Milliárdokba kerül a pocokinvázió

Kategória: Növényvédelem | Szerző: Virág Erzsébet, 2015/03/10

A kártevők az immár második rendkívül enyhe télben félelmetes mértékben elszaporodtak – irtásukat viszont szigorú szabályok szerint lehet csak elvégezni, amelynek határideje ráadásul február végén le is jár.

Lapunk olvasói bizonyára jól tudják, milyen elképesztő károkat képes okozni a vetésekben egy alig néhány dekagrammos rágcsáló, a mezei pocok. Az úgynevezett impulzív szaporodású fajok közé tartozik – ha megfelelő számára a környezet, hihetetlenül gyorsan és mennyiségben képes elszaporodni. A pocok nagy kárt tud okozni, az őszi vetésű növényeknek akár a felét is elpusztíthatja. Az összes növényi részt szívesen elfogyasztja, szinte minden szántóföldi növényt károsít, óriási károkat okoz a kalászosok között, a lucernában, a kukoricaföldön, de a répát és a krumplit is megrágja.

Háromhetente hozzák létre utódaikat, és kéthetes korában a nőivarú egyed már képes szaporodni. Emiatt hamar elterjed. A gócszerű felszaporodás leginkább Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Fejér, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves és Pest megyéket érinti. A szakemberek szerint minél előbb védekezni kell ellene, ennek azonban megvannak a szabályai. Uniós előírás szerint február végéig lehet használni a pockok ellen hatékony Redentin 75 RB készítményt, de nem szabad kiszórni a talajra, hanem végig kell járni a területet, és egy kiskanál segítségével a járatokba kell belőle tenni. Ezt megelőzően azonban a megyei növényvédelmi igazgatóságon egy kérelmi lapon (nyomtatványon) be kell jelenteni a készítmény használatát. A nagy veszély miatt azonban kissé lazítottak a hatóságok az előírásokon.

Veszélyes lehet

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közleménye szerint a hatóság vizsgálta a pockok elszaporodását, ez alapján hozzájárult, hogy korlátozások betartása mellett a gazdák alkalmazhassanak egy Magyarországon nem engedélyezett készítményt. Nyilatkozatuk szerint jelen helyzetben csak ezzel lehetséges a kártevő további elszaporodásának megelőzésére, így a tavalyi évre eddig kiadott 800 tonnán felül további 400 tonnányi Redentin75RB forgalomba hozatalára mondtak igent. Az engedély a rendkívüli veszélyre való tekintettel idén is érvényben marad. 2014 volt az első év, amikor engedélyezték a méreg kiszórását légi úton is.

Hatóanyaga, a klórfacinon nem tiltott szer az Európai Unióban, igaz, nem szerepel az engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagokat felsoroló pozitív listán. A méreg alkalmazására kizárólag a megyei kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságain regisztrált földhasználók kaphatnak engedélyt.

Sokakban aggodalmat kelt azonban a méreg, hiszen a roppantott gabonaszemekre „utazó” véralvadás-gátlót egyéb növényevő állatok, például a mezei nyulak is elfogyaszthatják. Ezek is legyengülhetnek, fogékonnyá válhatnak betegségekre, ha jelentős dózist kapnak a klórfacinonból. Éppen ezért fontos, hogy a szemeket egyenletesen terítsék, mert a kupacokból, kis halmokból a nyulak könnyen jóllaknak. A többi vadon élő állat eltereléséről is gondoskodni kell – a riasztás és az etetés lehet a megoldás. Nem elhanyagolható veszély a másodlagos mérgezés sem, hiszen a legyengült, elhullott pockokat ragadozók és dögevők ehetik meg, így a szervezetükbe is bekerül a méreg.

A vegyi módszer és a természetes ellenfelek (róka, borz, menyét, ölyvek, baglyok, görény) mellett eddig csupán egy metódus volt használatban: a járatokba propán-bután és oxigén keveréket juttatták be, amit berobbantottak. Ehhez gázmesteri vizsga is kell, de a szer hatásos, az EU-ban engedélyezett.

Szezonális költségek

Az enyhe tél a károkozók terjedésén túl másként is „belezavar” a táblák és ültetvények fejlődésébe. A szántóföldi növények közül például az áttelelő gabonaféléknek még nyugalmi állapotban kellene lenniük, de a meleg miatt már megindult fejlődésük. Ezeknél a növényeknél egy hirtelen lehűlés fagykárt okozhat, ugyanakkor a meleg időben a növényi betegségek is fennmaradnak és fejlődnek a növényen, például olyan gombabetegség, mint a levélrozsda. A rozsda ellen permetezéssel kell védekezni – mondta a nemzeti hírügynökségnek a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke, Tarcali Gábor.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a csapadékhiány – a téli aszály – szintén stresszhelyzetet okoz a növényeknek, márpedig az ősszel és az idáig eltelt téli időszakban a szokásosnál is kevesebb csapadék hullott. A szárazság miatt is nagyobb a „kártevői nyomás” a növényen, a csapadékhiány gyengíti magát a növényt is, ami miatt könnyebben betegszik meg, a kártevők is nagyobb kárt tesznek benne. A növénytermesztés sikeressége nagyban függ a növényvédelemtől.

Ismertetése szerint a növényvédelmi költségek átlagosan 25–30 százalékát érik el a növénytermesztés költségeinek, ezért fontos hogy a gazdálkodók a védekezésre szánt összeget a lehető leghatékonyabban használják fel.

Az ültetvények védelmére fordított források nagysága a termesztési költségek 30-35 százalékát teszik ki. A szántóföldi növénytermesztés esetében pedig a növényvédelmi költségek a termelési költségek 15-20 százalékára rúgnak. Az ültetvények esetében az összes növényvédelmi költség mintegy 20 százalékát használják fel a tavaszi védekezés során, míg a gabonafélék esetében ez az arány 80 százalék körüli. Mindezek együtt több tízmilliárdos tételt tesznek ki.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai