2026. 04. 27., hétfő
Zita
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Bor: élvezet és egészség

Kategória: Élelmiszeripar, Növénytermesztés | 2025/12/18

Bort iszik a magyar, nem pediglen vizet – tartja mondás. Őseink itták is csutorából a Dunántúlon, miskakancsóból az Alföldön, csikóbőrös kulacsból Debrecenben. Csokonai Vitéz Mihály még tréfás szerelemdalt is írt a csikóbőrös kulacsról: „Drága kincsem, galambocskám, csikóbőrös kulacsocskám”.

Márai Sándor szerint „a bor férfidolog, csendesen kell beszélni róla. Leghelyesebben egy pohár bor mellett. Bölcsek leszünk, mint a bor, melyet ittunk, s vállvonogatva beszélünk az utókor ítéletéről. Mert minden bölcsesség alja, melyet a magyar a hazai borból és műveltségből tanult ennyi: szeretni kell az életet, s nem kell törődni a világ ítéletével. Minden más hiúság.”

Szerették az életet a fóti Somlyó-hegyen is, ahová Fáy András – az első takarékpénztár alapítója – meghívta Vörösmarty Mihályt és Jedlik Ányost borozgatni. Jedlik Ányos, aki föltalálta a szikvizet, egy alkalommal spriccelt belőle a fóti borba is. Ízlett az uraknak a jóféle ital, és Vörösmarty Mihály javasolta, hogy nevezzék el fröccsnek. Rögtön írt is egy verset az új italról: „Fölfelé megy a borban a gyöngy/ Jól teszi/ Tőle senki e jogát el nem veszi.” Vörösmarty Mihály verse Fóti dal címen maradt meg az utókornak.

Elődeink számos alkalmat találtak a rendszeres borfogyasztásra. Kóstolták a keresztelőn, a lakodalmon, a névnapokon, adásvételi szerződések aláírásakor. A bor nem csak az ünnepek itala volt. A fertőzött kutak, az általánosan rossz közegészségügyi viszonyok miatt napi szükséglet volt a bor fogyasztása. Századokkal ezelőtt még a kezelésével sem sokat törődtek, mert nem ismerték az ahhoz szükséges biokémiai összefüggéseket. Pasteur nevéhez kötődik annak kimutatása, hogy mikroélőlények hatására erjed alkohollá a must cukortartalma. Nem Pasteur volt az első, aki ezt tudta. Preysz Móric soproni borkémikus ezt két évvel korábban megállapította, s közzé is tette magyar nyelven, de a világ borászai nem vettek róla tudomást.

A mai borászok már sok mindent tudnak a biokémiáról, manipulálják is rendszeresen a folyamatokat. A borivókat nem tudják „manipulálni”, ugyanis itthon látványosan csökken a borfogyasztás. Még néhány évtizede is 30-35 liter bort ivott egy átlagos magyar, mostanában 14 litert mutatnak a statisztikák évente. A magyarnál vannak tudatosabb borivók, a sort a portugálok vezetik évi 61 literrel, de a franciák és az olaszok is 41-42 litert isznak évente.

Ha lehet hinni a tudománynak, jobban járnak a rendszeres borivók, mert tíz jótékony hatása van a bornak: növeli az élet hosszát, egészségesen tartja a szívet, megelőzheti az Alzheimer-kórt, elűzi a depressziót, egészségesen tartja a bőrt, gátolja az elhízást, fokozza a szervezet ellenálló képességét, erősíti a csontokat, megvéd a fogszuvasodástól, javítja a látást.

Azt feltétlenül higgyük el a tudománynak, hogy fogyasztani csak mértékkel szabad.

Minden cseppjét kóstoljuk élvezettel a karácsonyi és az új évi ünnepeken.

Ajánlott kiadványokRakonzás Nándor - Kállai Zoltán:
Terroir - A hagyomány forradalma II. Szakrális megfontolás
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Hevér László:
Vörösborkészítés I. A tőkéktől az erjedésig
Murányi Zoltán:
Boranalitika
Pók Tamás - B.Tóth Szabolcs:
Borászat
Rakonczás Nándor - Kállai Zoltán:
Terroir - A hagyomány forradalma I. Technológiai megközelítés
Harasztiné Lajtár Klára:
A szüret, szőlőfeldolgozás és erjesztés berendezései - Borászati technológiák eszközei I.
Dr. Somlyay István:
Gyakorlati borászat - kémiai alapok

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Mértékletesség: húsvét után önmegtartóztatás
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – állítja Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Erre a kijelentésre különösen emlékezhetünk húsvét után, amikor bővebben falatozhattunk a sonkából, kóstolhattuk a szokásoknak megfelelő festett tojásokat.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Válságjelekkel indult az év a tejpiacon
Már tavaly év végén tejválságról beszéltek az agráriumban, és a helyzet az év elején, az új szerződések kötésekor sem lett jobb. Az agrártárca támogatásokkal, pályázatokkal próbálja stabilizálni a helyzetet, de a tejtermelőknek még hosszú hónapokon keresztül szembe kell nézniük azzal, hogy önköltség alatti áron lesznek kénytelenek értékesíteni a nyerstejet. A piaci nyomást a tejfelesleg és a kínai vámok gerjesztik.
Globális megoldásokat kínálnak a gazdaságok és élelmiszerek biológiai biztonságának elérésére
Magyarország élelmiszer-biztonsága magas szinten áll, köszönhetően a szigorú uniós és nemzeti szabályozásoknak, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) aktív ellenőrzésének. Az ország elismerten szigorú élelmiszer-biztonsági előírásokat alkalmaz, amelyek kiterjednek a termőföldtől az asztalig való nyomon követésre, a GMO-mentes termelésre és a rendszeres laborvizsgálatokra. A 2025-ös jogszabály-módosítások tovább erősítették a fogyasztóvédelmet és a hatósági ellenőrzéseket. A Kersia Hungária Kft. az élelmiszer-biztonság nem könnyű területén sok ágú, kiemelkedő tevékenységet folytat.
Eredményes évet zár a DélKerTÉSZ
A 450 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ jó szezont zárt: 2025 első háromnegyed évében 53,5 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami éves szinten 700 tonna növekedést mutat. Az árbevétel 260 millió forinttal, 16,5 milliárd forintra nőtt. Jövőre újabb beruházásokkal, üvegházakkal és fóliablokkok építésével pörgetnék fel az exportot. Nagypéter Sándor elnökkel évértékelő beszélgetésünkben kitértünk a versenyképesség növelésére, a fordított áfa kérdéskörére, a munkaerőhelyzetre és a jövő évi tervekre is.
A betiltott műhús
Nincs akkora képzelő erőm, hogy a Márton-napi libasült helyett műhúst falatozzak egy pohár friss bor mellett – foglalja össze barátom a kétkedését, amikor a jövendő gasztrokultúráról beszélgetünk. Közvetlen veszély nincs is arra, hogy a mesterséges húsok sorakozzanak a boltok polcain. Kiváltképpen most, amikor már törvény tiltja Magyarországon a szintetikus műhúsok gyártását és forgalmazását.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza