Tragédiákkal terhelt az idei év

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: Hajtun György, 2025/12/17

Perczel Péter
ügyvezető

Ismerve az idei évi végleges terméseredményeket, a 2025-ös esztendő rosszabb volt, mint a 2022-es év, amit az évszázad aszályos éveként emlegetünk, kezdte a beszélgetést a cégvezető. Ez sok szempontból azért tragédia, mert egyes területekre sokkal kevesebb csapadék hullott, mint három évvel ezelőtt. A legfontosabb kérdés az, hogy milyen hatással lesz ez a rendkívüli nagy csapadékhiány a következő évekre. Talajvíz és csapadék nélkül ugyanis az a kalászos kultúra, amit a gazda gondosan, időben elvetett, az nem fog fejlődni. Igazolják ezt az őszi vetésű kultúrák is, amennyiben helyenként sajnos a kelés egyáltalán nem mutatkozik, mert nincs elég víz a talajban. Sőt, van olyan hely az országban, ahol az őszi vetésű kultúrák – ahogy a szakmában emlegetik – alászáradtak, ami azt jelenti, hogy a talaj legfelső néhány centiméteres rétegében, ahol a magágy is található, volt elég nedvesség a csírázás megindulásához, majd utána elszáradt a növény. A víz ugyanis elfogyott, és az éltető csapadék sem jött.

Csökkent az országos termésátlag

Tragédiákkal terhelt ez az év, szinte nem volt olyan szántóföldi nővényi kultúra, amelyik ne látta volna kárát az idei időjárásnak, fogalmazott a cégvezető. A termésátlagot, és nem az eredményességet nézve talán a kalászos kultúrák szerepeltek a legkiszámíthatóbb módon önmagukhoz és korábbi évek átlagához képest. Ez annak köszönhető, hogy a tavaly őszi és téli csapadék nagyban támogatta az őszi vetéseket, és megteremtette annak lehetőségét, hogy a már ismert betakarítási végeredmények szülessenek. Az őszi búza a tavalyi évet megközelítő eredménnyel zárta, míg az őszi árpa esetében jobb eredmény született a tavalyinál, bár az árpa vetésterülete nyilvánvalóan kevésbé meghatározó. 

A tavaszi kultúráknál viszont tragikus helyzet alakult ki, lásd kukorica, napraforgó. Hiába mondjuk, hogy a napraforgó a leginkább aszálytűrő, és a jelen időjárási változásokat is toleráló növényfaj, nem tudta a hektáronkénti 3 tonna feletti termésátlagot teljesíteni. Az idei termésátlag 2,3 tonna volt, ami 20-25 százalékkal kevesebb termést jelentett a megszokott országos átlagnál. A számokat látva, és az okokat keresve elmondható, hogy egyértelműen az aszály miatt csökkent országosan a termés mennyisége.

Az Isterra Közép-Európa Kft. termésmennyiségei azonban jobb eredményeket mutatnak az országos átlagénál. Ez annak köszönhető, hogy évek óta azon dolgoznak, hogy a termékeik ismertsége, elfogadottsága folyamatosan növekedjen, s ebben a céggel együttműködő kereskedelemi partnerek is támogatják a törekvéseket. Nem titok az sem, hogy a keletkező piaci réseken azonnal megpróbálnak megjelenni a termékeikkel, és kihasználni a piaci szegmenseket. A tapasztalatuk az, hogy a vetőmagok mindenütt, ahol eddig felhasználták, jól teljesítettek, s a gazdálkodók nem csalódtak, ezért a következő évben is az Isterra vetőmagot választják.

Alkalmazkodó új fajták fejlesztése

Az Isterra sokat tesz azért, hogy a vetőmagjaikat választó gazdálkodók a nehéz éghajlati körülmények között is eredményesen zárják az évet. A saját, füzesabonyi nemesítő állomásukon 13 éve dolgoznak az anyacég, a Florimond Desprez cég által elindított önálló közép-európai régiós búzanemesítési program megvalósításán. A szelekciós folyamatot hazai talajon, környezetben végzik, mégpedig úgy, hogy a füzesabonyi kollégák szorosan együttműködnek az anyavállalat nemesítő kollégáival, így a saját tudásukon és a tapasztalataikon túl hozzáférnek egy több mint kétszáz éves növénynemesítéssel foglalkozó vállalat tudásbázisához is. A hazai programba már 20 hektárt vontak be, s ennek következtében a szelekciós folyamatokkal a hazai viszonyokhoz legjobban alkalmazkodó, rezisztens, szárazságtűrő őszi búza fajtákkal jelennek a piacon.

Az Isterra szelekciós tevékenységének célja a közép-európai régió legnagyobb genetikai értéket képviselő fajtáinak, és a Florimond Desprez saját vonalainak felhasználásával a régió környezeti, éghajlati és gazdasági adottságaihoz legjobban alkalmazkodó új fajták fejlesztése, bevezetése és elterjesztése. Ma már arra is oda kell figyelni a termesztés során, hogy az UV sugárzás ne károsítsa a termést. Többféle megoldás lehetséges. A növényeket fizikai árnyékolással (például áttelepítéssel vagy árnyékoló hálóval), megfelelő tápanyag-utánpótlással (cink, mangán, szilícium), valamint speciális UV-védő készítményekkel (például agyagásvány vagy algaalapú készítményekkel) lehet védekezni az UV-sugárzás ellen. A növények fokozatos napfényhez szoktatása is segít a napsugárzás káros hatásainak csökkentésében. A cégvezető azt is hozzátette, hogy kénes kezeléssel is lehet védekezni a napégés ellen úgy, hogy olyan kezelést kap az állomány, hogy kénszármazékot permeteznek a növényre, ami filmbevonatot képez a leveleken, így a szövet nem károsodik az erős sugárzástól.

A cégvezető azt is hangsúlyozta, hogy kulcsfontosságú lenne a minőség növelése. Ha egy fajta genetikailag képes arra, hogy minden minőségi paraméterében az átlagostól pozitívan eltérő végterméket produkáljon, az még nem jelenti azt, hogy ez így is fog történni. A technológia szigorú betartása nélkül prémium minőségű búzát nem lehet termelni. Az Isterra technológiai tanácsokkal is ellátja a gazdálkodót, aki így nem marad magára, és ha baj van, van kihez fordulnia.

Hirtelen nőtt az árpa vetésterülete

Az Isterra idejében felkészült a télre, és megalapozta jövő évet azzal, hogy elvetették az őszi magokat. Szokatlan hír jelent meg arról, hogy az idén annyira megnőtt az őszi árpa vetőmag iránti igény, hogy a vetőmag szakma nem tudta teljes mértékben kiszolgálni a vevőket. Az Isterra is csak a megszokott vevői igényeket tudta kielégíteni, s ennek oka, hogy nagy fajtaváltási folyamatban vannak, amikoris régi, általuk sok éven keresztül preferált, és a gazdák által is szeretett fajtákat cserélik le. Az új fajták természetesen már rendelkezésre állnak, de éppen ez a váltási folyamat eredményezte azt, hogy kevesebb fémzárolt vetőmag állt rendelkezésre. 

A cégvezető szerint senki nem feltételezte, hogy a tavalyi évhez képest az idei vetésterület növekedése ekkora lehet, és az ehhez tartozó fémzárolt vetőmag felhasználás ennyivel nőhet. Ennek oka a klímaváltozás, jelentette ki Perczel Péter, ugyanis az árpa terméseredménye jobb volt az őszi búzáénál, ezért sok gazda az őszi árpára cserélte az őszi búzát. Becslések szerint 50 ezer hektárral nőhetett az őszi árpa vetésterülete, mivel az árpa ára sokkal kiszámíthatóbb volt, mint a búzáé, ráadásul magasabb is volt a megszokottnál. Az árpa megbízhatóbb eredményeket hozott a megváltozott klimatikus viszonyok között, és az is tény, hogy az árpa termesztés önköltsége alacsonyabb a búzáénál. Az árpa korábban érő, rövidebb tenyészidejű betakarítású kultúra, és az őszi-tavaszi csapadékot is jobban hasznosítja, mint a búza.

Az árpa a zászlóvivő

A mai Isterra árpafajták kellően korszerűek ahhoz (lásd rezisztencia, műtrágyaigény, növényvédelem stb.), hogy a gazdálkodó nagyobb terméseredményt érjen el. A fajtaváltás is azt a célt szolgálja, hogy az Isterra új fajtái még jobban alkalmazkodnak a klímaváltozás negatív hatásaihoz. Az ügyvezető példaként az Aranka nevű új árpafajtájukat említi, amelyet a hazai viszonyokban nemesítettek, és nagyon jól bírja a megváltozott időjárási körülményeket. Az Aranka korszerű, nagy termőképességű fajta, megfelelő fehérje tartalommal, kellő hektoliter súllyal terem. 

Olyan régi fajtákat cserélnek le, amelyek nem vírusrezisztensek, helyettük olyan új fajtákat kínálnak, amelyek az őszi problémák egy részét, külön beavatkozás nélkül, önmaguk megoldanak a növények. Nagyon fontos azt is látni, hogy az évjáratok nagyon különböznek egymástól, így mindenkinek újra kell gondolni, hogy a saját időjárási körülményei között mi a legoptimálisabb vetési idő. Korábban természetes volt, hogy az őszi árpát az őszi búza előtt vetették el, mostanra ez a vírusvektorok nyomása miatt megváltozott, és legtöbben a búza után vetik el az árpát. Az új fajták vírus rezisztenciája azonban segítik a növényt abban, hogy a klasszikus vetésidőben is kellő védelmet biztosítsanak a növény fejlődéséhez. Az Isterrának az őszi és a tavaszi árpa vetőmag az egyik legfontosabb, zászlóvivő terméke. A tavaszi árpát a klímaváltozás miatt ma már 75-80 százalékban nem tavasszal, hanem ősszel vetik el a gazdák, mert így biztonságosabban lehet az eredetileg tavaszi vetésű növényeket is termeszteni.

Fontos a feldolgozóipar fejlesztése

Egyre több szakmai vélemény sürgeti a vetésszerkezet váltását. Perczel Péter szerint azonban senki nem tudja megmondani, hogy a gabonaféléktől és a kukoricától felszabadult több százezer hektáron milyen növényi kultúrát kellene termeszteni, ami eredményesen kiváltaná a gabonaféléket és a kukoricát. A legfontosabb kérdés ugyanis az, hogy az új növényfajoknak van-e végtermék piaca, mert a szimpla alapanyag előállításon túl kellene lépni, mert ezért vagyunk kitéve a világpiac leginkább, általunk kiszámíthatatlanul változó hatásainak. Már régóta fejleszteni kellene a feldolgozóipar gabona szektorát. 

Az ügyvezető szerint olyan új növényfajokat kellene találni, amelyeket használni, feldolgozni tudunk, és magasabb hozzáadott értékű terméket tudnánk piacra juttatni. Ilyen növény lehet az őszi borsó, amelyben az Isterra is érintett. Az őszi borsó köztudottan az egyik legjobb előveteménye minden azt követő kultúrának. Kiváló fehérjeforrás, és a szója helyett is nagyon sok helyen termelhető lenne, mégpedig nagyon jó eredménnyel. De jelenleg nagyon minimális az a borsó igény, amit akár a takarmányipar, akár a humán felhasználás igényel. Az országban egyetlen borsó feldolgozó üzem működik, ahol humán célra keményítőt és fehérjét vonnak ki a termésből. A takarmányipar sem fedezte fel még a hazai forrásból származó borsót akár a szója, akár más fontos fehérje alapanyag kiváltására. Ma még a takarmány felhasználók is ódzkodnak attól, hogy eltérjenek a jól bevált receptúráktól és jelentőset váltsanak. Az Isterránál arra készülnek, hogy néhány partner segítségével igazolják azt, hogy kukorica nélkül is lehetséges a sertéshízlalás. S ennek a takarmányreceptúrának a borsó az egyik fő összetevője.

Tiltó listán a génszerkesztés 

Ha a növénynemesítésben az Európai Unió tiltja a génszerkesztést, akkor gyorsan lemaradunk azoktól az országoktól (Egyesült Királyság, Kína), ahol már alkalmazzák ezt a technológiát. Perczel Péter hangsúlyozta, hogy jelenleg az Európai Unió a génszerkesztést a GMO meghatározáson belül kezeli, azaz a 2001/18/EK irányelv alapján minden olyan élőlény, amely genetikai anyagát mesterségesen, nem természetes úton módosították, GMO-nak minősül, így a génszerkesztett növények is.

Az unióban napirenden van a génszerkesztéssel kapcsolatos irányelv megváltoztatása, ami a francia anyacégnek, a Florimont Desprez cég búzanemesítési programjának eredményes megvalósításához is hozzájárulna. A francia nemesítők szerint a génszerkesztés a meglévő genetikai információt célzottan írja át, gyakran úgy, hogy a növény nem különbözik elvben egy természetes mutánstól – ezért sorolja a szakirodalom a génszerkesztést a precíziós nemesítés eszközei közé. Ezzel szemben a génmódosítás során a kutató többnyire új, akár fajidegen gént visz be a növénybe, s ennek a végeredménye a klasszikus értelemben vett GMO. A génszerkesztés a növénytermesztésben számos gyakorlati előnyt kínál. Ellenállóbbá tehetők a növények a kártevőkkel, a betegségekkel szemben, illetve a szélsőséges időjárási viszonyokat is jobban tolerálják a növények, ami növeli a terméshozamot és támogatja a fenntartható mezőgazdaságot. Lehetővé válik a természetes mutációk javítása, ezáltal új, tervezhető és kiszámítható növényfajták létrehozása.  

Egyelőre azonban az EU-ban még folyamatban van a szabályozás felülvizsgálata, amely enyhíthet bizonyos génszerkesztett növények szabályozásán, amennyiben azok molekuláris kritériumrendszere alapján nem térnek el jelentősen a hagyományos növényektől. Ez a folyamat azonban még hosszadalmas. Az új NGT növények engedélyezéséhez szükséges egy részletes kockázatértékelés az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) részéről, továbbá környezeti és egészségügyi vizsgálatokat kell készíteni, majd tagállami szavazás és az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges. Az engedélyezési eljárás hosszadalmas és költséges, de csak így lehet biztosítani, hogy a génszerkesztett növények biztonságosak legyenek a környezetre és a fogyasztókra egyaránt. Ezek a szabályok tükrözik az EU óvatos megközelítését, amely összeveti a technológiai előnyöket a környezeti, egészségügyi és társadalmi kockázatokkal. 

Magyarországon a génszerkesztett, illetve GMO növények termesztése szigorúan szabályozott, és jelenleg tilos az ilyen növények termesztése az ország területén. A hazai szabályozást a 1998. évi XXVII. törvény a géntechnológiai tevékenységről, valamint az uniós előírások alakítják, amelyeket magyar nemzeti szabályozások egészítenek ki. Magyarország aktívan fellép GMO és génszerkesztett növények termesztésének tiltásáért. Ugyanakkor a szója import nagy része GMO növény, de nem tiltott a behozatala.

A jövő évet is megalapozták

A magyar gazdák nagy része anyagi, és nem szakmai okok miatt nem használ fémzárolt vetőmagot. Aki utántermesztési gyakorlatot folytat, ő is vásárol, igaz kis mennyiségben fémzárolt vetőmagot, mert abból biztosítja az utántermesztést. Az utántermesztés kiinduló pontja is mindig a minőségi fémzárolt vetőmag, csak a hazai gyakorlatban nem a minőségi szempontok a meghatározók. A túlélés záloga ugyanakkor a fémzárolt vetőmag, már csak azért is, hogy ha megfelelő piacra akarjuk eljuttatni a végterméket, akkor a kiszámítható, homogén, könnyen ellenőrizhető minőségi termékre van szükség. Ez pedig csak fémzárolt vetőmaggal állítható elő, amit a nemesítő cég is garantál. Az Isterra vetőmagok hatóságilag ellenőrzötten átlagban 95 vagy magasabb százalékos csírázóképességgel (kelési biztonsággal) rendelkeznek.    

Perczel Péter alapvetően optimista ember, ezért bizakodva néz a jövőbe, és minden új évet úgy tervez, hogy jobb lesz az időjárás és az ár, mint az elmúlt évben. A vetőmagszaporításhoz szükséges vetőmagok vetését idejekorán befejezték, s a növényi állományok túlnyomó részt ki is keltek. A felkészülés oldaláról mindent megtettek annak érdekében, hogy a jövő évi termelői igényeket is ki tudják szolgálni. A cégvezető bízik abban is, hogy az időjárás is támogatja a céget abban, hogy eredményesek legyenek, és az elvásároknak megfelelő minőségű és mennyiségű vetőmag álljon rendelkezésre. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai