Adatokkal a haljólétért – a WALISE szerepe a tógazdaságokban

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés, Élelmiszeripar | 2025/12/22

A legfőbb kockázatokat a vízhiány, a romló vízminőség és az egyre gyakoribb aszályos időszakok jelentik. A vízellátás folyamatosságának és minőségének változása alapvetően hat a halak életkörülményeire és növekedésére. Az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek – például a hőhullámok és tartós csapadékhiány – különösen megnehezítik a tógazdaságokban a megfelelő termelési feltételek fenntartását. A klímaváltozás következtében csökkenő csapadékmennyiség miatt a rendelkezésre álló vízkészletek tápanyagban feldúsulnak. Ennek egyik legnagyobb kockázata az algavirágzásból eredő oxigénszint-ingadozás: nappal jelentős emelkedés tapasztalható, míg éjszaka az algák oxigénfogyasztása miatt gyors csökkenés következik be.

További nehézséget jelent a változások folyamatos követése és kezelése, amely jelentős energia- és munkaerő-ráfordítást igényel. Az automatizáció lehetővé teszi, hogy a megfigyelés megszakítás nélkül történjen, és a problémák kezelése időben, akár azonnali beavatkozással valósuljon meg. A WALISE okosbójával a vízzel kapcsolatos kockázatok kézben tarthatók és automatizált módon kezelhetők. Tapasztalataink szerint a tógazdák számára nem önmagában az adat jelenti a legnagyobb értéket, hanem az, hogy a kritikus helyzeteket időben felismerjék, és ne csak akkor reagáljanak, amikor már bekövetkezett a probléma. Az eszköz nemcsak mér, hanem előre is jelez: feltárja azokat a trendeket és kilengéseket, amelyek halpusztuláshoz vezethetnek. Ez jelentősen csökkenti a bizonytalanságot, az éjszakai ellenőrzések számát és az emberi hibák kockázatát.

A hazai tógazdasági ágazat 26 ezer hektáron termeli a halat. Az aszály és a vízhiány – bár nem azonos mértékben – mind a Dunántúlon, mind az Alföldön nagy problémát okoz. A klímaváltozás egyre sürgetőbbé teszi a tógazdák számára a technológiai változtatásokat is. A vízminőség rendszeres és megbízható nyomon követése a tógazdasági haltermelésben digitális monitoring módszer és technológia alkalmazását igényli. Az adatgyűjtési és -elemzési módszerek segítségével rendszeresen meghatározhatók a víz fizikai, kémiai és biológiai jellemzői – például az oxigénszint, a pH-érték, a hőmérséklet, a tápanyag-terhelés, valamint egyes káros anyagok jelenléte –, továbbá a legfontosabb légköri paraméterek, mint a szélsebesség, a légnyomás és a fotoszintetikusan aktív sugárzás (PAR).

Kiemelt figyelmet kell szentelni a halegészségügyre, mivel a rossz vízminőség gyorsan káros hatással lehet a halállományra. Az okosbója által jelzett oxigénhiány vagy vízminőség-romlás esetén azonnal be kell indítani a víz levegőztetését, hogy növeljük a víz oxigéntartalmát és megelőzzük a halak fulladását. Egyetlen oxigénhiányos éjszaka következménye akár egy teljes tó halállományának elvesztése is lehet, ami nemcsak gazdasági, hanem szakmai, erkölcsi szempontból is súlyos veszteség a termelő számára. A WALISE rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy nem utólag mutatja meg a problémát, hanem már a kritikus szint elérése előtt riasztást küld, így a levegőztetés vagy egyéb beavatkozás időben elindítható. Ez a fajta előrelátás ma már elengedhetetlen a felelős halgazdálkodáshoz.

Mindezek következtében a halegészségügy fenntartása a megváltozott körülmények között létfontosságúvá vált, mivel új betegségek és paraziták is megjelentek a vizekben. Ennek következtében új kutatási területek nyíltak meg a halegészségügy és a genetika kapcsolatának mélyebb feltárására az ellenállóbb halállományok tenyésztése érdekében. A termelés során szükségessé vált a takarmányozási gyakorlat folyamatos felülvizsgálata: indokolt esetben a napi etetés csökkentése vagy átütemezése is szükséges lehet, mivel a túlzott tápanyagbevitel rontja a vízminőséget. Ennek megfelelően a takarmány- és tápanyag-utánpótlás hatékonyságának növelése elengedhetetlen a termelési eredményesség javításához. Mindezek mellett az EU-s környezetvédelmi követelményekhez való alkalmazkodás is kihívást jelent az ágazat számára.

A jelenlegi környezeti és gazdálkodási feltételek mellett egyre inkább elkerülhetetlenné válik a tógazdaságokban a folyamatos, digitális vízminőség-monitoring alkalmazása. A WALISE okosbója képes az élővizek állapotát folyamatosan, több paraméter – például hőmérséklet, oxigéntartalom, pH-érték és ammóniumion – mentén monitorozni, így pontos és részletes képet ad a vízminőségről. Az eszköz teljesen autonóm, energetikailag önálló működésre képes, ami különösen fontos a helyszínen történő megbízható, megszakítás nélküli adatgyűjtéshez. A klímaváltozás hatásai azonban nem a jövőben, hanem már most érezhetők a tógazdaságok mindennapi működésében. Ebben a környezetben a sikeres haltermelés nem kizárólag tapasztalat kérdése, hanem adatokon alapuló döntésekre épülő szemléletet igényel. A WALISE okosbója éppen ebben nyújt gyakorlati segítséget: növeli az üzembiztonságot és támogatja az állomány jólétét, és hozzájárul a hazai halgazdálkodás hosszú távú fenntarthatóságához.

A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás ma már nem választás kérdése, hanem az eredményes, fenntartható halgazdálkodás egyik alapfeltétele.

Dr. Várkonyi Levente és Hajtun György

A fejlesztés a 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00007 számú „Komplex, automatizált, autonóm vízminőség–monitorozó és early-warning rendszer fejlesztése halas- és horgásztavak termelésbiztonságának növelésére” című projekt keretében, a VATNER Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és az ESH Kft. konzorcium együttműködésében valósult meg.

Ajánlott kiadványokDr. Babinszky László:
Precíziós takarmányozás: tények és tévhitekR. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsmentLajkó István:
A halászmester könyveDr. Pupos Tibor:
Fenntarthatóság és versenyképesség a mezőgazdaságban

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai