2026. 05. 01., péntek
Fülöp
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Ereky Károly: biztos piacot a gazdáknak

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | 2025/12/15

Közgazdasági előkészítés nélkül az Alföld nagyszabású öntözését nem lehet megvalósítani. A gazdák csak akkor vállalkozhatnak az öntözésre, ha előre szerződésszerűleg biztosítjuk számukra azt, hogy áruikat a bel – és külföldi piacokon elhelyezzük – írta ezt Ereky Károly 1937-ben. Húsz évvel korábban ő használta először a biotechnológia kifejezést, ezért nemzetközileg is a biotechnológia atyjának nevezik. Rövid ideig, 1919-ben a Friedrich - kormányban a közélelmezési miniszter posztját is elfoglalta.

Ereky Károly közgazdasági mondanivalóját az öntözésről Tóth Árpád gyakorló öntözési szakember a mostani viszonyokra úgy fogalmazza meg: ha csak a rekkenő hőségben indítjuk el a drága öntözési rendszereket, az nem öntözés, csak locsolás. A sikeres termeléshez jó vetőmag, talajhoz igazodó agrotechnika, a kívánt terméshez szükséges tápanyag és víz, valamint biztos piac kell. Az elmúlt száz évet Popp József, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja így hasonlítja össze: a mai hazai mezőgazdaság kísértetiesen hasonlít az Ereky munkásságából megismert időszak mezőgazdaságához. A rövid távú érdekeket folyamatosan a hosszú távú perspektíva elé helyezzük.

A klímaváltozás fordulatra kényszeríti a hazai mezőgazdaságot is. A kutatások szerint a globális átlaghőmérséklet 1,55 Celsius fokkal emelkedett az iparosodás előtti időszakhoz képest. Az utóbbi negyven évben ez 650 milliárd euró kárt okozott a világban. Ennek töredékét, de számukra döntő arányát a magyar gazdák is elszenvedték. A 2022-es aszály óta forintban számolva ezer milliárdos károk keletkeztek a mezőgazdaságban. Az ország vízmérlege negatív, több víz távozik hazánkból, mint amennyi beérkezik. A vízkészlet-gazdálkodásnak nagy ellentmondása, hogy a felszíni vizek 95 százaléka külföldi eredetű, és évente három Balaton mennyiségű vizet veszítünk.

Az öntözésre is későn és lassan fordul rá a mezőgazdaság. Negyven éve már 300 ezer hektár területet öntöztek, most ennek csak a harmadát. Közben elrozsdásodtak, elrohadtak az öntözést kiszolgáló berendezések, elgazosodtak a csatornák. Az ambiciózus cél jelenleg az, hogy a harmincas években 350-400 ezer hektár lesz öntözhető, ami azt jelenti, hogy ott tartunk, mint negyven évvel ezelőtt, és közelítjük a jelenlegi európai átlagot.

Lendületet adhat az öntözés fejlesztésének, hogy a kormány folyamatosan kedvezőbbé teszi a szabályozási és a támogatási környezetet. Európai Uniós és hazai forrásokból folyamatosak a támogatási programok, az öntözési közösségek engedélyezése egyszerűsített, a közös infrastruktúra kiépítésének támogatása meghaladja a 70 százalékot. A folyamatot lassítja, hogy drága a beruházás, hektáronként 2-4 millió forint; lassú a megtérülése, és a bérelt földeken a kockázata is nagyon magas. Ereky Károly gondolatával élve, a jövedelmezőséget számolva a piac is bizonytalan.

Nagy István: jogos a gazdák felháborodása az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodással szemben

Jogos a gazdák felháborodása az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodással szemben, amit Magyar Péter brüsszeli pártja, az Európai Néppárt hozott tető alá - közölte az agrárminiszter kedden a Facebook-oldalán közzétett videójában.

A tárcavezető kiemelte: egymást érik a tüntetések Európában. A gazdák nem hátrálnak meg Brüsszel gazdaellenes politikájával szemben, és december után kedden újabb demonstrációt tartanak. Elmondta: kedden Európa minden részéről több ezer gazdálkodó, traktorok kíséretében vonult Strasbourgba, az Európai Parlament elé. A Közös Agrárpolitika drasztikus forráselvonása, az EU-Mercosur megállapodás, valamint az EU-Ukrajna szabadkereskedelmi paktuma bedönti az egész európai agráriumot, ellehetetleníti a termelőket, és veszélyezteti az élelmezésbiztonságot.

"Felháborító, hogy az Európai Bizottság továbbra is teljesen figyelmen kívül hagyja a gazdák legfontosabb követelését. A gazdáknak teljesen igazuk van, a magyar kormány pedig támogatja törekvéseiket" - fogalmazott Nagy István, kiemelve, hogy "mindennapi kenyerünk nem lehet politikai játszmák része." Úgy vélte, hogy Brüsszel elárulta a gazdákat, és a megállapodás a biztonságos élelmiszerellátást is veszélyezteti, ami felháborító. Ez nemcsak a termelők, hanem minden európai polgár ügye is egyben - fűzte hozzá.

Nagy István úgy folytatta: több hónapos távolmaradás és az agráriummal kapcsolatos hallgatás után most Strasbourgban, a munkahelyén is előkerült Magyar Péter, és hirtelen elkezdett a gazdákért aggódni. Azt nem veri nagydobra, hogy pont abban a néppárti frakcióban ül az Európai Parlamentben, amely tető alá hozta az EU-Mercosur megállapodást - jegyezte meg a tárcavezető.

"Kétszínű, hazug és álságos, ahogy a Tisza Párt és vezetője tartja hatalomban azt az Európai Bizottságot, amely figyelmen kívül hagyja a gazdák érdekeit, és tönkreteszi az európai agráriumot. Ezzel szemben mi következetesen és határozottan kiállunk a gazdák mellett. Meg kell védenünk a versenyképességüket és piacaikat" - húzta alá. A kormány nem fogadja el az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást, és készek vagyunk az EU Bíróságához fordulni - jelezte. "A gazdák, ahogy eddig, úgy ezután is számíthatnak ránk" - zárta bejegyzését Nagy István.

Forrás: MTI

Orbán Viktor: amíg Magyarországon nemzeti kormány van, a Mercosur-megállapodást sohasem hagyjuk jóvá

Amíg nemzeti kormány van Magyarországon, addig a Mercosur-megállapodást sohasem hagyjuk jóvá - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebookon közzétett videójában.

A kormányfő a gazdáknak azt üzente: tartsanak ki, őket most becsapták. Hangsúlyozta: azért dühösek a gazdák, mert nemcsak ellenükben hoztak egy döntést, hanem még "hülyének is nézték őket", és ki akarják őket cselezni. Emlékeztetett: a szabályok szerint egy nemzetközi kereskedelmi megállapodást a nemzeti parlamenteknek is jóvá kell hagyni. "Nyilvánvaló, hogy Magyarországon, amíg nemzeti kormány van, a Mercosur-megállapodást sohasem hagyjuk jóvá" - jelentette ki.

Hozzátette: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a bizottság úgy cselezte ki a nemzeti parlamenteket, hogy egy kisegítő szabályt alkottak, mondván, hogy addig is az aláírt megállapodást ideiglenesen alkalmazni lehet.

"Ezért dühösek a gazdák, tehát nemcsak a Mercosur gazdasági kérdéseiről van szó, nemcsak a mezőgazdaság jövőjéről, hanem arról is, hogy átverték a gazdákat, kikerülik a nemzeti parlamenteket, és a gazdák számára hátrányos, sérelmes döntéseket hoznak" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért tüntetnek most Strasbourgban és követelik Ursula Von der Leyen lemondását. "Igazuk is van" - jegyezte meg.

Forrás: MTI

Ajánlott kiadványokFári Miklós Gábor, Popp József szerkeszetők:
Biotechnológia - Anno 1920-1938 és ma Ereky Károly programja a fehérjeprobléma megoldásáról és napjaink feladatai
Lukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságban
Fári Miklós Gábor - Kralovánszky U. Pál - Popp József:
Biotechnológia - Anno 1917-1919 Ereky Károly víziója az élettudomány alkalmazásáról
R. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsment
Tóth Árpád:
Az öntözés praktikuma
Dr. Pupos Tibor:
Fenntarthatóság és versenyképesség a mezőgazdaságban

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza