyanakkor az export tevékenységet is bővíteni kell, mert idehaza a megnövekedett üvegház felületek miatti többlettermést nem a hazai, hanem a külpiacon kell elhelyezni, hogy ne boruljon fel a hazai piaci egyensúlyt. Az elnök szerint a közép-európai régióban (Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Horvátország, Szerbia, de ide vehetjük Németországot is) jelentősen növelhető a hazai frisspiaci termékek mennyisége, mert kedvelik a kiváló minőségű magyar ízvilágot. Ha folyamatosan tudjuk a célországokba beszállítani az egységes árualapot, a kiváló minőségű termékeket, akkor az az árban is kifizetődik. A húzótermékek leginkább a fehér és a hegyes erős paprikák, de a fürtös paradicsom is egyre népszerűbb, hiszen volt olyan ország, ahova dupla mennyiséget szállítottak a szentesi termelők. 

A DélKerTÉSZ 2025-ben is komoly beruházásokat és technológiai fejlesztéseket hajtott végre, amelyeket a klímaváltozás által támasztott kihívások kezelésére és a versenyképesség növelésére irányultak. Az idén is tovább folytatták a megszokott fejlesztéseket, beruházásokat, amelyek egyértelműen a tagság igényeihez igazodnak. A szövetkezet több mint 1,6 milliárd forintértékben támogatta a tagság beruházásait, többek között fóliablokkok építése, fóliakorszerűsítés, üvegházi párásító berendezések kiépítése, a legmodernebb öntöző és tápoldatozó gépek, hagyma hűtőház építés a legmodernebb hűtéstechnológiával, a fóliaházakban monitoring előre jelző berendezések kiépítése valósult meg. A DélKerTÉSZ termelő tagjai az elmúlt napokban folyamatosan kapják meg a tavaly év végén benyújtott pályázataikra vonatkozó támogatói okirataikat, amiben többek között üvegházfejlesztések szerepelnek. A pályázat megvalósításával mintegy 10 hektárnyi új fóliaház felület kialakítását tudják elérni, ami növeli a termelési kapacitást és fenntarthatóságot. 

Bevezették a biológiai növényvédelmi technológiákat, az integrált termesztési rendszereket és a biológiai növényvédelmi naplók vezetését előíró új megoldásokat, amelyek elősegítik a fenntartható gazdálkodást és csökkentik a vegyszerhasználatot. Külön párásító és árnyékoló berendezéseket alkalmaznak a szélsőséges időjárásból eredő károk mérséklésére, valamint mesterséges intelligenciát használnak a gyorsabb és pontosabb éghajlati helyzetekre való reagálásra. A mentor programjukon keresztül nagy hangsúlyt helyeznek az oktatásra és továbbképzésekre, amelyek a növényvédelmi előírások és új technológiák elsajátítását segítik. Ezek a fejlesztések együttesen javítják a szövetkezet termelékenységét, fenntarthatóságát és piaci helyzetét, miközben alkalmazkodnak a változó klimatikus körülményekhez és a piaci igényekhez. 

Nagypéter Sándor
elnök

A fordított áfa folyamata   

Nagypéter Sándor a végzettségéhez híven gondolkodik és irányítja a szövetkezetet. Az év ötletével is jutalmazhatjuk azt a javaslatát, ami a gyakorlati tapasztalata alapján született, hogy érdemes volna bevezetni a zöldségágazatnál a fordított áfát, amely egy folyamat kezdetét jelentené. Az elnök szerint az ágazat szempontjából az áfacsalások megszűntetése lenne az egyik legfontosabb kérdés. A legnagyobb probléma az, hogy igen nagy volumenű a fekete kereskedelem, éppen ezért hangsúlyozta az elnök, hogy versenyképesebbé válhatnak a magyar zöldségtermelők és tovább fehéredhet az agrárszektor a fordított áfa bevezetésével. 

A szakember kiemelte, hogy a szabadpiaci kereskedelemben magas a fekete kereskedelem aránya, e mellett nagy az importnyomás is, ezért a 27 százalékos áfa csökkentése helyett – a gabonához hasonlóan - a fordított áfa bevezetése jelenthetne hosszú távon megoldást. A szektort sújtó áfacsalásokat ugyanis leginkább ezzel a módszerrel lehetne gyorsan és a leghatékonyabb visszaszorítani, a központi költségvetés bevételeit növelni és biztosítani, illetve a hazai áruk kereskedelmi pozícióját is javítani. A fordított áfa bevezetéséhez az áfát nem visszaigénylőknek is alkalmazkodniuk kellene.

A fordított áfa bevezetéséhez uniós hozzájárulásra is szükség van, de ez a lépés az importárat is tisztábbá tenné, így nem lenne akkora különbség a magyar és a külföldi termékek ára között, valamint középtávon tartósan is segítheti a fogyasztói ár stabilizálódását.

A magyar termelők versenyképességét a beruházások alakulása mellett a zöldség- és gyümölcs áfájának kérdése is jelentősen befolyásolja. A zöldségek és gyümölcsök esetében az áfakulcs 5 százalékra való mérséklése a folyamat második lépése lenne, ugyanis a fordított áfát néhány év után ki lehetne vezetni. Az áfacsökkenés viszont csak átmenetileg hozna megtakarítást a fogyasztók számára. Az áfacsökkentéssel egyidejűleg az árrés mértékének a megállapítását is meg kellene oldaniuk a termékpálya szereplőinek, mint ahogy a franciáknál ez már működik. Nem árrésstopot kellene bevezetni, hanem a beszállító és a kereskedő konszenzusos és méltányos megállapodása szerinti, egészséges árrést kellene alkalmazni, ami minden szereplőnek (beszállító, kereskedő, fogyasztó) elfogadható lenne. Így megszűnne az irreálisan magas árrések alkalmazása is, amit a tisztességtelen fogyasztói magatartás törvényével is meg lehetne támogatni.

Az árrésstop hatása

A beszélgetés során kitértünk az árrésstop várható hatásaira is. Az árrésstop hatása a hazai termelők jövedelmére gyakran negatív, mivel a kiskereskedők a korlátozott árrés miatt kevesebb profitot tudnak realizálni, és ezért gyakran csökkentik a magyar termékek beszerzését vagy a termelőknek kedvezőtlen árakat kínálnak. Ez a helyzet különösen akkor jelent problémát, ha a termelők nem tudják az árba beépíteni a növekvő termelési költségeket, így a jövedelmük csökkenhet. Az árrésstop hatására a boltokban elérhető árukínálat is csökkenhet, mivel a kiskereskedők a veszteségek kiegyenlítése érdekében más termékeken emelhetik az árakat, vagy csökkenthetik a kínálatot, és a magyar termékek helyett akár import árukat kínálnak. Ez a fogyasztók számára korlátozott választási lehetőséget jelenthet.

Hatékonyabb alternatív intézkedések az élelmiszerárak csökkentésére lehetnek például a termelői támogatások, a közbeszerzési rendeletek fenntarthatóbbá tétele, a fogyasztók oktatása, valamint a piaci átláthatóság javítása a fordított áfa bevezetésével. Ezek az intézkedések hosszabb távon is fenntarthatóbbak lehetnek, mint az árrésstop, mivel nem torzítják a piaci mechanizmusokat. 
A paradicsom és paprika fogyasztói árai szezonálisan jelentősen változnak: nyáron, amikor nagyobb mennyiségű termés érhető el, az árak jelentősen csökkennek, míg télen, amikor a hajtatás vagy az import miatt nő a költség, az árak emelkednek. Hosszabb távon azonban az árak növekedési tendenciát mutatnak, főleg az infláció és a termelési költségek növekedése miatt.

A korábbi árrésstopok tapasztalatai vegyesek Magyarországon: rövid távon az árak csökkentek, de a kiskereskedők más termékeken emelték az árakat, vagy csökkentették a magyar termékek kínálatát. A termelők gyakran kiszolgáltatottabbá váltak, és a hosszú távú hatások között megfigyelhető volt a piaci torzulás és a hazai termékek kiszorulása. 

A jövő évi tervekről

A jövő évi várakozásokról Nagypéter Sándor elmondta, hogy a DélKerTÉSZ termelői erősek a belföldi piacon, külpiacokon pedig komoly lehetőségeket látnak az export bővítésében, mivel nagy az igény a magyar paprika- és paradicsomfélékre.  A szövetkezet főleg a cseh, a szlovák, a román és a bolgár, valamint a német piacra exportál, ezek közül a legjelentősebb külföldi piacokat a cseh és szlovák áruházak jelentik. A jövőben szeretnék erősíteni az exporttevékenységet Németországban, Bulgáriában és Romániában. Ebben az uniós pályázatok is segítik a magyar gazdákat a következő időszakban új üvegházak és fóliablokkok épülnek, hogy egyre több magyar zöldség legyen a külföldi üzletek polcain is. 

Az idei viharkárokkal keletkezett tapasztalatok alapján a jövő évben azon is dolgozni kell, hogy a kertészeti biztosításokat valós tartalommal töltsék meg. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi biztosítási konstrukciókat az élethez igazodóan kell megváltoztatni, mivel a mostani helyzetben a biztosítók nem fizetnek a károk enyhítéséért akkor sem, ha van biztosítás. Az elnök szerint egy asztalhoz kell ültetni a szereplőket annak érdekében, hogy a kertészeti ágazatnak is kialakítsanak egy élhető, valós biztosítási konstrukciót. 

Végezetül azt is rögzítenünk kell, hogy idén a Cogeca Európai Szövetkezeti Innovációs Díjjal gazdagodott a DélKerTÉSZ. Az elismerést a szövetkezet úttörő mentorprogramjának ítélték oda, amely korszerű, gyakorlatorientált képzéssel segíti a fiatal gazdák szakmai fejlődését és a jövő agrárszakember-gárdájának utánpótlását. Az Innovációs Díjat Nagypéter Sándor személyesen vette át az Európai Parlamentben. „A magyar mezőgazdaság jövője a fiatal generáción is múlik, ezért indítottuk el egyedülálló mentorprogramunkat az Alföldi Agrár-szakképzési Centrumhoz tartozó, Alföldi ASzC Bartha János Kertészeti Technikum és Szakképző Iskolával. Ez az új szemléletű képzési program biztos és jövedelmező szakmát kínál az általános iskolai tanulmányokat befejező fiatalok számára. Nagy megtiszteltetés számunkra ez az elismerés, amely a szentesi termelők összefogásának és a fiatalokba vetett hitünknek a közös eredménye”, jelentette ki köszönő beszédében Nagypéter Sándor.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai