Ha friss fenyőt szeretne, keresse a hazai termelésűt

Kategória: Kamara, Növénytermesztés | Forrás: NAK Sajtó, 2025/12/15

Az aszály és a kártevők az idén sem könnyítették meg a hazai fenyőfatermesztéssel foglalkozó gazdálkodók dolgát, hiánytól azonban ebben az évben sem kell tartani. A hazai termelők

bőséges kínálattal várják a vásárlókat.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének közös körképe szerint hazánkban mintegy háromezer hektáron termesztenek fenyőfát, főleg Vas, Zala, Somogy megyében, de az Északi-középhegységben – a Mátra és a Bükk környékén –, valamint Nógrád és Heves megyékben is sokan foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. A karácsony előtti hetekben évente 1,8-2 millió fenyő talál gazdára, ennek a mennyiségben ma már jelentős része, csaknem 70 százaléka nordmann fenyő. Az elmúlt évtizedben ez a fenyőfaj vált a legnépszerűbbé hazánkban, megelőzve a hosszú ideig csúcstartó lucfenyőt és a kékes színű tűleveleivel gyönyörködtető ezüstfenyőt. Míg korábban a nordmann fenyők importból érkeztek hazánkba, a külföldi tűlevelűek ma már csak választékbővítőként érkeznek az országba,

Az ünnepekre részesítsük előnybe a vágott fenyőt, a „földlabdás” fenyővel szemben, ugyanis jó minőségű és a kiültetés után is megmaradó fenyő speciális nevelést igényel. Amennyiben a földlabdás fenyőfa mellett döntünk, úgy kizárólag hivatalos díszfaiskolából szerezzük be a növényt.

Bármely fajtára essen is a választásunk, a legfontosabb, hogy megbízható helyről, lehetőség szerint termelőtől vásároljuk meg a karácsonyi ünnep ékének számító fenyőfát. A termelők minden évben, szinte az ország összes településén megjelennek kínálatukkal. A fenyővásárok jellemzően december elején kezdődnek és egészen Szentestéig tartanak. A vásárlást követően érdemes hűvös helyen – teraszon, erkélyen, garázsban esetleg pincében – tartani a fát, vízbe tenni azonban nem szükséges, hiszen a kivágott fa már nem vesz fel ilyenkor vizet.

A tévhitekkel ellentétben, a piacra kerülő áruk fenyőfák nem erdők „kiirtásából” erednek, származnak, hanem célültetvényeken történő termesztésből állítják elő. Az az állítás sem állja meg a helyét, miszerint akik műfenyőt választanak, környezettudatos döntést hoznak. Miközben a karácsonyfa célra termesztett fenyők oxigént termelnek, a műfenyők előállítása, megsemmisítése komoly környezeti terhelést okoz. A műfenyők zöme Kínából érkezik, így rendkívül nagy az ökológiai lábnyomuk. Ráadásul a tapasztalatok szerint a vásárlók 5-6 év elteltével leselejtezik ezeket, miközben legalább 20 évig kellene használni egy műfenyőt évről évre ahhoz, hogy valóban környezetkímélőbb alternatíva legyen.

Végezetül pedig gondoljunk bele, olyan ez mintha művirággal köszöntenénk valakit, vagy művirágot tennénk az ünnepi asztalra. Ne tegyük.

Ajánlott kiadványokDr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése II.Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív ipari növények - Integrált növénytermesztés 15.Dr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése I.Dr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztése

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai